Az esport néhány jogi és üzleti kulcskérdéséről – Some key legal and business issues surrounding esports

[Please scroll down for the English version]

Az elmúlt másfél évben ügyvédi munkám során intenzíven foglalkoztam az esportot Magyarországon jelenleg leginkább érintő jogi és üzleti kérdésekkel.  Tapasztalataimat – melyek döntő többsége egyébként jogrendszertől függetlenül érintheti az esport ökoszisztéma stakeholderjeit és ezért nemzetközi szinten is kamatoztathatók – különböző fórumokon  hosszabb-rövidebb írások keretei között meg is osztottam. Alább röviden bemutatom ezeket a publikációimat.

A leginkább olvasott és leghosszabb írásom A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation a LawInSport vezető nemzetközi sportjogi portálon jelent meg. E részletes elemzésben a sportszövetségi alapon – tehát például mint a Magyar Labdarúgó Szövetség vagy más sportági szövetség – és bármely országban működő esport sportszövetségeket érintő leglényegesebb és legösszetettebb gyakorlati kérdésekről írtam a témakört három irányból megközelítve. Bemutatásra kerül, kerülnek

(a) egy lényegében bármilyen esport sportszövetség által átültethető szabályozási struktúra;

(b) az esport sportszövetségek alapítását, működését és stratégiai irányvonalait érintő lényeges jogi és üzleti kérdések; valamint

(c) az esport sportszövetségek működését érintő iránymutatások és megoldási javaslatok az esport sportszövetség szabályzataival és versenyeinek szervezésével összefüggésben.

Az esporttal kapcsolatban egyik leginkább előtérben lévő és megoldást igénylő témakör a játékosok védelme, jóléte és edukációja. Egyrészről kiemelten fontos a fizikai és pszichikai jólétet veszélyeztető jelenségcsoportok (például a fizikai aktivitás hiánya, az addikció, az agresszió vagy online környezetben előforduló “bullying”) megelőzése és leküzdése, valamint a játékosok által elnyert pénzjutalmak tényleges kifizetésének megoldása. Másrészt ugyanilyen kiemelten előtérbe helyezendők az esportnak a játékosok logikai, kognitív, stratégiai és egyéb szellemi képességeinek, valamint reflexeik és állóképességük fejlődésére gyakorolt pozitív és edukációs hatásai. Ezzel összefüggésben a MediaWrites portálon a versenyszervezők rendelkezésére álló praktikus eszközökről írtam a Player Safeguarding, Welfare and Education in Esports – A Pragmatic Approach for Tournament Organizers című cikkemben.

Hazai vonatkozásban érdekes (sport)jogi kérdés az, hogy az esport sportnak minősül-e, és ha igen, úgy abban az esetben egy magyarországi civil szervezet, tehát esport sportszövetség a hazai Sporttörvény értelmében az esportot országos szinten kizárólagosan szabályzó országos sportági szakszövetséggé vagy országos sportági szövetséggé válhat-e. A MediaWrites portálon megjelent pulikációm ezt a kérdéskört járja körül: Esports: how will an esports federation become the sole governing body of the sport in Hungary?

Végül egy korábbi blogbejegyzésemben megosztottam egy konferencián az esportról tartott előadásom slidejait, amely áttekinthető formában bemutatja az esport és a hagyományos sportok közötti főbb különbségeket és átfedéseket: E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Jó olvasást!

______________________________________________________________

I have been intensively involved in advising on the legal and business issues affecting esports in Hungary in the last one-and-a-half-year. Via various publications I shared my experience most of which may concern the stakeholders of esports around the world and therefore may also be useful for international audience. Below you can find a brief introduction of my articles.

My most read and longest analysis titled A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation was published on LawInSport the leading international sports law website. The article aims to act as a useful reference guide for establishing the regulatory framework for a national esports federation, i.e. the article considers esports federations as civil organizations (although the majority of the legal and business issues addressed by the article may concern federations incorporated under a different legal form). Following a general introduction on how and why an esports federation is established, it aims to:

(a) introduce a pragmatic structure for regulations that an esports federation can adopt regardless of where it is incorporated or its scope of territorial activity;

(b) explore key legal and business issues that are likely to be encountered from the perspective of the esports federations; and

(c) provide guidance and solutions by sharing the author’s experience in advising an esports federation in Hungary on its legal and business structure, its regulations, and the organisation of tournaments.

