Milyen gyakorlati jelentőséggel bír a Sporttörvény átfogó módosítása?

Az Országgyűlés 2016. november 8-án fogadta el a sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Sporttörvény”) átfogó módosítását. A módosítások 2017. január 1-jével lépnek hatályba.  

A hírekben többnyire a sportfinanszírozás és ehhez kapcsolódóan a Magyar Olimpiai Bizottság (“MOB”) és a sportért felelős államtitkárság jogköreinek változása kapott kiemelt figyelmet. Emellett azonban számos olyan előírás is módosul, amelyek jelentős hatással vannak a sportolók, a sportszervezetek és a sportszövetségek mindennapjaira. Így a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek a Sporttörvénynek való megfelelés érdekében hamarosan intézkedéseket is kell hozniuk.

Jelen bejegyzésben bemutatom a Sporttörvény legfontosabb változásait és azok gyakorlati jelentőségét.

1. Sportfinanszírozás: a MOB helyett a sportért felelős államtitkárság rendelkezik hatáskörrel 2017. január 1-jétől

A sportfinanszírozás teljes ciklusa, azaz a sportba kerülő állami források (így pl. a TAO támogatások) tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése (valamint adott esetben a visszafizettetése), valamint a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, továbbá a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak majd, mely feladatokat a MOB-tól veszi át.

Emellett az utánpótlás finanszírozása is egycsatornás rendszerben, a sportért felelős államtitkárságon, azon belül a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárságon keresztül valósul meg. Ez várhatóan gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt jelent a sportszervezetek számára.

2. A sportért felelős államtitkárság egyéb, a gyakorlatban fontos új hatáskörei 2017. január 1-jétől

  • Országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség alapítása: A gyakorlatban eddig többször eltérő volt a megítélése annak, hogy a kérelmezőnek milyen dokumentumokkal kell igazolnia azt, hogy megfelel az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás kritériumainak. Ezen előfeltételeknek való megfelelést ezentúl a bírósági bejegyzést megelőzően a sportért felelős államtitkárság igazolja, amely várhatóan a gyakorlat egységesedéséhez vezet és az ezzel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket a bírósági eljárásban kiválthatja.
  • A sportszakmai szempontból kiemelt sportegyesületek: A sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozik majd a sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodás megkötése is.
  • Program kidolgozása a sportpiac fejlődése érdekében: A jogszabály e program kidolgozását a sportért felelős államtitkársághoz rendeli. Egy megfelelő program kidolgozása és gyakorlati átültetésének támogatása hozzájárulhat valamennyi sportág mint termék eladásának ösztönzésére, így különösen a marketing, szponzori és médiajogok területén.

3. A sportszövetségeknek új szabályzatokat kell megalkotniuk 2017. február 15-ig

A jogszabály 45 napos határidővel kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályzatok kötelező megalkotásának az indoka a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelme.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Mindez a gyakorlatban – legalább is a sportolók szempontjából kifejezetten előnyös – olyan változáshoz is vezethet, hogy a sportszövetségek a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel – élve a sporttörvényben már régóta biztosított felhatalmazással – kollektív szerződéseket kötnek.

4. Élesedik a Nemzeti Sportinformációs rendszer (“NSR”)

Bár a sportinformációs rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség már régóta jelen van a Sporttörvényben, maga a rendszer eddig még nem működött. 2017. január 1-jétől a NSR-re vonatkozó átfogó szabályozás is bekerül a Sporttörvénybe, amely a vonatkozó kormányrendelettel együtt jövő év végére teszi lehetővé az NSR teljes körű működését. A gyakorlatban várhatóan ettől az időponttól kezdődően fog élni a sportszervezetek és a sportszövetségek NSR-be történő adatszolgáltatási kötelezettsége is. Továbbá ez azt is jelenti, hogy a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek valóban komolyan kell venniük az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést is (részletesebben lásd alább).

