Milyen gyakorlati jelentőséggel bír a Sporttörvény átfogó módosítása?

Az Országgyűlés 2016. november 8-án fogadta el a sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Sporttörvény”) átfogó módosítását. A módosítások 2017. január 1-jével lépnek hatályba.  

A hírekben többnyire a sportfinanszírozás és ehhez kapcsolódóan a Magyar Olimpiai Bizottság (“MOB”) és a sportért felelős államtitkárság jogköreinek változása kapott kiemelt figyelmet. Emellett azonban számos olyan előírás is módosul, amelyek jelentős hatással vannak a sportolók, a sportszervezetek és a sportszövetségek mindennapjaira. Így a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek a Sporttörvénynek való megfelelés érdekében hamarosan intézkedéseket is kell hozniuk.

Jelen bejegyzésben bemutatom a Sporttörvény legfontosabb változásait és azok gyakorlati jelentőségét.

1. Sportfinanszírozás: a MOB helyett a sportért felelős államtitkárság rendelkezik hatáskörrel 2017. január 1-jétől

A sportfinanszírozás teljes ciklusa, azaz a sportba kerülő állami források (így pl. a TAO támogatások) tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése (valamint adott esetben a visszafizettetése), valamint a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, továbbá a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak majd, mely feladatokat a MOB-tól veszi át.

Emellett az utánpótlás finanszírozása is egycsatornás rendszerben, a sportért felelős államtitkárságon, azon belül a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárságon keresztül valósul meg. Ez várhatóan gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt jelent a sportszervezetek számára.

2. A sportért felelős államtitkárság egyéb, a gyakorlatban fontos új hatáskörei 2017. január 1-jétől

  • Országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség alapítása: A gyakorlatban eddig többször eltérő volt a megítélése annak, hogy a kérelmezőnek milyen dokumentumokkal kell igazolnia azt, hogy megfelel az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás kritériumainak. Ezen előfeltételeknek való megfelelést ezentúl a bírósági bejegyzést megelőzően a sportért felelős államtitkárság igazolja, amely várhatóan a gyakorlat egységesedéséhez vezet és az ezzel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket a bírósági eljárásban kiválthatja.
  • A sportszakmai szempontból kiemelt sportegyesületek: A sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozik majd a sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodás megkötése is.
  • Program kidolgozása a sportpiac fejlődése érdekében: A jogszabály e program kidolgozását a sportért felelős államtitkársághoz rendeli. Egy megfelelő program kidolgozása és gyakorlati átültetésének támogatása hozzájárulhat valamennyi sportág mint termék eladásának ösztönzésére, így különösen a marketing, szponzori és médiajogok területén.

3. A sportszövetségeknek új szabályzatokat kell megalkotniuk 2017. február 15-ig

A jogszabály 45 napos határidővel kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályzatok kötelező megalkotásának az indoka a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelme.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Mindez a gyakorlatban – legalább is a sportolók szempontjából kifejezetten előnyös – olyan változáshoz is vezethet, hogy a sportszövetségek a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel – élve a sporttörvényben már régóta biztosított felhatalmazással – kollektív szerződéseket kötnek.

4. Élesedik a Nemzeti Sportinformációs rendszer (“NSR”)

Bár a sportinformációs rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség már régóta jelen van a Sporttörvényben, maga a rendszer eddig még nem működött. 2017. január 1-jétől a NSR-re vonatkozó átfogó szabályozás is bekerül a Sporttörvénybe, amely a vonatkozó kormányrendelettel együtt jövő év végére teszi lehetővé az NSR teljes körű működését. A gyakorlatban várhatóan ettől az időponttól kezdődően fog élni a sportszervezetek és a sportszövetségek NSR-be történő adatszolgáltatási kötelezettsége is. Továbbá ez azt is jelenti, hogy a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek valóban komolyan kell venniük az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést is (részletesebben lásd alább).

