Az esport néhány jogi és üzleti kulcskérdéséről – Some key legal and business issues surrounding esports

[Please scroll down for the English version]

Az elmúlt másfél évben ügyvédi munkám során intenzíven foglalkoztam az esportot Magyarországon jelenleg leginkább érintő jogi és üzleti kérdésekkel.  Tapasztalataimat – melyek döntő többsége egyébként jogrendszertől függetlenül érintheti az esport ökoszisztéma stakeholderjeit és ezért nemzetközi szinten is kamatoztathatók – különböző fórumokon  hosszabb-rövidebb írások keretei között meg is osztottam. Alább röviden bemutatom ezeket a publikációimat.

A leginkább olvasott és leghosszabb írásom A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation a LawInSport vezető nemzetközi sportjogi portálon jelent meg. E részletes elemzésben a sportszövetségi alapon – tehát például mint a Magyar Labdarúgó Szövetség vagy más sportági szövetség – és bármely országban működő esport sportszövetségeket érintő leglényegesebb és legösszetettebb gyakorlati kérdésekről írtam a témakört három irányból megközelítve. Bemutatásra kerül, kerülnek

(a) egy lényegében bármilyen esport sportszövetség által átültethető szabályozási struktúra;

(b) az esport sportszövetségek alapítását, működését és stratégiai irányvonalait érintő lényeges jogi és üzleti kérdések; valamint

(c) az esport sportszövetségek működését érintő iránymutatások és megoldási javaslatok az esport sportszövetség szabályzataival és versenyeinek szervezésével összefüggésben.

Az esporttal kapcsolatban egyik leginkább előtérben lévő és megoldást igénylő témakör a játékosok védelme, jóléte és edukációja. Egyrészről kiemelten fontos a fizikai és pszichikai jólétet veszélyeztető jelenségcsoportok (például a fizikai aktivitás hiánya, az addikció, az agresszió vagy online környezetben előforduló “bullying”) megelőzése és leküzdése, valamint a játékosok által elnyert pénzjutalmak tényleges kifizetésének megoldása. Másrészt ugyanilyen kiemelten előtérbe helyezendők az esportnak a játékosok logikai, kognitív, stratégiai és egyéb szellemi képességeinek, valamint reflexeik és állóképességük fejlődésére gyakorolt pozitív és edukációs hatásai. Ezzel összefüggésben a MediaWrites portálon a versenyszervezők rendelkezésére álló praktikus eszközökről írtam a Player Safeguarding, Welfare and Education in Esports – A Pragmatic Approach for Tournament Organizers című cikkemben.

Hazai vonatkozásban érdekes (sport)jogi kérdés az, hogy az esport sportnak minősül-e, és ha igen, úgy abban az esetben egy magyarországi civil szervezet, tehát esport sportszövetség a hazai Sporttörvény értelmében az esportot országos szinten kizárólagosan szabályzó országos sportági szakszövetséggé vagy országos sportági szövetséggé válhat-e. A MediaWrites portálon megjelent pulikációm ezt a kérdéskört járja körül: Esports: how will an esports federation become the sole governing body of the sport in Hungary?

Végül egy korábbi blogbejegyzésemben megosztottam egy konferencián az esportról tartott előadásom slidejait, amely áttekinthető formában bemutatja az esport és a hagyományos sportok közötti főbb különbségeket és átfedéseket: E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Jó olvasást!

______________________________________________________________

I have been intensively involved in advising on the legal and business issues affecting esports in Hungary in the last one-and-a-half-year. Via various publications I shared my experience most of which may concern the stakeholders of esports around the world and therefore may also be useful for international audience. Below you can find a brief introduction of my articles.

My most read and longest analysis titled A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation was published on LawInSport the leading international sports law website. The article aims to act as a useful reference guide for establishing the regulatory framework for a national esports federation, i.e. the article considers esports federations as civil organizations (although the majority of the legal and business issues addressed by the article may concern federations incorporated under a different legal form). Following a general introduction on how and why an esports federation is established, it aims to:

(a) introduce a pragmatic structure for regulations that an esports federation can adopt regardless of where it is incorporated or its scope of territorial activity;

(b) explore key legal and business issues that are likely to be encountered from the perspective of the esports federations; and

(c) provide guidance and solutions by sharing the author’s experience in advising an esports federation in Hungary on its legal and business structure, its regulations, and the organisation of tournaments.

On of the most important topics concerning esports is player safeguarding, welfare and education. On the one hand it is important to prevent and combat harm to psychological and physical well-being, such as addiction, aggression, bullying or lack of genuine exercise as well as to find a proper solution in relation to non-payment of prize monies to players. On the other hand the positive effects of esports such as development of logical, cognitive, strategical skills as well as of reflexes and stamina should be promoted. In my article titled  Player Safeguarding, Welfare and Education in Esports – A Pragmatic Approach for Tournament Organizers which was published on MediaWrites I introduced a pragmatic set of measures available to tournament organizers to deal with these issues.