5. Egyéb, gyakorlati szempontból jelentős változások 2017. január 1-jétől

  • Megszűnik a Sport Állandó Választottbíróság kizárólagos fellebbviteli fórum szerepe: az érintettek – a rendes bíróság mellett – a versenyengedély kiadásának megtagadása esetén, fegyelmi ügyekben, valamint a sportszervezetek, sportszövetségek tagjai közötti vitákban már nem csak a Sport Állandó Választottbírósághoz, hanem bármilyen választottbírósághoz fordulhatnak. A gyakorlatban ez valószínűleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság eljárásának igénybevételét jelentheti.
  • A versenyengedélyhez kapcsolódó adatok védelme – adatvédelmi szabályzat megalkotása: egyértelművé teszi a jogszabályváltozás, hogy mostantól nemcsak a sportszövetség, hanem a sportszervezet (azaz sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola és sport-alapítvány) is köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről. Azaz a gyakorlatban a sportszervezetek kötelesek adatvédelmi szabályzat megalkotására és a sportolók adatainak ennek megfelelő módon történő kezelésére.
  • Sportvállalkozás alapításakor nem kötelező a sporttevékenység főtevékenységként való megjelölése: A jogszabály indokolása alapján a jelenleg hatályos szabályozás szerint a sportvállalkozás cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység kell, hogy legyen, azonban ez a gyakorlatban alig-alig valósul meg, illetve komoly gyakorlati jelentősége nincs is. Ezért mostantól elegendő lesz, ha a gazdasági társaság tevékenységei között szerepel a sporttevékenység.
  • Nemzetközi minősítésű sportoló doppingellenes jogerős sportfegyelmi büntetéssel szemben kizárólag a CAS-hoz fordulhat: Feloldódik az a jogilag ellentmondásos helyzet, mely szerint a Sporttörvény alapján a nemzetközi minősítésű sportolók bírósághoz is fordulhattak a jogerős doppingvétséget megállapító határozattal szemben, míg azonban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség WADA Szabályzatának 13.2.1. pontja alapján a nemzetközi szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában hozott döntések kizárólag a CAS előtt fellebbezhetőek meg. Tehát a módosítás a WADA Szabályzattal való összhangot biztosítja.

6. A MOB feladatai és az új köztestületek 2017. január 1-jétől

A MOB szakmai munkája a jövőben – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

Továbbá ezentúl négy köztestület működik majd: a MOB, amely továbbra is az olimpiai sportágak köztestülete, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ) a nem olimpiai sportágak köztestülete, a Magyar Paralimpiai Bizottság, mint a fogyatékkal élők sportjának köztestülete, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), a diák-, hallgatói és szabadidősportok köztestülete.

7. Összegzés

Fentiek alapján látható, hogy 2017. január 1-jétől nemcsak a sportfinanszírozás változik meg alapjaiban, hanem számos egyéb olyan előírás, amely a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek mindennapi működését is érinti. A sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek több esetben intézkedéseket is kell hozniuk a Sporttörvény új előírásainak való megfelelés érdekében. Ezzel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.

 

A játék során okozott sportsérülések következményei / Legal consequences of injuries suffered during sports competitions

A legtöbb sportágban előfordul, hogy a sportolók, játékosok komoly testi kontaktusba kerülnek egymással, például ütések, rúgások, fogások révén. Nem ritkán előfordul az is, hogy a sportolók kisebb-nagyobb sérüléseket szenvednek el. Jogi szempontból kérdéses, hogy meddig és mikor tekinthető jogszerűnek a játék során okozott sérülés? Mit tehet egy sportoló, ha sérülést szenved el? Bejegyezésemben e kérdésekre keresem a választ.

A jogszerűen okozott sérülések

A testi, fizikai sérülések jogi szempontból a sérült személy által elszenvedett kárnak minősülnek. Főszabály szerint a jog tiltja a jogellenes károkozást és minden károkozás jogellenesnek minősül.

Ezen általános szabály alól azonban vannak kivételek. Ilyen kivétel az, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta. Ebben az esetben a kár okozása tehát nem jogellenes.

Az adott sportág és sportverseny játékszabályainak elfogadásával a részt vevő sportolók mindegyike beleegyezik a játék során okozott sérülésekbe. Így tehát a fent bemutatott, jogellenességet kizáró kivételről, a sportoló sérülés okozásába történő beleegyezéséről beszélhetünk. A beleegyezés vonatkozik arra az esetre is, ha a károkozás a játék szabályai szerint történik, de arra az esetre is, ha a sportolók egyike ugyan megszegi a játék szabályait, azonban a szabályt szegő ellenfél részéről a károkozási szándék, célzat hiányzik.

A jogellenesen okozott sérülések

Fentiekkel ellentétben azok a sérülések, amelyeket a sportoló a játék szabályait megszegve, szándékosan okoz, és a célja kifejezetten a károkozás, már nem tartoznak azon károk közé, amelyek elszenvedésébe az érintett sportoló beleegyezett.

Leszögezhető azonban az is, hogy általánosságban előre nem határozható meg, hogy mikor beszélhetünk durva, károkozási célzatú szabálysértésről. Így a sérülés okozásának körülményei a mindenkori sportágtól függően a konkrét eset valamennyi körülményének figyelembevételével ítélendők meg. Másképpen úgy is lehet fogalmazni, hogy a sportolók az egymásnak okozott sérülésért csak akkor felelősek, ha túllépik az elfogadott keménység és a fair magatartás határait.