On of the most important topics concerning esports is player safeguarding, welfare and education. On the one hand it is important to prevent and combat harm to psychological and physical well-being, such as addiction, aggression, bullying or lack of genuine exercise as well as to find a proper solution in relation to non-payment of prize monies to players. On the other hand the positive effects of esports such as development of logical, cognitive, strategical skills as well as of reflexes and stamina should be promoted. In my article titled  Player Safeguarding, Welfare and Education in Esports – A Pragmatic Approach for Tournament Organizers which was published on MediaWrites I introduced a pragmatic set of measures available to tournament organizers to deal with these issues.

From a a legal point of view it should be considered whether esports may qualify as a traditional sport and if so then a civil organization, i.e. an esports federation established in Hungary may become a sports federation under the Hungarian Sports Act which would exclusively govern esports in Hungary like a sports federation of a traditional sport. My article published on MediaWrites looks into the topic in more detail: Esports: how will an esports federation become the sole governing body of the sport in Hungary?

Finally, I shared the slides of my presentation on esports I held at a conference last year. It briefly sets out the main differences between esports and traditional sports: E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Good reading!

Advertisements

E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Nem kérdés, hogy az e-sport rakétasebességgel fejlődő globális üzlet, amely Magyarországon is egyre népszerűbb. A II. Sport és Innováció Nemzetközi Konferencián az e-sport alapvető jogi és üzleti kérdéseiről adtam elő. Az előadásomban bemutattam

  • az e-sport kulcsjátékosait és az e-sport alapjául szolgáló üzleti struktúrát;
  • az e-sport és a hagyományos sportok közötti különbségeket és hasononlóságokat; valamint
  • azt, hogy egyes e-sport versenyek díjazása már több esetben eléri vagy meghaladja más hagyományos sportversenyek díjazását.

Az előadásom slide-jait alább megosztottam.

Szerződéskötési kisokos – avagy mielőtt aláírásra kerül valami, mire érdemes odafigyelni?

Mindennapos esemény, hogy a sport világában szerződések köttetnek. Ezek közül számos kisebb jelentőségű szóbeli megállapodás, mely esetben a felek jogviszonyának tartalma világos. Amennyiben azonban egy szerződés részletesebb vagy eleve kötelező az írásbeli forma, a szerződést javasolt vagy érvényessége végett kötelező írásba foglalni. Természetesen minden esetben vannak olyan pontok, amelyekre a szerződéskötéskor kiemelt figyelmet érdemes fordítani. A jelen bejegyzésben ezekre, az egyébként szinte valamennyi szerződésben felbukkanó lényeges elemekre hívom fel a figyelmet.

1. A felek

A legnyilvánvalóbb, hogy a feleket – különösen, ha több fél van – a szerződés pontosan megnevezze, illetve szükség esetén szabályozza a közreműködők, alvállalkozók vagy egyéb a szerződés teljesítésében résztvevők szerepét.

2. A szerződés tárgya és teljesítése

Kiemelten fontos azt meghatározni, hogy a felek mit, hogyan és mikor várnak el egymástól. Amennyiben ezek nem kerülnek részletesen körülírásra, a szerződés teljesítése során bonyodalmakat okozhat. Ilyen esetben például az egyik fél olyat várhat el a másiktól, amely véleménye szerint a szerződés része, a másik pedig azzal érvelhet, hogy ez szerinte nem tartozik a szerződés tárgyához.

3. Fizetési feltételek

A szerződések döntő többsége esetén az egyik fél kötelezettsége meghatározott pénzösszeg fizetése. Ezzel összefüggésben érdemes meghatározni, hogy a fizetés mikor (például időszakonként vagy egy feltétel bekövetkeztekor) és milyen módon esedékes. Amennyiben a szerződés teljesítménybért vagy bónuszokat tartalmaz, fontos, hogy az ezek kifizetéshez szükséges eredmények, feltételek világosan meghatározásra kerüljenek.