From a a legal point of view it should be considered whether esports may qualify as a traditional sport and if so then a civil organization, i.e. an esports federation established in Hungary may become a sports federation under the Hungarian Sports Act which would exclusively govern esports in Hungary like a sports federation of a traditional sport. My article published on MediaWrites looks into the topic in more detail: Esports: how will an esports federation become the sole governing body of the sport in Hungary?

Finally, I shared the slides of my presentation on esports I held at a conference last year. It briefly sets out the main differences between esports and traditional sports: E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Good reading!

Advertisements

E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Nem kérdés, hogy az e-sport rakétasebességgel fejlődő globális üzlet, amely Magyarországon is egyre népszerűbb. A II. Sport és Innováció Nemzetközi Konferencián az e-sport alapvető jogi és üzleti kérdéseiről adtam elő. Az előadásomban bemutattam

  • az e-sport kulcsjátékosait és az e-sport alapjául szolgáló üzleti struktúrát;
  • az e-sport és a hagyományos sportok közötti különbségeket és hasononlóságokat; valamint
  • azt, hogy egyes e-sport versenyek díjazása már több esetben eléri vagy meghaladja más hagyományos sportversenyek díjazását.

Az előadásom slide-jait alább megosztottam.

Szerződéskötési kisokos – avagy mielőtt aláírásra kerül valami, mire érdemes odafigyelni?

Mindennapos esemény, hogy a sport világában szerződések köttetnek. Ezek közül számos kisebb jelentőségű szóbeli megállapodás, mely esetben a felek jogviszonyának tartalma világos. Amennyiben azonban egy szerződés részletesebb vagy eleve kötelező az írásbeli forma, a szerződést javasolt vagy érvényessége végett kötelező írásba foglalni. Természetesen minden esetben vannak olyan pontok, amelyekre a szerződéskötéskor kiemelt figyelmet érdemes fordítani. A jelen bejegyzésben ezekre, az egyébként szinte valamennyi szerződésben felbukkanó lényeges elemekre hívom fel a figyelmet.

1. A felek

A legnyilvánvalóbb, hogy a feleket – különösen, ha több fél van – a szerződés pontosan megnevezze, illetve szükség esetén szabályozza a közreműködők, alvállalkozók vagy egyéb a szerződés teljesítésében résztvevők szerepét.

2. A szerződés tárgya és teljesítése

Kiemelten fontos azt meghatározni, hogy a felek mit, hogyan és mikor várnak el egymástól. Amennyiben ezek nem kerülnek részletesen körülírásra, a szerződés teljesítése során bonyodalmakat okozhat. Ilyen esetben például az egyik fél olyat várhat el a másiktól, amely véleménye szerint a szerződés része, a másik pedig azzal érvelhet, hogy ez szerinte nem tartozik a szerződés tárgyához.

3. Fizetési feltételek

A szerződések döntő többsége esetén az egyik fél kötelezettsége meghatározott pénzösszeg fizetése. Ezzel összefüggésben érdemes meghatározni, hogy a fizetés mikor (például időszakonként vagy egy feltétel bekövetkeztekor) és milyen módon esedékes. Amennyiben a szerződés teljesítménybért vagy bónuszokat tartalmaz, fontos, hogy az ezek kifizetéshez szükséges eredmények, feltételek világosan meghatározásra kerüljenek.

4. A szerződés időtartama és megszűnése

Egy szerződés határozott vagy határozatlan időre jöhet létre és/vagy megszűnése meghatározott esemény jövőbeli bizonytalan bekövetkeztéhez is kötődhet. Figyelemmel érdemes lenni arra is, hogy a szerződés létrejöttéhez egyébként szükséges-e harmadik fél hozzájárulása. Bármilyen is a szerződés időtartama, minden esetben fontos a “rendes” és “rendkívüli” felmondási rendelkezések részletes meghatározása, ideértve a felmondási okokat, a felmondás formáját, időbeli korlátait vagy a felmondási okok esetleges orvosolásának lehetőségét.

5. Felelősség

Érdemes odafigyelni arra, hogy a másik fél felelőssége meghatározott szerződésszegések esetében korlátozásra vagy kizárásra kerül-e, illetve természetesen a saját javunkra is ajánlott lehet felelősségkorlátozó vagy –kizáró rendelkezések felvétele a szerződésbe.

