Az esport néhány jogi és üzleti kulcskérdéséről – Some key legal and business issues surrounding esports

[Please scroll down for the English version]

Az elmúlt másfél évben ügyvédi munkám során intenzíven foglalkoztam az esportot Magyarországon jelenleg leginkább érintő jogi és üzleti kérdésekkel.  Tapasztalataimat – melyek döntő többsége egyébként jogrendszertől függetlenül érintheti az esport ökoszisztéma stakeholderjeit és ezért nemzetközi szinten is kamatoztathatók – különböző fórumokon  hosszabb-rövidebb írások keretei között meg is osztottam. Alább röviden bemutatom ezeket a publikációimat.

A leginkább olvasott és leghosszabb írásom A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation a LawInSport vezető nemzetközi sportjogi portálon jelent meg. E részletes elemzésben a sportszövetségi alapon – tehát például mint a Magyar Labdarúgó Szövetség vagy más sportági szövetség – és bármely országban működő esport sportszövetségeket érintő leglényegesebb és legösszetettebb gyakorlati kérdésekről írtam a témakört három irányból megközelítve. Bemutatásra kerül, kerülnek

(a) egy lényegében bármilyen esport sportszövetség által átültethető szabályozási struktúra;

(b) az esport sportszövetségek alapítását, működését és stratégiai irányvonalait érintő lényeges jogi és üzleti kérdések; valamint

(c) az esport sportszövetségek működését érintő iránymutatások és megoldási javaslatok az esport sportszövetség szabályzataival és versenyeinek szervezésével összefüggésben.

Az esporttal kapcsolatban egyik leginkább előtérben lévő és megoldást igénylő témakör a játékosok védelme, jóléte és edukációja. Egyrészről kiemelten fontos a fizikai és pszichikai jólétet veszélyeztető jelenségcsoportok (például a fizikai aktivitás hiánya, az addikció, az agresszió vagy online környezetben előforduló “bullying”) megelőzése és leküzdése, valamint a játékosok által elnyert pénzjutalmak tényleges kifizetésének megoldása. Másrészt ugyanilyen kiemelten előtérbe helyezendők az esportnak a játékosok logikai, kognitív, stratégiai és egyéb szellemi képességeinek, valamint reflexeik és állóképességük fejlődésére gyakorolt pozitív és edukációs hatásai. Ezzel összefüggésben a MediaWrites portálon a versenyszervezők rendelkezésére álló praktikus eszközökről írtam a Player Safeguarding, Welfare and Education in Esports – A Pragmatic Approach for Tournament Organizers című cikkemben.

Hazai vonatkozásban érdekes (sport)jogi kérdés az, hogy az esport sportnak minősül-e, és ha igen, úgy abban az esetben egy magyarországi civil szervezet, tehát esport sportszövetség a hazai Sporttörvény értelmében az esportot országos szinten kizárólagosan szabályzó országos sportági szakszövetséggé vagy országos sportági szövetséggé válhat-e. A MediaWrites portálon megjelent pulikációm ezt a kérdéskört járja körül: Esports: how will an esports federation become the sole governing body of the sport in Hungary?

Végül egy korábbi blogbejegyzésemben megosztottam egy konferencián az esportról tartott előadásom slidejait, amely áttekinthető formában bemutatja az esport és a hagyományos sportok közötti főbb különbségeket és átfedéseket: E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Jó olvasást!

______________________________________________________________

I have been intensively involved in advising on the legal and business issues affecting esports in Hungary in the last one-and-a-half-year. Via various publications I shared my experience most of which may concern the stakeholders of esports around the world and therefore may also be useful for international audience. Below you can find a brief introduction of my articles.

My most read and longest analysis titled A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation was published on LawInSport the leading international sports law website. The article aims to act as a useful reference guide for establishing the regulatory framework for a national esports federation, i.e. the article considers esports federations as civil organizations (although the majority of the legal and business issues addressed by the article may concern federations incorporated under a different legal form). Following a general introduction on how and why an esports federation is established, it aims to:

(a) introduce a pragmatic structure for regulations that an esports federation can adopt regardless of where it is incorporated or its scope of territorial activity;

(b) explore key legal and business issues that are likely to be encountered from the perspective of the esports federations; and

(c) provide guidance and solutions by sharing the author’s experience in advising an esports federation in Hungary on its legal and business structure, its regulations, and the organisation of tournaments.