4. A szerződés időtartama és megszűnése

Egy szerződés határozott vagy határozatlan időre jöhet létre és/vagy megszűnése meghatározott esemény jövőbeli bizonytalan bekövetkeztéhez is kötődhet. Figyelemmel érdemes lenni arra is, hogy a szerződés létrejöttéhez egyébként szükséges-e harmadik fél hozzájárulása. Bármilyen is a szerződés időtartama, minden esetben fontos a “rendes” és “rendkívüli” felmondási rendelkezések részletes meghatározása, ideértve a felmondási okokat, a felmondás formáját, időbeli korlátait vagy a felmondási okok esetleges orvosolásának lehetőségét.

5. Felelősség

Érdemes odafigyelni arra, hogy a másik fél felelőssége meghatározott szerződésszegések esetében korlátozásra vagy kizárásra kerül-e, illetve természetesen a saját javunkra is ajánlott lehet felelősségkorlátozó vagy –kizáró rendelkezések felvétele a szerződésbe.

A szerződés fennállása során a másik felet különböző módokon is lehet szerződésszerű teljesítésre ösztönözni, például kötbér (amely esetben nem, nem megfelelő vagy késedelmes teljesítés esetén a szerződésszegő fél meghatározott pénzösszeg fizetésére köteles) vagy valamilyen, a másik felet a szerződés alapján megillető jogosultság vagy egyéb előny elvesztésének kikötésével.

6. Egyéb rendelkezések

A gyakorlatban fontos lehet a titoktartás, a felek közötti kommunikáció formai követelményeinek meghatározása, a szerződés módosításának formájára, teljességére vagy részleges érvénytelenségére vonatkozó kikötések rögzítése. És természetesen minden esetben javasolt az alkalmazandó jog, illetve az eljáró bíróság kikötése is.

7. Jogszabályi előírások

Főszabály szerint a felek szabadon alakíthatják ki megállapodásuk tartalmát. Mindazonáltal vannak olyan, különböző típusú szerződések esetén más-más jogszabályi előírások is, amelyektől a felek nem térhetnek el, ha pedig így tesznek, az ilyen eltérés semmisnek minősül és helyette a jogszabályi előírás érvényesül.

Előfordulhat az is, hogy a felek valamilyen kérdést nem szabályoznak a szerződésükben. Ebben az esetben az ilyen “hézagokat” a jogszabályi előírások töltik meg tartalommal, amelyek mintegy háttérszabályként állnak a szerződés mögött. Ilyenkor azonban nem kizárt, hogy az ilyen jogszabályi előírások nem teljesen felelnek meg a felek akaratának vagy esetleg ellentétben állnak a szerződés más előírásaival.

Fentiek okán szerződéskötés előtt javasolt a jogszabályi előírások figyelembevétele és azok megfelelő átültetése, módosítása vagy alkalmazásuk kizárása a megállapodásban.

Milyen gyakorlati jelentőséggel bír a Sporttörvény átfogó módosítása?

Az Országgyűlés 2016. november 8-án fogadta el a sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Sporttörvény”) átfogó módosítását. A módosítások 2017. január 1-jével lépnek hatályba.  

A hírekben többnyire a sportfinanszírozás és ehhez kapcsolódóan a Magyar Olimpiai Bizottság (“MOB”) és a sportért felelős államtitkárság jogköreinek változása kapott kiemelt figyelmet. Emellett azonban számos olyan előírás is módosul, amelyek jelentős hatással vannak a sportolók, a sportszervezetek és a sportszövetségek mindennapjaira. Így a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek a Sporttörvénynek való megfelelés érdekében hamarosan intézkedéseket is kell hozniuk.

Jelen bejegyzésben bemutatom a Sporttörvény legfontosabb változásait és azok gyakorlati jelentőségét.

1. Sportfinanszírozás: a MOB helyett a sportért felelős államtitkárság rendelkezik hatáskörrel 2017. január 1-jétől

A sportfinanszírozás teljes ciklusa, azaz a sportba kerülő állami források (így pl. a TAO támogatások) tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése (valamint adott esetben a visszafizettetése), valamint a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, továbbá a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak majd, mely feladatokat a MOB-tól veszi át.