A szerződés fennállása során a másik felet különböző módokon is lehet szerződésszerű teljesítésre ösztönözni, például kötbér (amely esetben nem, nem megfelelő vagy késedelmes teljesítés esetén a szerződésszegő fél meghatározott pénzösszeg fizetésére köteles) vagy valamilyen, a másik felet a szerződés alapján megillető jogosultság vagy egyéb előny elvesztésének kikötésével.

6. Egyéb rendelkezések

A gyakorlatban fontos lehet a titoktartás, a felek közötti kommunikáció formai követelményeinek meghatározása, a szerződés módosításának formájára, teljességére vagy részleges érvénytelenségére vonatkozó kikötések rögzítése. És természetesen minden esetben javasolt az alkalmazandó jog, illetve az eljáró bíróság kikötése is.

7. Jogszabályi előírások

Főszabály szerint a felek szabadon alakíthatják ki megállapodásuk tartalmát. Mindazonáltal vannak olyan, különböző típusú szerződések esetén más-más jogszabályi előírások is, amelyektől a felek nem térhetnek el, ha pedig így tesznek, az ilyen eltérés semmisnek minősül és helyette a jogszabályi előírás érvényesül.

Előfordulhat az is, hogy a felek valamilyen kérdést nem szabályoznak a szerződésükben. Ebben az esetben az ilyen “hézagokat” a jogszabályi előírások töltik meg tartalommal, amelyek mintegy háttérszabályként állnak a szerződés mögött. Ilyenkor azonban nem kizárt, hogy az ilyen jogszabályi előírások nem teljesen felelnek meg a felek akaratának vagy esetleg ellentétben állnak a szerződés más előírásaival.

Fentiek okán szerződéskötés előtt javasolt a jogszabályi előírások figyelembevétele és azok megfelelő átültetése, módosítása vagy alkalmazásuk kizárása a megállapodásban.

Sportesemények élő internetes streamelésének megakadályozása – hogyan kezeljük az elkerülhetetlent? / Preventing live streaming of sporting events – how to handle the inevitable

[Please scroll down for the English version]

A sportesemények és ezen belül a labdarúgó mérkőzések élő online streamen történő követése egyre inkább népszerű a szurkolók körében. A TV helyett már egyre többen választják a laptopon, tableten vagy mobiltelefonon történő meccsnézést. Az online streamek döntő többsége azonban jogszerűtlenül kerül a világhálóra. Ez a jogtulajdonos sportszövetségek és médiaszolgáltatók részére a hagyományos TV-s csatornákon jelentős nézettségbeli csökkenéshez vezet, valamint egyúttal szponzori és reklámbevételben jelentkező veszteséget okoz. Jelen bejegyzésben röviden bemutatom a jelenség hátterét és azt, hogy a jogtulajdonosok részére milyen jogeszközök állnak rendelkezésre a streamek “lekapcsolására”. Ezen a konferencián bővebben is beszélek erről a témáról 2017. május 18-án.

1. A streamelés és a jogtulajdonosok helyzete

A sportesemény két módon kerülhet fel élő streammel az internetre:

  • A “kalózok” dekódolják a médiatársaság sugárzási jelét és szerverek segítségével a közvetítést egyidejűleg internetes honlapokon (pl. a Rojadirecta vagy FirstRowSports linkgyűjtő honlapokról elérhető URL-eken) – többnyire már a TV-ssel szinte azonos képminőséggel – elérhetővé teszik. Az internetes honlapokon pedig számos, a fogyasztók által könnyen érzékelhető reklám (elsősorban felugró banner) jelenik meg.
  • A helyszínen (pl. a stadionban) valaki okostelefonnal, tablettel vagy akár a stadionon kívülről drónnal rögzíti a sporteseményt és ezt követően élő streamelést lehetővé tevő applikáció (pl. Periscope, Snapchat Live Stores, YouTube, de tulajdonképpen már a Facebook vagy a Twitter is ide tartozik) segítségével azt az internetre azonos időben élőben feltölti. Az okos eszközök rohamos fejlődésével ez a talán jelenleg még kevésbé használt módszer is hamarosan valós “fenyegetést” jelenthet.

A fenti streamelés (online piracy) ahhoz vezet, hogy a sportszövetségek és a médiatársaság közötti szerződésben foglalt, a közvetítések kizárólagosságára vonatkozó rendelkezések “felpuhulnak” – hiszen más is közvetíti és ezért más platformon is nézik a sporteseményt – és ezáltal a közvetítéshez kapcsolt reklám- és szponzori megállapodások értéke is csökken az elérni kívánt célközönség csökkenésével. Ez az állapot pedig már rövidtávon a jogdíjak csökkenéséhez vezethet (hiszen a médiatársaságok részére nem térül meg a közvetítési jogokért kifizetett jelentős összeg).