5. Egyéb, gyakorlati szempontból jelentős változások 2017. január 1-jétől

  • Megszűnik a Sport Állandó Választottbíróság kizárólagos fellebbviteli fórum szerepe: az érintettek – a rendes bíróság mellett – a versenyengedély kiadásának megtagadása esetén, fegyelmi ügyekben, valamint a sportszervezetek, sportszövetségek tagjai közötti vitákban már nem csak a Sport Állandó Választottbírósághoz, hanem bármilyen választottbírósághoz fordulhatnak. A gyakorlatban ez valószínűleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság eljárásának igénybevételét jelentheti.
  • A versenyengedélyhez kapcsolódó adatok védelme – adatvédelmi szabályzat megalkotása: egyértelművé teszi a jogszabályváltozás, hogy mostantól nemcsak a sportszövetség, hanem a sportszervezet (azaz sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola és sport-alapítvány) is köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről. Azaz a gyakorlatban a sportszervezetek kötelesek adatvédelmi szabályzat megalkotására és a sportolók adatainak ennek megfelelő módon történő kezelésére.
  • Sportvállalkozás alapításakor nem kötelező a sporttevékenység főtevékenységként való megjelölése: A jogszabály indokolása alapján a jelenleg hatályos szabályozás szerint a sportvállalkozás cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység kell, hogy legyen, azonban ez a gyakorlatban alig-alig valósul meg, illetve komoly gyakorlati jelentősége nincs is. Ezért mostantól elegendő lesz, ha a gazdasági társaság tevékenységei között szerepel a sporttevékenység.
  • Nemzetközi minősítésű sportoló doppingellenes jogerős sportfegyelmi büntetéssel szemben kizárólag a CAS-hoz fordulhat: Feloldódik az a jogilag ellentmondásos helyzet, mely szerint a Sporttörvény alapján a nemzetközi minősítésű sportolók bírósághoz is fordulhattak a jogerős doppingvétséget megállapító határozattal szemben, míg azonban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség WADA Szabályzatának 13.2.1. pontja alapján a nemzetközi szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában hozott döntések kizárólag a CAS előtt fellebbezhetőek meg. Tehát a módosítás a WADA Szabályzattal való összhangot biztosítja.

6. A MOB feladatai és az új köztestületek 2017. január 1-jétől

A MOB szakmai munkája a jövőben – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

Továbbá ezentúl négy köztestület működik majd: a MOB, amely továbbra is az olimpiai sportágak köztestülete, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ) a nem olimpiai sportágak köztestülete, a Magyar Paralimpiai Bizottság, mint a fogyatékkal élők sportjának köztestülete, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), a diák-, hallgatói és szabadidősportok köztestülete.

7. Összegzés

Fentiek alapján látható, hogy 2017. január 1-jétől nemcsak a sportfinanszírozás változik meg alapjaiban, hanem számos egyéb olyan előírás, amely a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek mindennapi működését is érinti. A sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek több esetben intézkedéseket is kell hozniuk a Sporttörvény új előírásainak való megfelelés érdekében. Ezzel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.

 

A játék során okozott sportsérülések következményei / Legal consequences of injuries suffered during sports competitions

A legtöbb sportágban előfordul, hogy a sportolók, játékosok komoly testi kontaktusba kerülnek egymással, például ütések, rúgások, fogások révén. Nem ritkán előfordul az is, hogy a sportolók kisebb-nagyobb sérüléseket szenvednek el. Jogi szempontból kérdéses, hogy meddig és mikor tekinthető jogszerűnek a játék során okozott sérülés? Mit tehet egy sportoló, ha sérülést szenved el? Bejegyezésemben e kérdésekre keresem a választ.

A jogszerűen okozott sérülések

A testi, fizikai sérülések jogi szempontból a sérült személy által elszenvedett kárnak minősülnek. Főszabály szerint a jog tiltja a jogellenes károkozást és minden károkozás jogellenesnek minősül.

Ezen általános szabály alól azonban vannak kivételek. Ilyen kivétel az, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta. Ebben az esetben a kár okozása tehát nem jogellenes.

Az adott sportág és sportverseny játékszabályainak elfogadásával a részt vevő sportolók mindegyike beleegyezik a játék során okozott sérülésekbe. Így tehát a fent bemutatott, jogellenességet kizáró kivételről, a sportoló sérülés okozásába történő beleegyezéséről beszélhetünk. A beleegyezés vonatkozik arra az esetre is, ha a károkozás a játék szabályai szerint történik, de arra az esetre is, ha a sportolók egyike ugyan megszegi a játék szabályait, azonban a szabályt szegő ellenfél részéről a károkozási szándék, célzat hiányzik.

A jogellenesen okozott sérülések

Fentiekkel ellentétben azok a sérülések, amelyeket a sportoló a játék szabályait megszegve, szándékosan okoz, és a célja kifejezetten a károkozás, már nem tartoznak azon károk közé, amelyek elszenvedésébe az érintett sportoló beleegyezett.

Leszögezhető azonban az is, hogy általánosságban előre nem határozható meg, hogy mikor beszélhetünk durva, károkozási célzatú szabálysértésről. Így a sérülés okozásának körülményei a mindenkori sportágtól függően a konkrét eset valamennyi körülményének figyelembevételével ítélendők meg. Másképpen úgy is lehet fogalmazni, hogy a sportolók az egymásnak okozott sérülésért csak akkor felelősek, ha túllépik az elfogadott keménység és a fair magatartás határait.

Természetesen előfordulnak egyértelmű esetek is, ilyen volt például Mike Tyson emlékezetes fülleharapása, vagy ha a sérülés a játék, összecsapás keretein kívül történik (például a mérkőzés lefújása után vagy a játék megszakítása során “csattan a pofon“).