Emellett az utánpótlás finanszírozása is egycsatornás rendszerben, a sportért felelős államtitkárságon, azon belül a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárságon keresztül valósul meg. Ez várhatóan gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt jelent a sportszervezetek számára.

2. A sportért felelős államtitkárság egyéb, a gyakorlatban fontos új hatáskörei 2017. január 1-jétől

  • Országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség alapítása: A gyakorlatban eddig többször eltérő volt a megítélése annak, hogy a kérelmezőnek milyen dokumentumokkal kell igazolnia azt, hogy megfelel az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás kritériumainak. Ezen előfeltételeknek való megfelelést ezentúl a bírósági bejegyzést megelőzően a sportért felelős államtitkárság igazolja, amely várhatóan a gyakorlat egységesedéséhez vezet és az ezzel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket a bírósági eljárásban kiválthatja.
  • A sportszakmai szempontból kiemelt sportegyesületek: A sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozik majd a sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodás megkötése is.
  • Program kidolgozása a sportpiac fejlődése érdekében: A jogszabály e program kidolgozását a sportért felelős államtitkársághoz rendeli. Egy megfelelő program kidolgozása és gyakorlati átültetésének támogatása hozzájárulhat valamennyi sportág mint termék eladásának ösztönzésére, így különösen a marketing, szponzori és médiajogok területén.

3. A sportszövetségeknek új szabályzatokat kell megalkotniuk 2017. február 15-ig

A jogszabály 45 napos határidővel kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályzatok kötelező megalkotásának az indoka a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelme.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Mindez a gyakorlatban – legalább is a sportolók szempontjából kifejezetten előnyös – olyan változáshoz is vezethet, hogy a sportszövetségek a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel – élve a sporttörvényben már régóta biztosított felhatalmazással – kollektív szerződéseket kötnek.

4. Élesedik a Nemzeti Sportinformációs rendszer (“NSR”)

Bár a sportinformációs rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség már régóta jelen van a Sporttörvényben, maga a rendszer eddig még nem működött. 2017. január 1-jétől a NSR-re vonatkozó átfogó szabályozás is bekerül a Sporttörvénybe, amely a vonatkozó kormányrendelettel együtt jövő év végére teszi lehetővé az NSR teljes körű működését. A gyakorlatban várhatóan ettől az időponttól kezdődően fog élni a sportszervezetek és a sportszövetségek NSR-be történő adatszolgáltatási kötelezettsége is. Továbbá ez azt is jelenti, hogy a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek valóban komolyan kell venniük az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést is (részletesebben lásd alább).

5. Egyéb, gyakorlati szempontból jelentős változások 2017. január 1-jétől

  • Megszűnik a Sport Állandó Választottbíróság kizárólagos fellebbviteli fórum szerepe: az érintettek – a rendes bíróság mellett – a versenyengedély kiadásának megtagadása esetén, fegyelmi ügyekben, valamint a sportszervezetek, sportszövetségek tagjai közötti vitákban már nem csak a Sport Állandó Választottbírósághoz, hanem bármilyen választottbírósághoz fordulhatnak. A gyakorlatban ez valószínűleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság eljárásának igénybevételét jelentheti.
  • A versenyengedélyhez kapcsolódó adatok védelme – adatvédelmi szabályzat megalkotása: egyértelművé teszi a jogszabályváltozás, hogy mostantól nemcsak a sportszövetség, hanem a sportszervezet (azaz sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola és sport-alapítvány) is köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről. Azaz a gyakorlatban a sportszervezetek kötelesek adatvédelmi szabályzat megalkotására és a sportolók adatainak ennek megfelelő módon történő kezelésére.
  • Sportvállalkozás alapításakor nem kötelező a sporttevékenység főtevékenységként való megjelölése: A jogszabály indokolása alapján a jelenleg hatályos szabályozás szerint a sportvállalkozás cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység kell, hogy legyen, azonban ez a gyakorlatban alig-alig valósul meg, illetve komoly gyakorlati jelentősége nincs is. Ezért mostantól elegendő lesz, ha a gazdasági társaság tevékenységei között szerepel a sporttevékenység.
  • Nemzetközi minősítésű sportoló doppingellenes jogerős sportfegyelmi büntetéssel szemben kizárólag a CAS-hoz fordulhat: Feloldódik az a jogilag ellentmondásos helyzet, mely szerint a Sporttörvény alapján a nemzetközi minősítésű sportolók bírósághoz is fordulhattak a jogerős doppingvétséget megállapító határozattal szemben, míg azonban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség WADA Szabályzatának 13.2.1. pontja alapján a nemzetközi szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában hozott döntések kizárólag a CAS előtt fellebbezhetőek meg. Tehát a módosítás a WADA Szabályzattal való összhangot biztosítja.