2. A jogtulajdonosok rendelkezésére álló jogi eszközök

A jelenség relatív újonnan történő széleskörű elharapódzása miatt a megfelelő üzleti-jogi stratégiák kidolgozásának szükségessége még csak most jelentkezett a döntéshozóknál. A jogtulajdonosok részére több jogi lehetőség is rendelkezésre áll a helyzet megoldására.

2.1 Szerzői jog

Maga a sportteljesítmény szerzői jog szempontból nem védett, a sportközvetítés egyes elemei (pl. logók, képi elemek, zeneszámok) és annak sugárzási jele azonban igen. Ezért szerzői jogi jogsértésre hivatkozva a jogsértő tartalom – azaz maga a stream – eltávolíttatható.

A gyakorlatban az illegális közvetítések nyomon követése, valamint a szerverek lefoglalása jelentős erőforrást igényel, mely nem minden jogtulajdonosnak áll rendelkezésre. Továbbá nehézséget okoz az is, hogy a jogsértéseket túlnyomó részben már csak a sportesemények közvetítése során észlelik. A helyszínen rögzített felvétel esetében a szerzői jogi védelem sem működik, mivel ebben az esetben szerzői jogi jogsértés sem történik.

Megoldás lehet az Egyesült Királyságban már alkalmazott site blocking order (azaz amikor maga a tartalomszolgáltató blokkolja az illegális szerverhez történő hozzáférést). Ennek magyar jog szerinti alkalmazását még vizsgálni szükséges. Emellett a jogtulajdonosok egyöntetű véleménye az, hogy a jogszerűtlenül streamelő szervezetek finanszírozási csatornáit – azaz elsősorban a streamelés honlapján elérhető reklámokat – kellene ellehetetleníteni, hiszen ha jelentős anyagi haszonnal nem jár a streamelés, úgy az érintett szervezetek a streameléshez kapcsolódó (esetlegesen büntető-) jogi kockázatokat sem vállalnák fel, illetve ekkor nem lenne miből fenntartani a streameléshez szükséges eszközöket sem.

2.2 Dologi jogi és szerződéses jogalapok

A helyszínen történő felvétel készítése esetében a sporteseménynek otthont adó csapat a stadion, sportpálya kizárólagos használati joga vagy tulajdon- és birtokjoga alapján (a “nemzetközi sportjogi szaknyelvben”: house rights) eltávolíthatja azokat a személyeket, akik a helyszínen készítenek felvételeket. Emellett a jegy megvásárlásakor a néző és a sportesemény szervezője között létrejövő szerződés is megtiltathatja jogsértő felvételek készítését. E jogi alapok gyakorlatban történő végrehajtása alapos körültekintést igényel, hiszen ez sok nehézséggel járhat, valamint a szurkolókat is elidegenítheti. Továbbá figyelembe kell venni a drónok elleni fellépést, mivel ebben az esetben fizikai belépés az esemény helyszínére nem történik, valamint a nem zárt térben történő sporteseményeket (pl. városi futóverseny) is, amikor  bárki kontroll nélkül a sportesemény helyszínén tartózkodhat.

2.3 A sporttörvényben biztosított jogvédelem

A sporttörvény szerint a sporttevékenység, a sportversenyek, mérkőzések interneten történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése a klubokat és szövetségeket megillető vagyoni értékű jogot képez. E rendelkezéssel a sporttörvény egy önálló jogi kategóriájú és hatékony – bár a gyakorlatban még nem tesztelt – védelmet teremt a jogtulajdonosok javára.

3. Összefoglalás

Az élő streamelés – akár a sugárzási jel átvételével, akár a helyszínen történő felvétel készítésével – egyre jelentősebb bevételveszteséget okoz a jogtulajdonosoknak. A jelenség előbb-utóbb hazánkban is erőteljesebben megjelenhet. Ezért a jogtulajdonosoknak mielőbb megfelelő stratégiát szükséges felállítaniuk a jogszerűtlen streamelés hatékony megakadályozására. A jog ehhez számos eszközt kínál, melyek innovatív kombinációjával a megfelelő hatás elérhető lehet.


1. Business and legal issues of unauthorized online streaming of sporting events

Live (re-)transmission of sporting events online is now commonplace. The challenges it brings are now very real as use of the online streaming platforms and social media becomes more prolific:

  • Rojadirecta or FirstRowSports – websites collecting the URLs of live streaming websites that re-transmit the sporting events by decoding the broadcast signal of sporting events.
  • Periscope or Snapchat Live Stores – live streaming applications enabling any user to live stream from anywhere at any time by means such as smartphones, cameras or drones.
  • YouTube, Facebook or Twitter – any user can upload sequences of sporting events recorded in the stadium or in the living room on the TV screen just seconds after they actually happen.