Mit tehet a jogellenesen okozott sérülést elszenvedett sportoló?

Ha a sérülés okozására jogellenes módon került sor, a sérelmet szenvedett fél kártérítést követelhet a sérülés okozójától.

A károkozó a sérült teljes kárát köteles pénzben megtéríteni. A sérült sportoló szempontjából a gyakorlatban a kár fogalmába tartozhat jövedelempótló járadék megítélése, ha a sportoló munkabértől, szponzori pénzektől vagy egyéb rendszeres bevételtől esik el. Ebből a szempontból fontos, hogy a sérült fél a kárát megfelelően számszerűsíteni tudja, és hogy olyan kárról legyen szó, amelyet a károkozónak előre kellett látnia.

Emellett a jogszabályok lehetővé teszik egy összegű ún. sérelemdíj követelését is. A teljesség kedvéért megemlítem azt is, hogy szélsőséges esetben nem lehet kizárni feljelentés tételét például súlyos testi sértés bűncselekményének feltételezett elkövetése okán.

_____________________________________________________________________

In the above Hungarian version of this post I deal with the legal consequences of injuries suffered during sports competitions under Hungarian law.

First, I describe the case when the injury suffered is not to be considered as caused unlawfully, i.e. where the athlete gives prior consent to the injury that in turn excludes liability of the athlete causing the injury (basically the Hungarian law equivalent of the assumption of risk theory).

Second, I analyse the case when the injury caused is considered an unlawful harm, i.e. when the athlete deliberately and by breaching the rules of the game aims at causing injury to his/her opponent.

Finally, it is described which legal remedies the athlete may have after suffering an unlawfully caused injury.

A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek / Taking nutritional supplements can have serious legal consequences

[Please scroll down for the English version.]

Manapság számos sportágban egyre elterjedtebb az ún. táplálékkiegészítők használta. Jelen posztban röviden bemutatom, hogy mikor minősül doppingvétségnek egy ún. tiltólistás táplálékkiegészítő használata és ez milyen jogi következményekkel járhat a doppingvétséget elkövető sportoló számára.

Miként minősülhet a táplálékkiegészítő használata doppingvétségnek?

Jogi szempontból a táplálékkiegészítők használata önmagában nem tiltott. Ha azonban olyan táplálékkiegészítő kerül a sportoló szervezetébe, amely vagy amelynek egy összetevője a jogszabályban meghatározott dopping tiltólistán szerepel és ez megállapításra kerül, abban az esetben az érintett sportoló doppingvétséget követ el. (A tiltólisták itt és itt elérhetők a Magyar Antidopping Csoport honlapján.)

Másként fogalmazva, ha tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó – vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő – szer, készítmény vagy élettani vegyület – azaz egy ilyen kategóriába eső táplálékkiegészítő vagy annak összetevője – a mintavétel(ek) szerint bármilyen mennyiségben megjelenik a sportoló szervezetében (vagy egyébként a sportoló annak a használatát megkísérli), abban az esetben doppingvétségről beszélünk.

A sportoló automatikusan felelős

Kiemelendő, hogy ha a sportoló szervezetéből származó mintában a fent írtak szerint jelen van a tiltólistán szereplő tiltott táplálékkiegészítő mint szer vagy annak származéka vagy markerje, abban az esetben a sportolót a doppingvétségért a felelősség vétkességtől függetlenül terheli. Másként fogalmazva a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül, ha a doppingellenőrök a tiltólistán szereplő táplálékkiegészítőt azonosítanak a sportoló szervezetében.

A fenti szigorú felelősség alól egyetlen kivétel van: A sportoló mentesülhet a doppingvétség elkövetése miatt alkalmazandó jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. A gyakorlatban azonban ennek bizonyítása jelentős nehézségekbe is ütközhet, hiszen gyakorlatilag kétséget kizáróan kell bemutatni azt, hogy a tiltott szer a sportoló szervezetébe a sportolón kívülálló, objektív körülmények miatt történt.

Milyen következményekkel számolhat a doppingvétséget elkövető sportoló?

Eltiltás: A doppingvétséget elkövető sportoló főszabály szerint 2 vagy 4 évre tiltható el, súlyosabb esetekben – például ismételt doppingvétség esetén – az eltiltás akár végleges érvényű is lehet. Az eltiltás nemcsak a sportszövetség vagy a sportszervezet által szervezett versenyeken való részvételtől eltiltást jelent, hanem az edzések, edzőtáborok látogatásának tilalmát is. Az eltiltás egyúttal azt is jelenti, hogy a sportoló jövedelemként nem számolhat a versenyeken esetlegesen nyerhető díjazásokkal sem.