6. A MOB feladatai és az új köztestületek 2017. január 1-jétől

A MOB szakmai munkája a jövőben – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

Továbbá ezentúl négy köztestület működik majd: a MOB, amely továbbra is az olimpiai sportágak köztestülete, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ) a nem olimpiai sportágak köztestülete, a Magyar Paralimpiai Bizottság, mint a fogyatékkal élők sportjának köztestülete, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), a diák-, hallgatói és szabadidősportok köztestülete.

7. Összegzés

Fentiek alapján látható, hogy 2017. január 1-jétől nemcsak a sportfinanszírozás változik meg alapjaiban, hanem számos egyéb olyan előírás, amely a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek mindennapi működését is érinti. A sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek több esetben intézkedéseket is kell hozniuk a Sporttörvény új előírásainak való megfelelés érdekében. Ezzel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.

 

A játék során okozott sportsérülések következményei / Legal consequences of injuries suffered during sports competitions

A legtöbb sportágban előfordul, hogy a sportolók, játékosok komoly testi kontaktusba kerülnek egymással, például ütések, rúgások, fogások révén. Nem ritkán előfordul az is, hogy a sportolók kisebb-nagyobb sérüléseket szenvednek el. Jogi szempontból kérdéses, hogy meddig és mikor tekinthető jogszerűnek a játék során okozott sérülés? Mit tehet egy sportoló, ha sérülést szenved el? Bejegyezésemben e kérdésekre keresem a választ.

A jogszerűen okozott sérülések

A testi, fizikai sérülések jogi szempontból a sérült személy által elszenvedett kárnak minősülnek. Főszabály szerint a jog tiltja a jogellenes károkozást és minden károkozás jogellenesnek minősül.

Ezen általános szabály alól azonban vannak kivételek. Ilyen kivétel az, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta. Ebben az esetben a kár okozása tehát nem jogellenes.

Az adott sportág és sportverseny játékszabályainak elfogadásával a részt vevő sportolók mindegyike beleegyezik a játék során okozott sérülésekbe. Így tehát a fent bemutatott, jogellenességet kizáró kivételről, a sportoló sérülés okozásába történő beleegyezéséről beszélhetünk. A beleegyezés vonatkozik arra az esetre is, ha a károkozás a játék szabályai szerint történik, de arra az esetre is, ha a sportolók egyike ugyan megszegi a játék szabályait, azonban a szabályt szegő ellenfél részéről a károkozási szándék, célzat hiányzik.

A jogellenesen okozott sérülések

Fentiekkel ellentétben azok a sérülések, amelyeket a sportoló a játék szabályait megszegve, szándékosan okoz, és a célja kifejezetten a károkozás, már nem tartoznak azon károk közé, amelyek elszenvedésébe az érintett sportoló beleegyezett.

Leszögezhető azonban az is, hogy általánosságban előre nem határozható meg, hogy mikor beszélhetünk durva, károkozási célzatú szabálysértésről. Így a sérülés okozásának körülményei a mindenkori sportágtól függően a konkrét eset valamennyi körülményének figyelembevételével ítélendők meg. Másképpen úgy is lehet fogalmazni, hogy a sportolók az egymásnak okozott sérülésért csak akkor felelősek, ha túllépik az elfogadott keménység és a fair magatartás határait.

Természetesen előfordulnak egyértelmű esetek is, ilyen volt például Mike Tyson emlékezetes fülleharapása, vagy ha a sérülés a játék, összecsapás keretein kívül történik (például a mérkőzés lefújása után vagy a játék megszakítása során “csattan a pofon“).