On of the most important topics concerning esports is player safeguarding, welfare and education. On the one hand it is important to prevent and combat harm to psychological and physical well-being, such as addiction, aggression, bullying or lack of genuine exercise as well as to find a proper solution in relation to non-payment of prize monies to players. On the other hand the positive effects of esports such as development of logical, cognitive, strategical skills as well as of reflexes and stamina should be promoted. In my article titled  Player Safeguarding, Welfare and Education in Esports – A Pragmatic Approach for Tournament Organizers which was published on MediaWrites I introduced a pragmatic set of measures available to tournament organizers to deal with these issues.

From a a legal point of view it should be considered whether esports may qualify as a traditional sport and if so then a civil organization, i.e. an esports federation established in Hungary may become a sports federation under the Hungarian Sports Act which would exclusively govern esports in Hungary like a sports federation of a traditional sport. My article published on MediaWrites looks into the topic in more detail: Esports: how will an esports federation become the sole governing body of the sport in Hungary?

Finally, I shared the slides of my presentation on esports I held at a conference last year. It briefly sets out the main differences between esports and traditional sports: E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Good reading!

Advertisements

Milyen gyakorlati jelentőséggel bír a Sporttörvény átfogó módosítása?

Az Országgyűlés 2016. november 8-án fogadta el a sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Sporttörvény”) átfogó módosítását. A módosítások 2017. január 1-jével lépnek hatályba.  

A hírekben többnyire a sportfinanszírozás és ehhez kapcsolódóan a Magyar Olimpiai Bizottság (“MOB”) és a sportért felelős államtitkárság jogköreinek változása kapott kiemelt figyelmet. Emellett azonban számos olyan előírás is módosul, amelyek jelentős hatással vannak a sportolók, a sportszervezetek és a sportszövetségek mindennapjaira. Így a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek a Sporttörvénynek való megfelelés érdekében hamarosan intézkedéseket is kell hozniuk.

Jelen bejegyzésben bemutatom a Sporttörvény legfontosabb változásait és azok gyakorlati jelentőségét.

1. Sportfinanszírozás: a MOB helyett a sportért felelős államtitkárság rendelkezik hatáskörrel 2017. január 1-jétől

A sportfinanszírozás teljes ciklusa, azaz a sportba kerülő állami források (így pl. a TAO támogatások) tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése (valamint adott esetben a visszafizettetése), valamint a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, továbbá a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak majd, mely feladatokat a MOB-tól veszi át.

Emellett az utánpótlás finanszírozása is egycsatornás rendszerben, a sportért felelős államtitkárságon, azon belül a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárságon keresztül valósul meg. Ez várhatóan gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt jelent a sportszervezetek számára.

2. A sportért felelős államtitkárság egyéb, a gyakorlatban fontos új hatáskörei 2017. január 1-jétől

  • Országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség alapítása: A gyakorlatban eddig többször eltérő volt a megítélése annak, hogy a kérelmezőnek milyen dokumentumokkal kell igazolnia azt, hogy megfelel az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás kritériumainak. Ezen előfeltételeknek való megfelelést ezentúl a bírósági bejegyzést megelőzően a sportért felelős államtitkárság igazolja, amely várhatóan a gyakorlat egységesedéséhez vezet és az ezzel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket a bírósági eljárásban kiválthatja.
  • A sportszakmai szempontból kiemelt sportegyesületek: A sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozik majd a sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodás megkötése is.
  • Program kidolgozása a sportpiac fejlődése érdekében: A jogszabály e program kidolgozását a sportért felelős államtitkársághoz rendeli. Egy megfelelő program kidolgozása és gyakorlati átültetésének támogatása hozzájárulhat valamennyi sportág mint termék eladásának ösztönzésére, így különösen a marketing, szponzori és médiajogok területén.