Munkaszerződés, megbízási szerződés felmondása: A doppingvétség elkövetése esetén a sportoló munkáltatója vagy megbízója rendkívüli felmondással megszüntetheti a sportoló munka- vagy megbízási szerződését súlyos szerződésszegés miatt. Ennek következtében a sportoló elesik a rendszeres havi munkabértől vagy megbízási díjtól.

Szponzorok, támogatók elvesztése: Ha a doppingvétséget elkövető sportolónak szponzori vagy egyéb hasonló támogatói szerződései is vannak, jó eséllyel számíthat arra, hogy a szponzora vagy támogatója a szerződést szerződésszegésre hivatkozással felmondja. A szponzori szerződések többsége általában kifejezetten tartalmaz olyan klauzulát, amely szerint a szponzorált doppingvétsége esetén a szponzor a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Némely szerződés ilyenkor akár kötbérfizetési kötelezettséget is előírhat a sportoló hátrányára. Egyéni sportok esetén a legtöbb esetben a szponzorok elvesztése a legsúlyosabb anyagi “csapást” jelenti az érintett sportolóra nézve.

Kártérítési igények a sportolóval szemben: Ha a sportoló által elkövetett doppingvétség miatt a sportoló klubját például a sportszövetség szankcióval (támogatás és egyéb juttatások megvonásával) sújtja – lásd Dudás Miklós és az AVSE ügyét –, abban az esetben nem kizárt az sem, hogy a sportolót a sportszervezete az elbukott támogatások, juttatások összegére kártérítés megfizetése iránt perli és a sportolót a bíróság ennek megfizetésére kötelezi.

Összefoglalás

Ha már csak rápillantunk a doppingszereket tartalmazó tiltólistára könnyen belátható, hogy akár több táplálékkiegészítő összetevője is szerepelhet a tiltólistán. A tiltott szernek a sportoló szervezetében való kimutatása minden további nélkül megalapozza az érintett felelősségét, melynek ellenbizonyítása jelentős gyakorlati nehézségekkel jár. A doppingvétség pedig – az adott esetben súlyos egészségügyi kockázat mellett – komoly jogkövetkezményekkel jár. Ezért a sportolók számára bármilyen táplálékkiegészítő fogyasztása előtti javasolt a körültekintő tájékozódás.

[Jelen poszt eredetileg az ellenfelem.hu portálon jelent meg itt.]

___________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post describes the potential legal consequences of taking nutritional supplements that are on the list of prohibited substances. If the athlete is caught then he/she can potentially face suspension, termination of his/her employment contract, lose his/her sponsors and endorsers and face damages claims. Therefore, it is advisable for athletes to consult professionals before taking any unknown substances and, if they are charged with the violation of anti-doping rules, to seek proper legal advice.

Jó hír a jogtulajdonosoknak: a sportközvetítésben foglalt szerzői jogot egy 8 másodperces videoklip is sértheti / Good news for rights owners: an 8 second clip can infringe copyright in a sports broadcast

(Please scroll down for the English version)

Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága (“High Court”) egy friss ítéletében kimondta, hogy egy olyan mobiltelefonos applikáció, amely lehetővé teszi krikett mérkőzések legfontosabb, általában 8 másodperc hosszú eseményeinek az applikáción keresztüli feltöltését és megosztását, sérti a jogtulajdonosok sportközvetítésekben foglalt szerzői jogát. A High Court ítélete a hazai jogtulajdonosoknak is jó hír a magyar szerzői jogi törvény alapján. Az alábbiakban röviden bemutatom a tényállást, a jogkérdést, a fő üzleti kérdést, a High Court ítéletét és végül annak jelentőségét a hazai jogtulajdonosokra.

A tényállás

Az England and Wales Cricket Board (“ECB”) és a Sky UK Limited (“Sky”) a szerzői jogi jogosultjai az ECB által szervezett krikett mérkőzések televíziós közvetítéseinek és az ilyen közvetítések során készült filmeknek (mint például visszajátszások). A Tixdaq és a Fanatix nevű cégek egy olyan applikációt fejlesztettek, mely lehetővé tette az applikáció felhasználóinak, hogy a közvetítésekből általuk készített rövid, általában 8 másodperces kivonatokat, videoklipeket (ún. screen captured clips) feltöltsenek és azokhoz kommentárt is adjanak. Ezt követően a videoklipeket más felhasználókkal megosztották.

Tehát lényegében egy adott sportközvetítésből egy alkalmazás segítségével a felhasználók kivághattak egy meghatározott részt, melyet az alkalmazáson keresztül a jogosult hozzájárulása nélkül hozzáférhetővé tehettek harmadik személyek részére.