Unauthorized live streaming of sporting events can happen in two ways:

  • The broadcasting signal of the sporting event is decoded and the transmission is made public on websites (where ads and banners “await” the users).
  • Recording is made at the sporting event and uploaded onto the internet via online streaming platforms.

Using the above platforms breaks the exclusivity of media rights agreements. The hardest hit by this development have been sport rights holders who rely on media companies to buy broadcast rights, and the media companies who pay for the rights to broadcast the events.

2. Legal remedies for rights holders and their practical enforcement

Rights holders can have more remedies to tackle the challenges and to set up a solid strategy.

2.1 Copyright

Sports performance is not protected by copyright but parts of its broadcast (such as logos, music) and the signal of a broadcast are. Live streaming of broadcasts can therefore be taken down. Nonetheless, monitoring illegal streaming requires extensive resources not available to all rights holders. Actual damage amounts are hard to calculate. Making recordings of sporting events (e.g. by smartphones, drones) is not covered by copyright as there is no copyright being infringed. One possible solution could be to obtain site blocking orders like in the UK (i.e. blocking access to streaming servers by internet service providers), however it must  still be tested under Hungarian law. Effectively targeting the advertising revenues of the illegal streaming sites would make their business model untenable.

2.2 House rights

Remedies based on the ownership or exclusive use of the venue in combination with T&Cs when purchasing tickets could physically exclude access to the sporting events venue. Actual enforcement of these rights however requires careful consideration (not to alienate fans; considering drones and strategies for open venues such as marathons or bicycle races)

2.3 Protection in the Hungarian Sports Act

Transmission, recording and commercial licensing of sporting events are a sui generis proprietary right of sports stakeholders under the Hungarian Sports Act. This remedy could prove effective in practice although it has not yet been tested by courts.

3. Conclusions

Unauthorized live streaming of sporting events, through either decoding the broadcast signal or making recordings at the event, is becoming a real threat to rights owners. A solid strategy based on the combination of the legal remedies could solve this situation for the benefit of the rights owners.

Sportszervezetek: élesedő határidők az Új Ptk.-val és a kötelező szabályzatalkotással összefüggésben

A sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak és a sportszövetségeknek hamarosan az Új Ptk. szerint szükséges továbbműködniük, a korlátolt felelősségű társaságoknak erre konkrét határidő is van. A sportszövetségeknek kevesebb, mint húsz napja maradt arra, hogy új szabályzatokat alkossanak és ezáltal megfeleljenek a Sporttörvény követelményeinek.

Az Új Ptk.-val kapcsolatban felmerülő határidők

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény már 2014. március 15-én hatályba lépett. Az Új Ptk. előírásai – ahogy ezt korábban már a blogon bemutattam ittitt és itt – számos helyen különböznek a korábban hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény előírásaitól. A változások átültetése szempontjából könnyebbséget jelent(ett) a sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak, a sportszövetségeknek és a sportvállalkozásoknak (azaz a korlátolt felelősségű társaságoknak és a részvénytársaságoknak), hogy a jogszabály részükre átmeneti időt biztosított az Új Ptk. szerinti továbbműködésre.

A határidő a sportszervezetek egy részét (a hárommillió forint törzstőkével már korábban rendelkezett kft.-ket, valamint az rt.-ket) érintően már korábban, 2016. március 15-én már lejárt.

A jelenleg kevesebb, mint hárommillió forint törzstőkével rendelkező kft.-k részére az Új Ptk. szerinti továbbműködésre előírt végső határidő hamarosan lejár: az ilyen korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről az Új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.

sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak és a sportszövetségeknek – amennyiben 2014. március 14-e előtt jöttek létre és még nem döntöttek az Új Ptk. szerinti továbbműködésről – a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt kötelesek a létesítő okirataiknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk. szabályainak és egyúttal dönteniük kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről.  Tehát ebben az esetben nincs konkrét határidő (a korábban előírt 2016. március 15-ei és 2017. március 15-ei határidők a legújabb jogszabály-módosítás szerint már nem irányadók). Mindazonáltal figyelemmel kell lenni arra, amennyiben például az érintett sportszervezet székhelye, elnökségének, felügyelő bizottságának létszáma vagy közhasznúsági státusza megváltozik, akkor nem elég ezt átvezetni a létesítő okiraton, hanem egyúttal határozni kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről és felül kell vizsgálni a létesítő okirat azon előírásait, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk.-nak.

Mit jelent az Új Ptk. szerinti továbbműködés a gyakorlatban?