Természetesen előfordulnak egyértelmű esetek is, ilyen volt például Mike Tyson emlékezetes fülleharapása, vagy ha a sérülés a játék, összecsapás keretein kívül történik (például a mérkőzés lefújása után vagy a játék megszakítása során “csattan a pofon“).

Mit tehet a jogellenesen okozott sérülést elszenvedett sportoló?

Ha a sérülés okozására jogellenes módon került sor, a sérelmet szenvedett fél kártérítést követelhet a sérülés okozójától.

A károkozó a sérült teljes kárát köteles pénzben megtéríteni. A sérült sportoló szempontjából a gyakorlatban a kár fogalmába tartozhat jövedelempótló járadék megítélése, ha a sportoló munkabértől, szponzori pénzektől vagy egyéb rendszeres bevételtől esik el. Ebből a szempontból fontos, hogy a sérült fél a kárát megfelelően számszerűsíteni tudja, és hogy olyan kárról legyen szó, amelyet a károkozónak előre kellett látnia.

Emellett a jogszabályok lehetővé teszik egy összegű ún. sérelemdíj követelését is. A teljesség kedvéért megemlítem azt is, hogy szélsőséges esetben nem lehet kizárni feljelentés tételét például súlyos testi sértés bűncselekményének feltételezett elkövetése okán.

_____________________________________________________________________

In the above Hungarian version of this post I deal with the legal consequences of injuries suffered during sports competitions under Hungarian law.

First, I describe the case when the injury suffered is not to be considered as caused unlawfully, i.e. where the athlete gives prior consent to the injury that in turn excludes liability of the athlete causing the injury (basically the Hungarian law equivalent of the assumption of risk theory).

Second, I analyse the case when the injury caused is considered an unlawful harm, i.e. when the athlete deliberately and by breaching the rules of the game aims at causing injury to his/her opponent.

Finally, it is described which legal remedies the athlete may have after suffering an unlawfully caused injury.

Korlátolt felelősségű társaságként működő sportvállalkozások: 2016. március 15-étől kötelezően alkalmazandó az Új Ptk.!

2016. március 15. napjától valamennyi korlátolt felelősségű társaság (“kft.“) – így a kft. formában működő sportvállalkozás is – köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Új Ptk.“) rendelkezései szerint működni, azaz legkésőbb eddig az időponting köteles

  • a létesítő okiratát az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítani; és
  • a jegyzett tőkéjét legalább 3.000.000,- Ft-ra emelni.

1. A Kft. létesítő okiratának módosítása az Új Ptk. előírásainak megfelelően

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden kft. létesítő okiratának (azaz társasági szerződésének vagy alapító okiratának) meg kell felelnie az Új Ptk. előírásainak. A kft. tehát köteles az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló taggyűlési vagy alapítói határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Ezt követően a kft. létesítő okirata nem tartalmazhat az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az Új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az Új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot (például székhelyet, ügyvezető személyét) is érintő változás esetén ez a kedvezmény nem alkalmazható.

2. A jegyzett tőke felemelésére vonatkozó szabályok

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 500.000,- Ft jegyzett tőke minimumot határozott meg a kft.-k részére. Ezt változtatta meg az Új Ptk., mely a kft.-k részére 3.000.000,- Ft-os minimum jegyzett tőkét ír elő.

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden Kft.-nek meg kell felelnie az Új Ptk. 3.000.000,- Ft-os tőkeminimumra vonatkozó szabályainak, azaz ezen időpontig kell biztosítani a jegyzett tőke felemelését, ha a Kft. jegyzett tőkéje jelenleg nem éri el a 3.000.000,- Ft-ot.

2.1 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő rendelkezésre áll

Ha a kft. tulajdonosai rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, a tőkeemelésre az alábbi módokon kerülhet sor:

a) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet készpénz befizetéssel való teljesítése; vagy

b) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet nem pénzbeli hozzájárulással (ún. apporttal) való teljesítése (apportként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre, továbbá apportként követelést is szolgáltathat, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul); vagy

c) A jegyzett tőke Új Ptk. előírásainak megfelelő megemelése történhet a törzstőkén felüli vagyonból is abban az esetben, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a kft. saját tőkéjét, és a kft. előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a kft. rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke-emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a kft. 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

2.2 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő nem áll rendelkezésre

Ha a kft. tulajdonosai nem rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, azonban társaságukat továbbra is kft. formájában kívánják működtetni, a következő megoldások jöhetnek szóba:

a) Készpénz befizetése esetén az Új Ptk. lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok később – akár részletekben – bármiféle időkorlát nélkül fizethessék be a megemelt törzstőke hiányzó összegét.