A jogvita

Szerzői jogi értelemben főszabály szerint a sportközvetítések jogosultjának engedélye szükséges a sportközvetítések felhasználásához (harmadik személyek részére való hozzáférhetővé tételéhez), hacsak nem az ilyen felhasználást a jogszabályok kivételesen ún. szabad felhasználásnak minősítenek.

Az ECB és a Sky szerint a Tixdaq és a Fanatix, valamint az applikáció felhasználói megsértették a szerzői jog által védett sugárzási jogaikat mivel azokat az engedélyük nélkül felhasználták és ezért egyetemlegesen felelősséggel tartoznak. A Tixdaq és a Fanatix a szabad felhasználás (fair dealing) szerzői jogi koncepciójára hivatkoztak és értelmezésük szerint a videoklipek útján a sportközvetítések mint időszerű, napi események a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül szabadon felhasználhatók, hiszen azok a szabad felhasználás célja által indokolt terjedelmet (substantiality) nem lépik túl.

Az üzleti kérdés: kizárólagosság

Ahogy e blogon már többször bemutatásra került (lásd különösen itt és itt), a sportközvetítési jogok értékesítése során a jogtulajdonosok és a közvetítési jogokat megvásárló médiatársaságok kizárólagosságra (exkluzivitásra) törekednek a szerződések megkötése során, azaz: a médiatársaság meghatározott ideig, platform semlegesen (tehát TV-ben, Interneten és mobilon is) egy adott területen kizárólagosan közvetítheti az adott sporteseményt. Minél kizárólagosabb egy sportesemény, a reklámozók és szponzorok annál nagyobb összeget fizetnek a médiatársaságnak a sporteseménnyel történő asszociációért, mely  által a sportesemény szervezője annál nagyobb összeget kérhet a médiatársaságoktól a jogok értékesítése során. Így minél több olyan tényező jön szóba, amely ezt a kizárólagosságot megtöri, annál inkább csökken a jogok értéke (erről lásd ezt a bejegyzést és ezt az írásunkat). Ezért az ECB és a Sky rögtön fellépett a a Tixdaq és a Fanatix ellen.

A High Court ítélete

A High Court leglényegesebb megállapításai az alábbiak:

1. A sportesemények időszerű, napi események és mivel a videoklipek közvetlenül a mérkőzések után (near-live) kerültek feltöltésre, azok időszerű, napi eseményekhez kötődnek.

2. A videoklipek feltöltése tájékoztatás céljából történt, mivel “az állampolgárok (tehát az applikáció felhasználói) által tett közlés” is tájékoztatásnak minősül.

3. Mivel a közvetítési és filmes jogok ún. sugárzási jogok és ezért szerzői jogi értelemben nem minősülnek önmagukban műnek, nem kell hogy egyéni és eredeti jellegük legyen (errő lásd a Murphy-üggyel kapcsolatban írt számos korábbi bejegyzésemet). Így kérdésként merült fel, hogy miként alkalmazható a szabad felhasználás jogelve és az ezáltal megkövetelt “cél által indokolt” terjedelem fogalma az ügyben.

  • A jogtulajdonosok védelmet azért érdemelnek, mivel jelentős költséget fektettek be a sportközvetítés előállításába.
  • Mennyiségi szempontból az önmagukban általában 8 másodperc hosszúságú videoklipek nem tekinthetők jelentősnek, tehát ez még értelmezhető a cél által indokolt terjedelem fogalma alatt.
  • Minőségi szempontból azonban a videoklipek tipikusan a sportesemény legérdekesebb részeit tartalmazták, ezért értékesnek és kifejezetten érdeklődésre számot tartó részeknek minősülnek.

4. Az applikáció – melyet egyébként reklámoztak is – felhasználásával közétett videoklipek – különösen azok értéke miatt – elsősorban nem a tájékoztatás, hanem fogyasztás célját szolgálták. E tény megállapítását az sem befolyásolta, hogy a felhasználók kommentet is adhattak az általuk megosztott videoklipekhez.

A fentiek szerint tehát a videoklipek applikáción keresztül megosztása nem esik a szabad felhasználás kategóriájába, mivel a cél által indokolt terjedelem fogalma nem teljesül.

A High Court szerint még ha az applikáció általi videoklipek megosztása a szabad felhasználásnak minősülne is, a szabad felhasználás szigorú feltételei nem teljesülnek, hiszen a megosztás a jogtulajdonosok gazdasági érdekeit komolyan sértette, valamint a felhasználás nem minősül tájékoztatási célúnak. Másként fogalmazva lényegében a sportközvetítések gazdasági értéke került felhasználására és a cél így nem a napi, időszerű eseményekről való tájékoztatás volt.

A hazai jogtulajdonosok helyzete és az ítélet jelentősége

A High Court ítéletében foglaltak egy hasonló hazai ügy esetében hasznos kiindulópontnak bizonyulhatnak.