Mit tehet a jogellenesen okozott sérülést elszenvedett sportoló?

Ha a sérülés okozására jogellenes módon került sor, a sérelmet szenvedett fél kártérítést követelhet a sérülés okozójától.

A károkozó a sérült teljes kárát köteles pénzben megtéríteni. A sérült sportoló szempontjából a gyakorlatban a kár fogalmába tartozhat jövedelempótló járadék megítélése, ha a sportoló munkabértől, szponzori pénzektől vagy egyéb rendszeres bevételtől esik el. Ebből a szempontból fontos, hogy a sérült fél a kárát megfelelően számszerűsíteni tudja, és hogy olyan kárról legyen szó, amelyet a károkozónak előre kellett látnia.

Emellett a jogszabályok lehetővé teszik egy összegű ún. sérelemdíj követelését is. A teljesség kedvéért megemlítem azt is, hogy szélsőséges esetben nem lehet kizárni feljelentés tételét például súlyos testi sértés bűncselekményének feltételezett elkövetése okán.

_____________________________________________________________________

In the above Hungarian version of this post I deal with the legal consequences of injuries suffered during sports competitions under Hungarian law.

First, I describe the case when the injury suffered is not to be considered as caused unlawfully, i.e. where the athlete gives prior consent to the injury that in turn excludes liability of the athlete causing the injury (basically the Hungarian law equivalent of the assumption of risk theory).

Second, I analyse the case when the injury caused is considered an unlawful harm, i.e. when the athlete deliberately and by breaching the rules of the game aims at causing injury to his/her opponent.

Finally, it is described which legal remedies the athlete may have after suffering an unlawfully caused injury.

Korlátolt felelősségű társaságként működő sportvállalkozások: 2016. március 15-étől kötelezően alkalmazandó az Új Ptk.!

2016. március 15. napjától valamennyi korlátolt felelősségű társaság (“kft.“) – így a kft. formában működő sportvállalkozás is – köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Új Ptk.“) rendelkezései szerint működni, azaz legkésőbb eddig az időponting köteles

  • a létesítő okiratát az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítani; és
  • a jegyzett tőkéjét legalább 3.000.000,- Ft-ra emelni.

1. A Kft. létesítő okiratának módosítása az Új Ptk. előírásainak megfelelően

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden kft. létesítő okiratának (azaz társasági szerződésének vagy alapító okiratának) meg kell felelnie az Új Ptk. előírásainak. A kft. tehát köteles az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló taggyűlési vagy alapítói határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Ezt követően a kft. létesítő okirata nem tartalmazhat az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az Új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az Új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot (például székhelyet, ügyvezető személyét) is érintő változás esetén ez a kedvezmény nem alkalmazható.

2. A jegyzett tőke felemelésére vonatkozó szabályok

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 500.000,- Ft jegyzett tőke minimumot határozott meg a kft.-k részére. Ezt változtatta meg az Új Ptk., mely a kft.-k részére 3.000.000,- Ft-os minimum jegyzett tőkét ír elő.

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden Kft.-nek meg kell felelnie az Új Ptk. 3.000.000,- Ft-os tőkeminimumra vonatkozó szabályainak, azaz ezen időpontig kell biztosítani a jegyzett tőke felemelését, ha a Kft. jegyzett tőkéje jelenleg nem éri el a 3.000.000,- Ft-ot.

2.1 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő rendelkezésre áll

Ha a kft. tulajdonosai rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, a tőkeemelésre az alábbi módokon kerülhet sor:

a) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet készpénz befizetéssel való teljesítése; vagy

b) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet nem pénzbeli hozzájárulással (ún. apporttal) való teljesítése (apportként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre, továbbá apportként követelést is szolgáltathat, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul); vagy

c) A jegyzett tőke Új Ptk. előírásainak megfelelő megemelése történhet a törzstőkén felüli vagyonból is abban az esetben, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a kft. saját tőkéjét, és a kft. előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a kft. rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke-emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a kft. 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

2.2 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő nem áll rendelkezésre

Ha a kft. tulajdonosai nem rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, azonban társaságukat továbbra is kft. formájában kívánják működtetni, a következő megoldások jöhetnek szóba:

a) Készpénz befizetése esetén az Új Ptk. lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok később – akár részletekben – bármiféle időkorlát nélkül fizethessék be a megemelt törzstőke hiányzó összegét.