Ebben az esetben azonban az Új Ptk. hitelezővédelmi szempontok miatt a következő két jogkövetkezményt alkalmazza:

  • Osztalékfizetési tilalom: A kft. mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét; és
  • Tagi korlátolt felelősség áttörése: A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a kft. tartozásaiért, azaz a tagok korlátolt felelősségének alapelve mindaddig áttörésre kerül, amíg a tag a létesítő okiratban vállalt fizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget nem tesz.

b) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) szolgáltatása esetén, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét – azaz például 3.000.000,- Ft-os jegyzett tőke esetén a 1.500.000,- Ft-ot –, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a kft. rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem bocsátották teljes egészében a Kft. rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a létesítő okiratban meghatározott időpontig kell szolgáltatni, mely időpont három évnél hosszabb nem lehet.

Mivel mindkét fenti esetben a tulajdonosok elhatározták a jegyzett tőke felemelését, a cégbíróság a jegyzett tőke Új Ptk.-nak megfelelő változását a cégjegyzékbe bejegyezi, azaz a Kft. az új előírásoknak megfelelő jegyzett tőkével fog rendelkezni, annak ellenére, hogy annak tényleges rendelkezésre bocsátására csak későbbi időpontban kerül sor.

Egyebekben – ha a szükséges tőkeerő jelenleg és várhatóan a jövőben sem fog rendelkezésre állni – megoldást jelent a tőkeminimummal nem rendelkező, azaz betéti vagy közkereseti társasági formába való átalakulás is. Ebben az esetben a jegyzett tőke megemelésére és pénzbefizetésre nincs szükség, azonban a társasági formaváltás annak komplexebb természete miatt jelentősebb költséggel jár.

Módosulhatnak a sporttal kapcsolatos jogszabályok

A T/7378 számú, tegnap benyújtott törvényjavaslat – többek között – módosítani kívánja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. számú törvényt (“Szerencsejáték-törvény“), valamint a sportról szóló 2004. évi I. számú törvényt (“Sporttörvény“) a sporttal kapcsolatos vagyoni értékű jogokkal összefüggésben. Jelen posztban bemutatom a javasolt módosításokat és azt is, hogy azokra feltehetően miért van szükség.

A Szerencsejáték-törvény javasolt módosítása

A Szerencsejáték-törvény módosítására vonatkozó javaslat a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok játékadójának megállapítására és levonására tartalmaz rendelkezéseket, tekintettel a Sporttörvényben írt, az online és egyéb sportfogadási jogok mint vagyoni értékű jogok  sportszövetségek általi hasznosítására.

A játékadó megállapítása és levonása a javaslat szerint az alábbiak szerint történik:

  1. A szerencsejáték-szervező – tehát a Szerencsejáték Zrt. – kiszámítja a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték számított tárgyhavi játékadóját a Szerencsejáték-törvényben foglaltak szerint.
  2. A számított tárgyhavi játékadó alapján a Szerencsejáték Zrt. szerencsejátékonként kiszámítja a külön jogszabályokban – azaz esetünkben a Sporttörvény 56. § (2) bekezdésében[1] – foglalt sorsolásos játékok, fogadások és távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti tárgyhavi összegét, azaz a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételeket.
  3. Ezután a Szerencsejáték Zrt. a számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét szerencsejátékonként megállapítja.
  4. Pozitív különbözet esetén a Szerencsejáték Zrt. a pozitív különbözetből levonhatja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jog hasznosítására vonatkozó szerződésben az általa a vagyoni értékű jog hasznosítása fejében fizetett ellenérték időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét. Ez lesz a fizetendő tárgyhavi játékadó.
  5. Ha adott esetben a 4. pontban foglalt időarányos összeg nem vagy csak részben vonható le, a levonandó összeg később az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható marad.

Miért lehet szükség a Szerencsejáték-törvény javasolt módosítására?

A javaslat indokolása szerint a fenti pontosított jogszabályhely célja, hogy a Szerencsejáték Zrt. a Sporttörvény szerint a vagyoni értékű jogok hasznosítására kötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok, valamint a távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül levonhassa, illetve hogy ez a levonás kötött felhasználású tételekre ne bírjon kihatással. Emellett a játékonkénti arányosítás a játékadó bevételek költségvetési nyilvántartását is lehetővé teszi.

Korábbi bejegyzésemben utaltam rá, hogy a sportfogadási jogok hasznosítására a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Szerencsejáték Zrt. idén tavasszal kötött szerződést. A Szerencsejáték-törvény fent javasolt módosítása minden bizonnyal az e szerződés gyakorlati teljesítése során felmerült kérdéseket kívánja rendezni.

A Sporttörvény javasolt módosítása

A törvényjavaslat pontosítani kívánja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jogok fogalmát az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám és marketingjogokat isengedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”

Miért lehet szükség a Sporttörvény javasolt módosítására?