Az érintett sportszervezet legfőbb (döntéshozó) szervének határozatban kell kimondania, hogy az Új Ptk. előírásai szerint működik tovább, illetve a létesítő okiratot módosítania kell oly módon, hogy abban ne legyen az Új Ptk. követelményeinek meg nem felelő előírás. A gyakorlatban a legegyszerűbben ezt úgy oldható meg, hogy a sportszervezet egy teljesen új létesítő okiratot fogad el a korábban hatályban lévő helyett. Ezzel egyrészt időt lehet spórolni, hiszen ebben az esetben nem szükséges mondatonként átvizsgálni a létesítő okiratot, másrészt jelentősen csökkenthető annak az esélye, hogy az eljáró bíróság hiánypótlást bocsát ki, hiszen egy teljesen új, az Új Ptk. logikája szerint felépített létesítő okirat jobban átlátható és átolvasható, illetve kevés eséllyel tartalmazhat az Új Ptk.-val összhangban nem álló előírásokat.

Milyen szabályzatokat, meddig és hogyan kell megalkotniuk a sportszövetségeknek?

2017. január 1-jén – ahogy azt szintén bemutattam – átfogó módon módosult a sportról szóló 2004. évi I. törvény. A módosítások konkrét feladatokat is előírtak a sportszövetségek részére: a Sporttörvény 45 napos határidővel, azaz legkésőbb 2017. február 15-ig kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. Utóbbinak tartalmaznia kell különösen a sportsérülések megelőzésére, a sportegészségügyi ellátás biztosítására és a sportbiztosításra vonatkozó sportági előírásokat is.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Erre a feladatra a jogszabályok konkrét határidőt nem írnak elő. Ennek hiányában a legvalószínűbb jogértelmezés az, hogy e módosítás határideje szintén 2017. február 15.

Ha fenti szabályzatok megalkotása és módosítása a sportszövetség alapszabálya szerint a közgyűlés (vagy küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozik, úgy a közgyűlést (küldöttgyűlést) össze kell hívni és gondoskodni kell a szabályzatok közgyűlésen való elfogadásáról. Ha a szabályzatok megalkotása elnökségi hatáskörbe tartozik, azok elfogadásáról elnökségi ülésen szükséges dönteni.

Mi történhet, ha a sportszervezetek nem tesznek eleget a fenti kötelezettségeiknek?

A sportegyesületek, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok és a sportszövetségek esetében az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet és ennek eredményeként a bíróság összehívhatja a legfőbb szervet vagy végső esetben meg is szüntetheti az érintett sportszervezetet. A korlátolt felelősségű társaságok esetében a cégbíróság kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást és az érintett kft.-t vagy annak ügyvezetőjét többek között pénzbírsággal sújthatja vagy felügyelő biztost rendelhet ki.

Fentiek mellett üzleti szempontból fontos lehet az, hogy a sportszervezetek már az Új Ptk. szerint működjenek, hiszen szponzori, támogatási szerződések tárgyalásánál vagy pályázatok esetében kiemelt körülmény lehet az, hogy az érintett sportszervezet a hatályos jogszabályokkal összhangban, átláthatóan és azokat kellő időben követve működik.

A fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.

Milyen gyakorlati jelentőséggel bír a Sporttörvény átfogó módosítása?

Az Országgyűlés 2016. november 8-án fogadta el a sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Sporttörvény”) átfogó módosítását. A módosítások 2017. január 1-jével lépnek hatályba.  

A hírekben többnyire a sportfinanszírozás és ehhez kapcsolódóan a Magyar Olimpiai Bizottság (“MOB”) és a sportért felelős államtitkárság jogköreinek változása kapott kiemelt figyelmet. Emellett azonban számos olyan előírás is módosul, amelyek jelentős hatással vannak a sportolók, a sportszervezetek és a sportszövetségek mindennapjaira. Így a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek a Sporttörvénynek való megfelelés érdekében hamarosan intézkedéseket is kell hozniuk.

Jelen bejegyzésben bemutatom a Sporttörvény legfontosabb változásait és azok gyakorlati jelentőségét.

1. Sportfinanszírozás: a MOB helyett a sportért felelős államtitkárság rendelkezik hatáskörrel 2017. január 1-jétől

A sportfinanszírozás teljes ciklusa, azaz a sportba kerülő állami források (így pl. a TAO támogatások) tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése (valamint adott esetben a visszafizettetése), valamint a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, továbbá a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak majd, mely feladatokat a MOB-tól veszi át.

Emellett az utánpótlás finanszírozása is egycsatornás rendszerben, a sportért felelős államtitkárságon, azon belül a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárságon keresztül valósul meg. Ez várhatóan gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt jelent a sportszervezetek számára.