Ebben az esetben azonban az Új Ptk. hitelezővédelmi szempontok miatt a következő két jogkövetkezményt alkalmazza:

  • Osztalékfizetési tilalom: A kft. mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét; és
  • Tagi korlátolt felelősség áttörése: A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a kft. tartozásaiért, azaz a tagok korlátolt felelősségének alapelve mindaddig áttörésre kerül, amíg a tag a létesítő okiratban vállalt fizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget nem tesz.

b) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) szolgáltatása esetén, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét – azaz például 3.000.000,- Ft-os jegyzett tőke esetén a 1.500.000,- Ft-ot –, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a kft. rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem bocsátották teljes egészében a Kft. rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a létesítő okiratban meghatározott időpontig kell szolgáltatni, mely időpont három évnél hosszabb nem lehet.

Mivel mindkét fenti esetben a tulajdonosok elhatározták a jegyzett tőke felemelését, a cégbíróság a jegyzett tőke Új Ptk.-nak megfelelő változását a cégjegyzékbe bejegyezi, azaz a Kft. az új előírásoknak megfelelő jegyzett tőkével fog rendelkezni, annak ellenére, hogy annak tényleges rendelkezésre bocsátására csak későbbi időpontban kerül sor.

Egyebekben – ha a szükséges tőkeerő jelenleg és várhatóan a jövőben sem fog rendelkezésre állni – megoldást jelent a tőkeminimummal nem rendelkező, azaz betéti vagy közkereseti társasági formába való átalakulás is. Ebben az esetben a jegyzett tőke megemelésére és pénzbefizetésre nincs szükség, azonban a társasági formaváltás annak komplexebb természete miatt jelentősebb költséggel jár.

Módosulhatnak a sporttal kapcsolatos jogszabályok

A T/7378 számú, tegnap benyújtott törvényjavaslat – többek között – módosítani kívánja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. számú törvényt (“Szerencsejáték-törvény“), valamint a sportról szóló 2004. évi I. számú törvényt (“Sporttörvény“) a sporttal kapcsolatos vagyoni értékű jogokkal összefüggésben. Jelen posztban bemutatom a javasolt módosításokat és azt is, hogy azokra feltehetően miért van szükség.

A Szerencsejáték-törvény javasolt módosítása

A Szerencsejáték-törvény módosítására vonatkozó javaslat a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok játékadójának megállapítására és levonására tartalmaz rendelkezéseket, tekintettel a Sporttörvényben írt, az online és egyéb sportfogadási jogok mint vagyoni értékű jogok  sportszövetségek általi hasznosítására.

A játékadó megállapítása és levonása a javaslat szerint az alábbiak szerint történik:

  1. A szerencsejáték-szervező – tehát a Szerencsejáték Zrt. – kiszámítja a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték számított tárgyhavi játékadóját a Szerencsejáték-törvényben foglaltak szerint.
  2. A számított tárgyhavi játékadó alapján a Szerencsejáték Zrt. szerencsejátékonként kiszámítja a külön jogszabályokban – azaz esetünkben a Sporttörvény 56. § (2) bekezdésében[1] – foglalt sorsolásos játékok, fogadások és távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti tárgyhavi összegét, azaz a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételeket.
  3. Ezután a Szerencsejáték Zrt. a számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét szerencsejátékonként megállapítja.
  4. Pozitív különbözet esetén a Szerencsejáték Zrt. a pozitív különbözetből levonhatja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jog hasznosítására vonatkozó szerződésben az általa a vagyoni értékű jog hasznosítása fejében fizetett ellenérték időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét. Ez lesz a fizetendő tárgyhavi játékadó.
  5. Ha adott esetben a 4. pontban foglalt időarányos összeg nem vagy csak részben vonható le, a levonandó összeg később az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható marad.

Miért lehet szükség a Szerencsejáték-törvény javasolt módosítására?