Az indokolás szerint a kiegészítéssel egyértelművé válik, hogy a reklám- és marketing jogok – a közvetítési jogokhoz, valamint, egyébként az online sportfogadási jogok engedélyezését is magában foglaló versenyszervezési joghoz hasonlóan – vagyoni értékű jogot képeznek. Ebből pedig az következik, hogy a Sporttörvényben foglaltak szerint a reklám- és marketingjogokat – a versenyrendszer kiírásának, szervezésének és lebonyolításának keretei között – a sportszövetségek a sportolóktól és a sportszervezetektől, mint jogtulajdonosoktól kollektív értékesítésre elvonhatják.

A Sporttörvény fenti javasolt módosítása üdvözítő, hiszen a “reklám- vagy marketing jogok” a gyakorlatban mindig is vagyoni értékű jognak minősültek, és a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – már régóta éltek ezek hasznosításának lehetőségével. Bizonytalansághoz csak az vezethet, hogy egyébként a Sporttörvény nem definiálja a “reklám- vagy marketing jogokat”. Tekintetbe véve a Sporttörvény kereskedelmi szerződésekre vonatkozó, esetünkben is érintett fejezetében szabályozott szponzorálási és arculat-átviteli szerződéseket, továbbá a gyakorlatot is, a  “reklám- vagy marketing jogok” a sportoló sporttevékenységével, illetve a tág értelemben vett sportszervezetek sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggő imázs jogokat, így különösen a sportoló nevét, képmását, hangját, nyilvános megjelenését, valamint a sportszervezetek nevét, jelvényét és más eszmei javait foglalhatják magukban.

A vagyoni értékű jogok definíciójához kapcsolódó jogkérdésekről részletesen a Magyar Jog 2012/6. számában írtam “A sporttevékenységgel összefüggő vagyoni érékű jogok jogtulajdonosi és értékesítési kérdései” címmel. Ekkor a Sporttörvény 36. § (2) bekezdésének kiegészítését javasoltam az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg általam javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is. A 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jognak minősülnek a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület sporttevékenységéhez kapcsolódó immateriális javak, így különösen a sportoló nyilvános megjelenése, képmása, hangja, valamint a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület neve, jelvénye, jó hírneve és más eszmei javai.”

Egy, a fentihez hasonló Sporttörvény-módosítás még világosabban definiálhatná a vagyoni értékű jogokat.

A törvényjavaslat által indítványozott egyéb módosítások

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a fentieken kívül a törvényjavaslat módosítani kívánja

  • a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt és a Sporttörvényt a TAO-támogatásokkal összefüggésben (többek között bevezetné az előzetes támogatói szándéknyilatkozat intézményét); és
  • s Sporttörvényt a nevezési jogra vonatkozó előírások pontosításával.

Módosult a doppingellenes kormányrendelet

A fenti törvényjavaslat mellett a tegnap kihirdetett 334/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet november 18. napjától módosította a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendeletet. A módosítás szerint a doppingellenőrzés és a doppingellenes tevékenység során a HUNADO Szabályzat és a nemzetközi követelmények alapján kell eljárni, míg a rendeletben nem szabályozott kérdésekben és értelmezésbeli különbség esetén a HUNADO Szabályzat az irányadó.

_______________________

[1] “56. § (2) a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.”

Bribery case closed. But what’s next for Formula One?

Early last month, Bernie Ecclestone, the Formula One (F1) Chief Executive, bought his way out of a lawsuit initiated against him regarding an alleged bribe to influence the sale of a stake in F1. Nevertheless, it may soon happen that Mr Ecclestone, aged 83, will not be able to do what in his own opinion he does best – run F1. His successor or, if he stays on himself, must properly address a number of issues F1 is currently facing. This article, as a follow-up to my previous post, provides an overview of the current challenges the highly popular race series must confront.

In April, the F1 supremo went on trial before a Munich district court in Germany over allegations that he bribed Gerhard Gribkowsky, a former German banker, as part of the sale of a major stake in the F1 business to CVC Capital Partners (CVC) in 2005. Mr Ecclestone’s lawyers settled with the prosecutors under paragraph 153a of the German Criminal Procedure Code and Mr Ecclestone agreed to pay 100m (approx. £60m) to end his trial. Nonetheless, according to media reports, Donald Mackenzie, co-founder and co-chairman of CVC, is considering removing Mr Ecclestone from his position. This is not only to do with the bribery cases[1] adversely affecting Mr Ecclestone’s public perception as an honest and reliable businessman, but with the commercial challenges F1 is struggling to address. So, irrespective of whether Mr Ecclestone leaves or remains in his position, F1 must fix some problems. This will also require the decision makers to take into account some important legal aspects.