2. A sportért felelős államtitkárság egyéb, a gyakorlatban fontos új hatáskörei 2017. január 1-jétől

  • Országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség alapítása: A gyakorlatban eddig többször eltérő volt a megítélése annak, hogy a kérelmezőnek milyen dokumentumokkal kell igazolnia azt, hogy megfelel az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás kritériumainak. Ezen előfeltételeknek való megfelelést ezentúl a bírósági bejegyzést megelőzően a sportért felelős államtitkárság igazolja, amely várhatóan a gyakorlat egységesedéséhez vezet és az ezzel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket a bírósági eljárásban kiválthatja.
  • A sportszakmai szempontból kiemelt sportegyesületek: A sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozik majd a sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodás megkötése is.
  • Program kidolgozása a sportpiac fejlődése érdekében: A jogszabály e program kidolgozását a sportért felelős államtitkársághoz rendeli. Egy megfelelő program kidolgozása és gyakorlati átültetésének támogatása hozzájárulhat valamennyi sportág mint termék eladásának ösztönzésére, így különösen a marketing, szponzori és médiajogok területén.

3. A sportszövetségeknek új szabályzatokat kell megalkotniuk 2017. február 15-ig

A jogszabály 45 napos határidővel kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályzatok kötelező megalkotásának az indoka a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelme.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Mindez a gyakorlatban – legalább is a sportolók szempontjából kifejezetten előnyös – olyan változáshoz is vezethet, hogy a sportszövetségek a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel – élve a sporttörvényben már régóta biztosított felhatalmazással – kollektív szerződéseket kötnek.

4. Élesedik a Nemzeti Sportinformációs rendszer (“NSR”)

Bár a sportinformációs rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség már régóta jelen van a Sporttörvényben, maga a rendszer eddig még nem működött. 2017. január 1-jétől a NSR-re vonatkozó átfogó szabályozás is bekerül a Sporttörvénybe, amely a vonatkozó kormányrendelettel együtt jövő év végére teszi lehetővé az NSR teljes körű működését. A gyakorlatban várhatóan ettől az időponttól kezdődően fog élni a sportszervezetek és a sportszövetségek NSR-be történő adatszolgáltatási kötelezettsége is. Továbbá ez azt is jelenti, hogy a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek valóban komolyan kell venniük az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést is (részletesebben lásd alább).

5. Egyéb, gyakorlati szempontból jelentős változások 2017. január 1-jétől

  • Megszűnik a Sport Állandó Választottbíróság kizárólagos fellebbviteli fórum szerepe: az érintettek – a rendes bíróság mellett – a versenyengedély kiadásának megtagadása esetén, fegyelmi ügyekben, valamint a sportszervezetek, sportszövetségek tagjai közötti vitákban már nem csak a Sport Állandó Választottbírósághoz, hanem bármilyen választottbírósághoz fordulhatnak. A gyakorlatban ez valószínűleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság eljárásának igénybevételét jelentheti.
  • A versenyengedélyhez kapcsolódó adatok védelme – adatvédelmi szabályzat megalkotása: egyértelművé teszi a jogszabályváltozás, hogy mostantól nemcsak a sportszövetség, hanem a sportszervezet (azaz sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola és sport-alapítvány) is köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről. Azaz a gyakorlatban a sportszervezetek kötelesek adatvédelmi szabályzat megalkotására és a sportolók adatainak ennek megfelelő módon történő kezelésére.
  • Sportvállalkozás alapításakor nem kötelező a sporttevékenység főtevékenységként való megjelölése: A jogszabály indokolása alapján a jelenleg hatályos szabályozás szerint a sportvállalkozás cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység kell, hogy legyen, azonban ez a gyakorlatban alig-alig valósul meg, illetve komoly gyakorlati jelentősége nincs is. Ezért mostantól elegendő lesz, ha a gazdasági társaság tevékenységei között szerepel a sporttevékenység.
  • Nemzetközi minősítésű sportoló doppingellenes jogerős sportfegyelmi büntetéssel szemben kizárólag a CAS-hoz fordulhat: Feloldódik az a jogilag ellentmondásos helyzet, mely szerint a Sporttörvény alapján a nemzetközi minősítésű sportolók bírósághoz is fordulhattak a jogerős doppingvétséget megállapító határozattal szemben, míg azonban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség WADA Szabályzatának 13.2.1. pontja alapján a nemzetközi szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában hozott döntések kizárólag a CAS előtt fellebbezhetőek meg. Tehát a módosítás a WADA Szabályzattal való összhangot biztosítja.

6. A MOB feladatai és az új köztestületek 2017. január 1-jétől

A MOB szakmai munkája a jövőben – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

Továbbá ezentúl négy köztestület működik majd: a MOB, amely továbbra is az olimpiai sportágak köztestülete, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ) a nem olimpiai sportágak köztestülete, a Magyar Paralimpiai Bizottság, mint a fogyatékkal élők sportjának köztestülete, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), a diák-, hallgatói és szabadidősportok köztestülete.