A magyar szerzői jogi törvény – különösen mivel az online világot érintően az EU-n belül kifejezetten harmonizált jogterületről van szó – hasonlóan védi a rádió- és televízió szervezetek (tehát a médiatársaságok) szerzői jogi joghoz kapcsolódó jogait is, hiszen a műsoruk (így például a sportközvetítések) nyilvánossághoz közvetítéséhez, rögzítéséhez, ezt követő többszörözéséhez vagy on-demand hozzáféréséhez a médiatársaság – mint szomszédos jogi jogosult – hozzájárulása szükséges.

A szabad felhasználás a szerzői jogi törvény szerint is irányadó, azonban annak általános (“háromlépcsős” teszt) és egyedi (napi, időszerű tájékoztatás a cél által indokolt terjedelemben) szigorú feltételeit teljesíteni kell. Álláspontunk szerint a szabad felhasználásra való hivatkozás már eddigi is ingoványos területnek bizonyult és inkább a jogtulajdonosoknak kedvezett. Ezt az értelmezést a High Court ítélete is alátámasztja.

Összességében sportszövetségeknek és a velük szerződő médiatársaságoknak a sportközvetítési jogok értékének ebből a szempontból való csökkenése miatt a szerzői jogi törvény alkalmazása esetén sem szükséges tartaniuk.

______________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post analyzes the judgement of the High Court delivered recently in the case “England and Wales Cricket Board and Sky UK Limited vs Tixdaq Limited and Fanatix Limited” where the High Court found that copyright in a broadcast of a sporting event can be infringed by the reproduction of eight-second clips. In the Hungarian language version I describe (i) the factual background and main legal issues of the case; (ii) the significance of the case from a commercial perspective (exclusivity and the related value of broadcasting rights); (iii) the main findings of the High Court; (iv) the relevance of the case for Hungarian rights holders (i.e. that the principles and reasoning of the judgement of the High Court can be applied to Hungarian matters regarding fair dealing as well).

Korlátolt felelősségű társaságként működő sportvállalkozások: 2016. március 15-étől kötelezően alkalmazandó az Új Ptk.!

2016. március 15. napjától valamennyi korlátolt felelősségű társaság (“kft.“) – így a kft. formában működő sportvállalkozás is – köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Új Ptk.“) rendelkezései szerint működni, azaz legkésőbb eddig az időponting köteles

  • a létesítő okiratát az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítani; és
  • a jegyzett tőkéjét legalább 3.000.000,- Ft-ra emelni.

1. A Kft. létesítő okiratának módosítása az Új Ptk. előírásainak megfelelően

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden kft. létesítő okiratának (azaz társasági szerződésének vagy alapító okiratának) meg kell felelnie az Új Ptk. előírásainak. A kft. tehát köteles az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló taggyűlési vagy alapítói határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Ezt követően a kft. létesítő okirata nem tartalmazhat az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az Új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az Új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot (például székhelyet, ügyvezető személyét) is érintő változás esetén ez a kedvezmény nem alkalmazható.

2. A jegyzett tőke felemelésére vonatkozó szabályok

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 500.000,- Ft jegyzett tőke minimumot határozott meg a kft.-k részére. Ezt változtatta meg az Új Ptk., mely a kft.-k részére 3.000.000,- Ft-os minimum jegyzett tőkét ír elő.

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden Kft.-nek meg kell felelnie az Új Ptk. 3.000.000,- Ft-os tőkeminimumra vonatkozó szabályainak, azaz ezen időpontig kell biztosítani a jegyzett tőke felemelését, ha a Kft. jegyzett tőkéje jelenleg nem éri el a 3.000.000,- Ft-ot.

2.1 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő rendelkezésre áll

Ha a kft. tulajdonosai rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, a tőkeemelésre az alábbi módokon kerülhet sor:

a) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet készpénz befizetéssel való teljesítése; vagy

b) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet nem pénzbeli hozzájárulással (ún. apporttal) való teljesítése (apportként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre, továbbá apportként követelést is szolgáltathat, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul); vagy

c) A jegyzett tőke Új Ptk. előírásainak megfelelő megemelése történhet a törzstőkén felüli vagyonból is abban az esetben, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a kft. saját tőkéjét, és a kft. előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a kft. rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke-emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a kft. 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

2.2 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő nem áll rendelkezésre

Ha a kft. tulajdonosai nem rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, azonban társaságukat továbbra is kft. formájában kívánják működtetni, a következő megoldások jöhetnek szóba:

a) Készpénz befizetése esetén az Új Ptk. lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok később – akár részletekben – bármiféle időkorlát nélkül fizethessék be a megemelt törzstőke hiányzó összegét.