Although F1, in addition to the Olympics and football, is the most-watched sport worldwide, it generates considerably less revenue from the exploitation of its television rights compared to the aforementioned sports. For example, F1’s UK television rights fees are less than one tenth of those of the English Premier League.[2] Additionally, international audience viewing figures have dropped by a staggering 30% over the last five years. This drop is coupled with declining figures in race day attendances, which are the result of higher ticket prices. High ticket prices are the consequence of extremely high race fees that local F1 promoters must pay to host the event.[3] Mr Ecclestone is also reluctant to reach broader audiences via new media. The development and sales of online and mobile rights, as well as marketing the sport in the modern world of social media, is definitely an area which F1 should look into in greater detail. Recently, Luca di Montezemolo, the president of Ferrari, expressed his worries to Mr Ecclestone and Mr Mackenzie that F1 was neglecting fans particularly in attracting younger audiences and failing to maintain the interest of sponsors.[4] Despite the trends, the most agonising fact from CVC’s perspective is that, with the new Concorde Agreement[5] in place boosting the F1 teams’ share from 59.6% to 63%, CVC’s profits fell by $137m (£82m) in 2013. At the same time, the teams’ prize money increased 6.1% in 2013 to a record $798m, making it the single biggest cost for CVC.[6] There is no doubt that these concerns need to be addressed as soon as possible. The below solutions, which consider some legal aspects, could help F1 move forward in the right direction.

First, the broadcasting rights to F1 should be sold in packages on a platform neutral basis, i.e. media companies have to exploit the rights across all media platforms including television, Internet and mobile on a linear and on-demand basis. Obviously, due to the broadcasting agreements in place, such changes would not happen overnight. However, F1 should slowly move forward and negotiate more complex deals with media companies to make them interested in online and mobile broadcasting to avoid that such rights remain unused.[7] The platform neutral approach would ensure maximum exposure while also providing the broadcasters with programming flexibility. Adapting to the ever developing online world, F1 and the broadcasters could implement different pricing, lock step or revenue sharing mechanisms for on-demand content, live streaming, highlights etc. Geo-blocking would surely help to optimise the revenue of online streaming appropriately. Even if the initial income to be realized from online exploitation would not reach the significance of the money generated from television rights, the wider exposure of the sport, especially among younger fans addicted to the online world, should help drive sponsorship money upwards.[8]

Second, lock steps mechanisms could also be implemented in Grand Prix contracts to increase attendance at circuits. For example, the race fee to be paid by the local promoter would be lowered to a certain amount, if a given number of tickets are sold for the race. The reduced revenue from the Grand Prix contract could be offset by demanding higher fees from sponsors due to higher race day attendance and the resulting greater exposure of the sport.

Third, licensing F1 brands and content to videogame firms may also lead to a wider exposure and generate further revenues. The longstanding cooperation of Electronic Arts and FIFA could serve as an example to follow. Under the terms of such licensing agreement, the potential videogame provider could maintain exclusive rights to release F1-branded action and management videogames, and the parties could cooperate in further areas, e.g. organisation of online race contests for users.

Finally, it is worth mentioning that when negotiating the above commercial agreements, the parties should comply with the requirements of European case law concerning F1.[9] If the current Concorde Agreement was to be renegotiated, the parties would have to especially omit provisions which prevent F1 teams from participating in any other race, competition, exhibition or championship for open wheeler single seat cars. The Grand Prix contracts may not prohibit the organisation of open wheeled cars other than F1 races on the circuit. Concerning media rights, media companies may not be restricted to broadcast open wheeler races other than F1, the duration of broadcasting agreements should not exceed three or five years and the rights should be sold on a non-discriminatory basis.[10]

Despite his truly admirable brilliance and astuteness in building F1, Mr Ecclestone should never lose sight of the fact that at the end of the day CVC is here to make as much money as possible. The bribery cases, decreasing revenues and his advanced age may lead to his removal. Unless, as he did in 2005, Mr Ecclestone procures third parties of his choice to buy CVC’s stake in F1 to prevent his dismissal.[11] Regardless of which scenarios happen, lawyers can look forward to the exciting challenge of adapting F1 commercial contracts to the needs of a renewed business model.

(The article is due to be published in the September edition of World Sports Law Report.)

_______________________________________________________________________________

[1] Mr Ecclestone won a related damages case brought by Constantin Medien in the UK earlier this year. In addition, according to media report, there are also criminal actions against Mr Ecclestone pending in Switzerland and the US.

[2] ‘The rising cost of Formula 1’s UK television rights’, The F1 Broadcasting Blog, 26 June 2014.

[3] Although local promoters mostly struggle to break even, demand from governments comfortably exceeds the number of racing slots available. ‘Flagged down’, The Economist online, 28 June 2012.

[4] ‘Bernie Ecclestone pays his way out of court but F1 position remains in doubt’, Giles Richards, The Guardian online, 5 August 2014.