7. Összegzés

Fentiek alapján látható, hogy 2017. január 1-jétől nemcsak a sportfinanszírozás változik meg alapjaiban, hanem számos egyéb olyan előírás, amely a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek mindennapi működését is érinti. A sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek több esetben intézkedéseket is kell hozniuk a Sporttörvény új előírásainak való megfelelés érdekében. Ezzel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.

 

A játék során okozott sportsérülések következményei / Legal consequences of injuries suffered during sports competitions

A legtöbb sportágban előfordul, hogy a sportolók, játékosok komoly testi kontaktusba kerülnek egymással, például ütések, rúgások, fogások révén. Nem ritkán előfordul az is, hogy a sportolók kisebb-nagyobb sérüléseket szenvednek el. Jogi szempontból kérdéses, hogy meddig és mikor tekinthető jogszerűnek a játék során okozott sérülés? Mit tehet egy sportoló, ha sérülést szenved el? Bejegyezésemben e kérdésekre keresem a választ.

A jogszerűen okozott sérülések

A testi, fizikai sérülések jogi szempontból a sérült személy által elszenvedett kárnak minősülnek. Főszabály szerint a jog tiltja a jogellenes károkozást és minden károkozás jogellenesnek minősül.

Ezen általános szabály alól azonban vannak kivételek. Ilyen kivétel az, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta. Ebben az esetben a kár okozása tehát nem jogellenes.

Az adott sportág és sportverseny játékszabályainak elfogadásával a részt vevő sportolók mindegyike beleegyezik a játék során okozott sérülésekbe. Így tehát a fent bemutatott, jogellenességet kizáró kivételről, a sportoló sérülés okozásába történő beleegyezéséről beszélhetünk. A beleegyezés vonatkozik arra az esetre is, ha a károkozás a játék szabályai szerint történik, de arra az esetre is, ha a sportolók egyike ugyan megszegi a játék szabályait, azonban a szabályt szegő ellenfél részéről a károkozási szándék, célzat hiányzik.

A jogellenesen okozott sérülések

Fentiekkel ellentétben azok a sérülések, amelyeket a sportoló a játék szabályait megszegve, szándékosan okoz, és a célja kifejezetten a károkozás, már nem tartoznak azon károk közé, amelyek elszenvedésébe az érintett sportoló beleegyezett.

Leszögezhető azonban az is, hogy általánosságban előre nem határozható meg, hogy mikor beszélhetünk durva, károkozási célzatú szabálysértésről. Így a sérülés okozásának körülményei a mindenkori sportágtól függően a konkrét eset valamennyi körülményének figyelembevételével ítélendők meg. Másképpen úgy is lehet fogalmazni, hogy a sportolók az egymásnak okozott sérülésért csak akkor felelősek, ha túllépik az elfogadott keménység és a fair magatartás határait.

Természetesen előfordulnak egyértelmű esetek is, ilyen volt például Mike Tyson emlékezetes fülleharapása, vagy ha a sérülés a játék, összecsapás keretein kívül történik (például a mérkőzés lefújása után vagy a játék megszakítása során “csattan a pofon“).

Mit tehet a jogellenesen okozott sérülést elszenvedett sportoló?

Ha a sérülés okozására jogellenes módon került sor, a sérelmet szenvedett fél kártérítést követelhet a sérülés okozójától.

A károkozó a sérült teljes kárát köteles pénzben megtéríteni. A sérült sportoló szempontjából a gyakorlatban a kár fogalmába tartozhat jövedelempótló járadék megítélése, ha a sportoló munkabértől, szponzori pénzektől vagy egyéb rendszeres bevételtől esik el. Ebből a szempontból fontos, hogy a sérült fél a kárát megfelelően számszerűsíteni tudja, és hogy olyan kárról legyen szó, amelyet a károkozónak előre kellett látnia.

Emellett a jogszabályok lehetővé teszik egy összegű ún. sérelemdíj követelését is. A teljesség kedvéért megemlítem azt is, hogy szélsőséges esetben nem lehet kizárni feljelentés tételét például súlyos testi sértés bűncselekményének feltételezett elkövetése okán.

_____________________________________________________________________

In the above Hungarian version of this post I deal with the legal consequences of injuries suffered during sports competitions under Hungarian law.

First, I describe the case when the injury suffered is not to be considered as caused unlawfully, i.e. where the athlete gives prior consent to the injury that in turn excludes liability of the athlete causing the injury (basically the Hungarian law equivalent of the assumption of risk theory).

Second, I analyse the case when the injury caused is considered an unlawful harm, i.e. when the athlete deliberately and by breaching the rules of the game aims at causing injury to his/her opponent.

Finally, it is described which legal remedies the athlete may have after suffering an unlawfully caused injury.