A javaslat indokolása szerint a fenti pontosított jogszabályhely célja, hogy a Szerencsejáték Zrt. a Sporttörvény szerint a vagyoni értékű jogok hasznosítására kötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok, valamint a távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül levonhassa, illetve hogy ez a levonás kötött felhasználású tételekre ne bírjon kihatással. Emellett a játékonkénti arányosítás a játékadó bevételek költségvetési nyilvántartását is lehetővé teszi.

Korábbi bejegyzésemben utaltam rá, hogy a sportfogadási jogok hasznosítására a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Szerencsejáték Zrt. idén tavasszal kötött szerződést. A Szerencsejáték-törvény fent javasolt módosítása minden bizonnyal az e szerződés gyakorlati teljesítése során felmerült kérdéseket kívánja rendezni.

A Sporttörvény javasolt módosítása

A törvényjavaslat pontosítani kívánja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jogok fogalmát az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám és marketingjogokat isengedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”

Miért lehet szükség a Sporttörvény javasolt módosítására?

Az indokolás szerint a kiegészítéssel egyértelművé válik, hogy a reklám- és marketing jogok – a közvetítési jogokhoz, valamint, egyébként az online sportfogadási jogok engedélyezését is magában foglaló versenyszervezési joghoz hasonlóan – vagyoni értékű jogot képeznek. Ebből pedig az következik, hogy a Sporttörvényben foglaltak szerint a reklám- és marketingjogokat – a versenyrendszer kiírásának, szervezésének és lebonyolításának keretei között – a sportszövetségek a sportolóktól és a sportszervezetektől, mint jogtulajdonosoktól kollektív értékesítésre elvonhatják.

A Sporttörvény fenti javasolt módosítása üdvözítő, hiszen a “reklám- vagy marketing jogok” a gyakorlatban mindig is vagyoni értékű jognak minősültek, és a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – már régóta éltek ezek hasznosításának lehetőségével. Bizonytalansághoz csak az vezethet, hogy egyébként a Sporttörvény nem definiálja a “reklám- vagy marketing jogokat”. Tekintetbe véve a Sporttörvény kereskedelmi szerződésekre vonatkozó, esetünkben is érintett fejezetében szabályozott szponzorálási és arculat-átviteli szerződéseket, továbbá a gyakorlatot is, a  “reklám- vagy marketing jogok” a sportoló sporttevékenységével, illetve a tág értelemben vett sportszervezetek sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggő imázs jogokat, így különösen a sportoló nevét, képmását, hangját, nyilvános megjelenését, valamint a sportszervezetek nevét, jelvényét és más eszmei javait foglalhatják magukban.

A vagyoni értékű jogok definíciójához kapcsolódó jogkérdésekről részletesen a Magyar Jog 2012/6. számában írtam “A sporttevékenységgel összefüggő vagyoni érékű jogok jogtulajdonosi és értékesítési kérdései” címmel. Ekkor a Sporttörvény 36. § (2) bekezdésének kiegészítését javasoltam az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg általam javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is. A 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jognak minősülnek a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület sporttevékenységéhez kapcsolódó immateriális javak, így különösen a sportoló nyilvános megjelenése, képmása, hangja, valamint a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület neve, jelvénye, jó hírneve és más eszmei javai.”

Egy, a fentihez hasonló Sporttörvény-módosítás még világosabban definiálhatná a vagyoni értékű jogokat.

A törvényjavaslat által indítványozott egyéb módosítások

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a fentieken kívül a törvényjavaslat módosítani kívánja

  • a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt és a Sporttörvényt a TAO-támogatásokkal összefüggésben (többek között bevezetné az előzetes támogatói szándéknyilatkozat intézményét); és
  • s Sporttörvényt a nevezési jogra vonatkozó előírások pontosításával.

Módosult a doppingellenes kormányrendelet

A fenti törvényjavaslat mellett a tegnap kihirdetett 334/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet november 18. napjától módosította a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendeletet. A módosítás szerint a doppingellenőrzés és a doppingellenes tevékenység során a HUNADO Szabályzat és a nemzetközi követelmények alapján kell eljárni, míg a rendeletben nem szabályozott kérdésekben és értelmezésbeli különbség esetén a HUNADO Szabályzat az irányadó.

_______________________

[1] “56. § (2) a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.”