Ebben az esetben azonban az Új Ptk. hitelezővédelmi szempontok miatt a következő két jogkövetkezményt alkalmazza:

  • Osztalékfizetési tilalom: A kft. mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét; és
  • Tagi korlátolt felelősség áttörése: A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a kft. tartozásaiért, azaz a tagok korlátolt felelősségének alapelve mindaddig áttörésre kerül, amíg a tag a létesítő okiratban vállalt fizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget nem tesz.

b) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) szolgáltatása esetén, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét – azaz például 3.000.000,- Ft-os jegyzett tőke esetén a 1.500.000,- Ft-ot –, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a kft. rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem bocsátották teljes egészében a Kft. rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a létesítő okiratban meghatározott időpontig kell szolgáltatni, mely időpont három évnél hosszabb nem lehet.

Mivel mindkét fenti esetben a tulajdonosok elhatározták a jegyzett tőke felemelését, a cégbíróság a jegyzett tőke Új Ptk.-nak megfelelő változását a cégjegyzékbe bejegyezi, azaz a Kft. az új előírásoknak megfelelő jegyzett tőkével fog rendelkezni, annak ellenére, hogy annak tényleges rendelkezésre bocsátására csak későbbi időpontban kerül sor.

Egyebekben – ha a szükséges tőkeerő jelenleg és várhatóan a jövőben sem fog rendelkezésre állni – megoldást jelent a tőkeminimummal nem rendelkező, azaz betéti vagy közkereseti társasági formába való átalakulás is. Ebben az esetben a jegyzett tőke megemelésére és pénzbefizetésre nincs szükség, azonban a társasági formaváltás annak komplexebb természete miatt jelentősebb költséggel jár.

Módosulhatnak a sporttal kapcsolatos jogszabályok

A T/7378 számú, tegnap benyújtott törvényjavaslat – többek között – módosítani kívánja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. számú törvényt (“Szerencsejáték-törvény“), valamint a sportról szóló 2004. évi I. számú törvényt (“Sporttörvény“) a sporttal kapcsolatos vagyoni értékű jogokkal összefüggésben. Jelen posztban bemutatom a javasolt módosításokat és azt is, hogy azokra feltehetően miért van szükség.

A Szerencsejáték-törvény javasolt módosítása

A Szerencsejáték-törvény módosítására vonatkozó javaslat a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok játékadójának megállapítására és levonására tartalmaz rendelkezéseket, tekintettel a Sporttörvényben írt, az online és egyéb sportfogadási jogok mint vagyoni értékű jogok  sportszövetségek általi hasznosítására.

A játékadó megállapítása és levonása a javaslat szerint az alábbiak szerint történik:

  1. A szerencsejáték-szervező – tehát a Szerencsejáték Zrt. – kiszámítja a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték számított tárgyhavi játékadóját a Szerencsejáték-törvényben foglaltak szerint.
  2. A számított tárgyhavi játékadó alapján a Szerencsejáték Zrt. szerencsejátékonként kiszámítja a külön jogszabályokban – azaz esetünkben a Sporttörvény 56. § (2) bekezdésében[1] – foglalt sorsolásos játékok, fogadások és távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti tárgyhavi összegét, azaz a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételeket.
  3. Ezután a Szerencsejáték Zrt. a számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét szerencsejátékonként megállapítja.
  4. Pozitív különbözet esetén a Szerencsejáték Zrt. a pozitív különbözetből levonhatja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jog hasznosítására vonatkozó szerződésben az általa a vagyoni értékű jog hasznosítása fejében fizetett ellenérték időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét. Ez lesz a fizetendő tárgyhavi játékadó.
  5. Ha adott esetben a 4. pontban foglalt időarányos összeg nem vagy csak részben vonható le, a levonandó összeg később az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható marad.

Miért lehet szükség a Szerencsejáték-törvény javasolt módosítására?

A javaslat indokolása szerint a fenti pontosított jogszabályhely célja, hogy a Szerencsejáték Zrt. a Sporttörvény szerint a vagyoni értékű jogok hasznosítására kötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok, valamint a távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül levonhassa, illetve hogy ez a levonás kötött felhasználású tételekre ne bírjon kihatással. Emellett a játékonkénti arányosítás a játékadó bevételek költségvetési nyilvántartását is lehetővé teszi.

Korábbi bejegyzésemben utaltam rá, hogy a sportfogadási jogok hasznosítására a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Szerencsejáték Zrt. idén tavasszal kötött szerződést. A Szerencsejáték-törvény fent javasolt módosítása minden bizonnyal az e szerződés gyakorlati teljesítése során felmerült kérdéseket kívánja rendezni.

A Sporttörvény javasolt módosítása

A törvényjavaslat pontosítani kívánja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jogok fogalmát az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám és marketingjogokat isengedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”

Miért lehet szükség a Sporttörvény javasolt módosítására?