3. A sportszövetségeknek új szabályzatokat kell megalkotniuk 2017. február 15-ig

A jogszabály 45 napos határidővel kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályzatok kötelező megalkotásának az indoka a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelme.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Mindez a gyakorlatban – legalább is a sportolók szempontjából kifejezetten előnyös – olyan változáshoz is vezethet, hogy a sportszövetségek a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel – élve a sporttörvényben már régóta biztosított felhatalmazással – kollektív szerződéseket kötnek.

4. Élesedik a Nemzeti Sportinformációs rendszer (“NSR”)

Bár a sportinformációs rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség már régóta jelen van a Sporttörvényben, maga a rendszer eddig még nem működött. 2017. január 1-jétől a NSR-re vonatkozó átfogó szabályozás is bekerül a Sporttörvénybe, amely a vonatkozó kormányrendelettel együtt jövő év végére teszi lehetővé az NSR teljes körű működését. A gyakorlatban várhatóan ettől az időponttól kezdődően fog élni a sportszervezetek és a sportszövetségek NSR-be történő adatszolgáltatási kötelezettsége is. Továbbá ez azt is jelenti, hogy a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek valóban komolyan kell venniük az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést is (részletesebben lásd alább).

5. Egyéb, gyakorlati szempontból jelentős változások 2017. január 1-jétől

  • Megszűnik a Sport Állandó Választottbíróság kizárólagos fellebbviteli fórum szerepe: az érintettek – a rendes bíróság mellett – a versenyengedély kiadásának megtagadása esetén, fegyelmi ügyekben, valamint a sportszervezetek, sportszövetségek tagjai közötti vitákban már nem csak a Sport Állandó Választottbírósághoz, hanem bármilyen választottbírósághoz fordulhatnak. A gyakorlatban ez valószínűleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság eljárásának igénybevételét jelentheti.
  • A versenyengedélyhez kapcsolódó adatok védelme – adatvédelmi szabályzat megalkotása: egyértelművé teszi a jogszabályváltozás, hogy mostantól nemcsak a sportszövetség, hanem a sportszervezet (azaz sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola és sport-alapítvány) is köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről. Azaz a gyakorlatban a sportszervezetek kötelesek adatvédelmi szabályzat megalkotására és a sportolók adatainak ennek megfelelő módon történő kezelésére.
  • Sportvállalkozás alapításakor nem kötelező a sporttevékenység főtevékenységként való megjelölése: A jogszabály indokolása alapján a jelenleg hatályos szabályozás szerint a sportvállalkozás cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység kell, hogy legyen, azonban ez a gyakorlatban alig-alig valósul meg, illetve komoly gyakorlati jelentősége nincs is. Ezért mostantól elegendő lesz, ha a gazdasági társaság tevékenységei között szerepel a sporttevékenység.
  • Nemzetközi minősítésű sportoló doppingellenes jogerős sportfegyelmi büntetéssel szemben kizárólag a CAS-hoz fordulhat: Feloldódik az a jogilag ellentmondásos helyzet, mely szerint a Sporttörvény alapján a nemzetközi minősítésű sportolók bírósághoz is fordulhattak a jogerős doppingvétséget megállapító határozattal szemben, míg azonban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség WADA Szabályzatának 13.2.1. pontja alapján a nemzetközi szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában hozott döntések kizárólag a CAS előtt fellebbezhetőek meg. Tehát a módosítás a WADA Szabályzattal való összhangot biztosítja.

6. A MOB feladatai és az új köztestületek 2017. január 1-jétől

A MOB szakmai munkája a jövőben – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

Továbbá ezentúl négy köztestület működik majd: a MOB, amely továbbra is az olimpiai sportágak köztestülete, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ) a nem olimpiai sportágak köztestülete, a Magyar Paralimpiai Bizottság, mint a fogyatékkal élők sportjának köztestülete, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), a diák-, hallgatói és szabadidősportok köztestülete.

7. Összegzés

Fentiek alapján látható, hogy 2017. január 1-jétől nemcsak a sportfinanszírozás változik meg alapjaiban, hanem számos egyéb olyan előírás, amely a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek mindennapi működését is érinti. A sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek több esetben intézkedéseket is kell hozniuk a Sporttörvény új előírásainak való megfelelés érdekében. Ezzel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.