[5] The Concorde Agreement is a contract between the FIA, the F1 teams and the Formula One Association setting out the basis on which the teams participate in the F1 and share in its commercial success. The current seventh Concorde Agreement is valid for the period 2013-2020.

[6] ‘Formula One profits stuck in the slow lane’, Christian Sylt, The Telegraph online, 21 April 2014.

[7] According to some of Mr Ecclestone’s statements, it seems that F1 gives rights to media companies to broadcast the races by whatever method they wish in their country, but they are not contractually obliged to actually broadcast on all platforms. For example, see the interview with Mr. Ecclestone on JAonF1, 9 June 2011.

[8] For the successful exploitation of the currently unexploited rights there are good examples aplenty, e.g. the German Bundesliga, the English Premier League and the Olympics.

[9] Case COMP/35.613) and case COMP/36.638.

[10] For more details see: Dr Péter Rippel-Szabó: Governance: Legal issues on the sale and running of Formula One, World Sports Law Report Volume 12, Issue 7, July 2014.

[11] According to media reports, media mogul John Malone, fashion tycoon Lawrence Stroll and Rupert Murdoch of News Corp, all expressed their interest in the race series.

Diego Costa: Brazília vs. Spanyolország / Diego Costa: Brazil vs. Spain

[Please scroll down for the English version]

Az elmúlt időszak egyik legfelkapottabb híre volt, hogy az Atlético Madrid csatára, Diego Costa meghívott kapott a spanyol válogatottba. A háttér ismerete nélkül maga a tény – figyelembe véve a játékos kitűnő formáját – különösebb hírértékkel nem bírna. Diego Costa azonban brazil, közeli spanyol felmenői nincsenek ráadásul korábban már két alkalommal játszott a brazil nemzeti csapatban is. Diego Costa esetének bemutatása után az alábbiakban azokról a szabályokról lesz szó, melyek lehetővé teszik a játékos szereplését a spanyol nemzeti tizenegyben.

Háttér

Diego Costa a brazíliai Lagartoban látta meg a napvilágot, majd 19 éves korában – egy hároméves portugáliai kitérőt követően – 2007 nyarán került az Atlético Madridhoz. Bár a fővárosiak – mielőtt tavaly nyáron megragadt a keretben – Costát sorrendben a Celta Vigonak, az Albacetenek, a Real Valladoidnak és a Rayo Vallecanonak is kölcsönadták, a csatár már folyamatosan több mint 6 éve Spanyolországban játszik. A tavalyi szezonban – különösen tavasszal – már Radamel Falcao mellett is bontogatta szárnyait, azonban a kolumbiai Monachohoz való távozása után ebben az idényben a remekelő Matracosok vezéreként ipari mennyiségben ontja a gólokat. Az időközben a spanyol állampolgárságot is megszerző Costa idén márciusban az Olaszország és Oroszország ellen barátságos meccseken csereként ráadásul már a brazil felnőttválogatottban is bemutatkozott, Felipe Scolari azonban a Konföderációs Kupára nem válogatta be a csatárt. Ezt követően Diego Costa nemrégen kinyilvánította, hogy a jövőben a brazil helyett spanyol válogatottban kíván játszani. Vicente del Bosque meg is hívta a játékost a spanyol válogatott soron következő Egyenlítői Guinea és Dél-Afrika elleni barátságos mérkőzéseire. Végül azonban Costa sérülés miatt mégsem léphet pályára ezeken a meccseken, így a spanyol válogatottban történő hivatalos bemutatkozására egyelőre várnunk kell.

“Országváltás” a FIFA szabályok szerint

A FIFA alapszabályának végrehajtásáról szóló előírások alapján (lásd a 65-66. oldalakat) főszabály szerint valamennyi játékos pályára léphet azon ország nemzeti csapatában, amelynek állampolgára, amennyiben – bizonyos kivételekkel – nem játszott korábban egy másik ország válogatottjában. Ha pedig egy játékos pályára lépett egy válogatott bármilyen hivatalos tétmérkőzésén, a jövőben csak és kizárólag az érintett válogatottban szerepelhet.

Amennyiben azonban egy labdarúgó megszerzi egy másik ország állampolgárságát vagy kettős állampolgár, úgy abban az esetben – a fentebbi főszabály mellett érvényesülő kivételszabályok szerint – pályára e léphet a másik ország válogatottjában, ha

  • korábban hivatalos tétmérkőzésen nem játszott az eredeti vagy másik állampolgársága szerinti országa válogatottjában; és
  • ő maga, vagy édesanyja vagy édesapja, vagy nagyapja vagy nagyapja az általa képviselni kívánt új ország területén született; vagy maga a játékos 18. életévét követően 5 évig folyamatosan az általa képviselni kívánt új ország területén élt.