Az indokolás szerint a kiegészítéssel egyértelművé válik, hogy a reklám- és marketing jogok – a közvetítési jogokhoz, valamint, egyébként az online sportfogadási jogok engedélyezését is magában foglaló versenyszervezési joghoz hasonlóan – vagyoni értékű jogot képeznek. Ebből pedig az következik, hogy a Sporttörvényben foglaltak szerint a reklám- és marketingjogokat – a versenyrendszer kiírásának, szervezésének és lebonyolításának keretei között – a sportszövetségek a sportolóktól és a sportszervezetektől, mint jogtulajdonosoktól kollektív értékesítésre elvonhatják.

A Sporttörvény fenti javasolt módosítása üdvözítő, hiszen a “reklám- vagy marketing jogok” a gyakorlatban mindig is vagyoni értékű jognak minősültek, és a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – már régóta éltek ezek hasznosításának lehetőségével. Bizonytalansághoz csak az vezethet, hogy egyébként a Sporttörvény nem definiálja a “reklám- vagy marketing jogokat”. Tekintetbe véve a Sporttörvény kereskedelmi szerződésekre vonatkozó, esetünkben is érintett fejezetében szabályozott szponzorálási és arculat-átviteli szerződéseket, továbbá a gyakorlatot is, a  “reklám- vagy marketing jogok” a sportoló sporttevékenységével, illetve a tág értelemben vett sportszervezetek sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggő imázs jogokat, így különösen a sportoló nevét, képmását, hangját, nyilvános megjelenését, valamint a sportszervezetek nevét, jelvényét és más eszmei javait foglalhatják magukban.

A vagyoni értékű jogok definíciójához kapcsolódó jogkérdésekről részletesen a Magyar Jog 2012/6. számában írtam “A sporttevékenységgel összefüggő vagyoni érékű jogok jogtulajdonosi és értékesítési kérdései” címmel. Ekkor a Sporttörvény 36. § (2) bekezdésének kiegészítését javasoltam az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg általam javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is. A 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jognak minősülnek a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület sporttevékenységéhez kapcsolódó immateriális javak, így különösen a sportoló nyilvános megjelenése, képmása, hangja, valamint a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület neve, jelvénye, jó hírneve és más eszmei javai.”

Egy, a fentihez hasonló Sporttörvény-módosítás még világosabban definiálhatná a vagyoni értékű jogokat.

A törvényjavaslat által indítványozott egyéb módosítások

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a fentieken kívül a törvényjavaslat módosítani kívánja

  • a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt és a Sporttörvényt a TAO-támogatásokkal összefüggésben (többek között bevezetné az előzetes támogatói szándéknyilatkozat intézményét); és
  • s Sporttörvényt a nevezési jogra vonatkozó előírások pontosításával.

Módosult a doppingellenes kormányrendelet

A fenti törvényjavaslat mellett a tegnap kihirdetett 334/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet november 18. napjától módosította a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendeletet. A módosítás szerint a doppingellenőrzés és a doppingellenes tevékenység során a HUNADO Szabályzat és a nemzetközi követelmények alapján kell eljárni, míg a rendeletben nem szabályozott kérdésekben és értelmezésbeli különbség esetén a HUNADO Szabályzat az irányadó.

_______________________

[1] “56. § (2) a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.”

Sportegyesületek: közeleg a 2016. március 15-ei határidő!

Több mint másfél éve, 2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“), mely egyúttal hatályon kívül helyezte a korábbi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hozott az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Az Új Ptk. hatálybalépésével a már ebben az időpontban is létező egyesületek számára nem volt rögtön kötelező az Új Ptk. szabályainak alkalmazása. Mindazonáltal van egy végső határidő is: a sportegyesületeknek legkésőbb 2016. március 15-étől az Új Ptk. szabályai szerint kötelező működniük.

Ez azt jelenti, hogy a sportegyesületeknek legkésőbb 2016. március 15-ig az alapszabály Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtaniuk az illetékes bírósághoz. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve nem biztos, hogy érdemes a sportegyesület alapszabályának módosításával megvárni 2016. márciusát, mivel ekkor egyrészt a hirtelen megnövekvő bírósági ügyteher miatt a sportegyesület változásbejegyzési eljárása a megszokottnál több időt vehet igénybe, másrészt a közgyűlés megfelelő összehívása és megtartása is gondot okozhat. Ezért akár már most érdemes lehet dönteni az alapszabály Új Ptk.-nak megfelelő módosításáról és annak bírósághoz való benyújtásáról.

A blogomon korábban három egymást követő részletes bejegyzésben mutattam be (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket. Ezek hasznos útmutatásul szolgálhatnak a sportegyesületeket érintő új szabályok vonatkozásában.