Diego Costa a vagylagos feltételek közül az utóbbit teljesítve jogosult arra, hogy Spanyolország válogatottjában szerepeljen. Amennyiben tétmérkőzésen pályára lép a spanyol csapatban – ami legkorábban a 2014-es VB történhet meg -, ezt követően kizárólag a hispán nemzeti tizenegyet képviselheti.

Összességében elmondható, hogy Vicente del Bosque kényelmes (?) helyzetben van: Diego Costa döntése nyomán a spanyol kapitány a Diego Costa, Villa, Negeredo, Soldado, Llorente, Fernando Torres hatosból válogathatja ki a VB keretbe bekerülő középcsatárait.

_______________________________________________________________________________

Diego Costa, the Brazil-born Atletico Madrid striker, recently announced his decision to represent Spain at international level rather than his native country. His annoucement caused major upset in the football world. The above Hungarian version of this post looks into the background of the story and describes the FIFA regulations which help the Brazilian play for “La Roja”.

A labdarúgáshoz kapcsolódó jogok értékesítése Magyarországon / Exploitation of sports rights to football in Hungary

[Please scroll down for the English version]

Ezen a nyáron – ahogyan arról korábban az EU szakértői workshopról szóló bejegyzésemben írtam – megismerkedtem több nyugat-európai sportvezetővel, sportban tevékenykedő jogásszal. Így az EU workshopon beszélgettem az angol Premier League európai kapcsolatokért felelős vezetőjével is. Az ő megkeresésére lehetőségem adódott egy a labdarúgással összefüggő jogok hazai értékesítéséről szóló tanulmány megjelentetésére a European Professional Football Leagues (EPFL) sportjogi kiadványában (Sports Law Bulletin – SLB).  Az EPFL a hivatásos európai labdarúgó ligák érdekképviseleti és reprezentatív szervezete. Az SLB a legfrissebb sportjogi kérdésekkel foglalkozik – elsősorban azonban nem kizárólagosan – a labdarúgásra fókuszálva. A kiadványt az EPFL az egyes hivatásos ligák és élklubok vezetői, valamint közjogi intézmények tisztségviselői és egyetemi tanárok részére küldi meg.

Az SLB aktuális – a labdarúgáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok elméleti és elsősorban gyakorlati kérdéseit tárgyaló – száma múlt héten jelent meg, melynek 53-58. oldalán olvasható az Exploitation of sports rights to football in Hungary” (A labdarúgáshoz kapcsolódó jogok értékesítése Magyarországon) című tanulmányom. Az írás online is elérhető ezen a linken.  A tanulmányom

  • bemutatja a labdarúgáshoz kapcsolódó imázs, közvetítési, versenyszervezési és online sportfogadási jogok értékesítési struktúrájának hazai jogszabályi és gyakorlati hátterét;
  • leírja az értékesítéssel összefüggő legfontosabb jogkérdéseket; és
  • praktikus javaslatokat fogalmaz meg  a jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében.

A jogkérdések és javaslatok keretei között a gyakorlati oldalról megközelítve bemutatásra kerülnek

  • a labdarúgók imázsának (pl. megjelenés, kép, hang stb.) klubok és MLSZ általi felhasználásával összefüggésben felmerülő, a sportolók előzetes írásbeli hozzájárulásának és az imázs klubra történő automatikus átszállásának kérdéskörei;
  • a közvetítési jogok körében a kollektív értékesítéséből eredő esetleges versenyjogi problémák és társadalom számára kiemelt események jelentősége;
  • az online sportfogadási jogok értékesítése és ennek lehetséges szerepe a fogadási csalások megelőzésében;
  • a versenyszervezési jogban rejlő lehetőségek az “ambush marketing” és az “online piracy” leküzdésével összefüggésben.

A tanulmányhoz kapcsolódó bármilyen kérdés esetén elérhető vagyok a peter.rippel.szabo@gmail.com emailcímen.

_____________________________________________________________________________

My article “Exploitation of sports rights to football in Hungary” has been published in the Sports Law Bulletin (SLB) of the European Professional Football Leagues (EPFL). The article is also available online at EPFL’s official website (page 53-58) here.

 The EPFL is the representative body of European football leagues. The SLB is a publication reviewing the latest sports law developments – focusing on, but not limited to, football. It is distributed among senior league and club executives across Europe as well as public officials and academics.

This issue of the SLB is dedicated to the issues surrounding property rights in sport (intellectual property rights, but also sports organisers’ rights, commercial rights, image rights, etc.). In line with this, my article provides

  • an overview of the Hungarian legal framework on the exploitation of image, broadcasting, event and online betting rights;
  • highlights the main legal issues surrounding the exploitation of such rights; and
  • recommends some solutions to these issues to be implemented in practice.

If you have any questions regarding the above article please contact me at peter.rippel.szabo@gmail.com.