A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek / Taking nutritional supplements can have serious legal consequences

[Please scroll down for the English version.]

Manapság számos sportágban egyre elterjedtebb az ún. táplálékkiegészítők használta. Jelen posztban röviden bemutatom, hogy mikor minősül doppingvétségnek egy ún. tiltólistás táplálékkiegészítő használata és ez milyen jogi következményekkel járhat a doppingvétséget elkövető sportoló számára.

Miként minősülhet a táplálékkiegészítő használata doppingvétségnek?

Jogi szempontból a táplálékkiegészítők használata önmagában nem tiltott. Ha azonban olyan táplálékkiegészítő kerül a sportoló szervezetébe, amely vagy amelynek egy összetevője a jogszabályban meghatározott dopping tiltólistán szerepel és ez megállapításra kerül, abban az esetben az érintett sportoló doppingvétséget követ el. (A tiltólisták itt és itt elérhetők a Magyar Antidopping Csoport honlapján.)

Másként fogalmazva, ha tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó – vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő – szer, készítmény vagy élettani vegyület – azaz egy ilyen kategóriába eső táplálékkiegészítő vagy annak összetevője – a mintavétel(ek) szerint bármilyen mennyiségben megjelenik a sportoló szervezetében (vagy egyébként a sportoló annak a használatát megkísérli), abban az esetben doppingvétségről beszélünk.

A sportoló automatikusan felelős

Kiemelendő, hogy ha a sportoló szervezetéből származó mintában a fent írtak szerint jelen van a tiltólistán szereplő tiltott táplálékkiegészítő mint szer vagy annak származéka vagy markerje, abban az esetben a sportolót a doppingvétségért a felelősség vétkességtől függetlenül terheli. Másként fogalmazva a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül, ha a doppingellenőrök a tiltólistán szereplő táplálékkiegészítőt azonosítanak a sportoló szervezetében.

A fenti szigorú felelősség alól egyetlen kivétel van: A sportoló mentesülhet a doppingvétség elkövetése miatt alkalmazandó jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. A gyakorlatban azonban ennek bizonyítása jelentős nehézségekbe is ütközhet, hiszen gyakorlatilag kétséget kizáróan kell bemutatni azt, hogy a tiltott szer a sportoló szervezetébe a sportolón kívülálló, objektív körülmények miatt történt.

Milyen következményekkel számolhat a doppingvétséget elkövető sportoló?

Eltiltás: A doppingvétséget elkövető sportoló főszabály szerint 2 vagy 4 évre tiltható el, súlyosabb esetekben – például ismételt doppingvétség esetén – az eltiltás akár végleges érvényű is lehet. Az eltiltás nemcsak a sportszövetség vagy a sportszervezet által szervezett versenyeken való részvételtől eltiltást jelent, hanem az edzések, edzőtáborok látogatásának tilalmát is. Az eltiltás egyúttal azt is jelenti, hogy a sportoló jövedelemként nem számolhat a versenyeken esetlegesen nyerhető díjazásokkal sem.

Munkaszerződés, megbízási szerződés felmondása: A doppingvétség elkövetése esetén a sportoló munkáltatója vagy megbízója rendkívüli felmondással megszüntetheti a sportoló munka- vagy megbízási szerződését súlyos szerződésszegés miatt. Ennek következtében a sportoló elesik a rendszeres havi munkabértől vagy megbízási díjtól.

Szponzorok, támogatók elvesztése: Ha a doppingvétséget elkövető sportolónak szponzori vagy egyéb hasonló támogatói szerződései is vannak, jó eséllyel számíthat arra, hogy a szponzora vagy támogatója a szerződést szerződésszegésre hivatkozással felmondja. A szponzori szerződések többsége általában kifejezetten tartalmaz olyan klauzulát, amely szerint a szponzorált doppingvétsége esetén a szponzor a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Némely szerződés ilyenkor akár kötbérfizetési kötelezettséget is előírhat a sportoló hátrányára. Egyéni sportok esetén a legtöbb esetben a szponzorok elvesztése a legsúlyosabb anyagi “csapást” jelenti az érintett sportolóra nézve.

Kártérítési igények a sportolóval szemben: Ha a sportoló által elkövetett doppingvétség miatt a sportoló klubját például a sportszövetség szankcióval (támogatás és egyéb juttatások megvonásával) sújtja – lásd Dudás Miklós és az AVSE ügyét –, abban az esetben nem kizárt az sem, hogy a sportolót a sportszervezete az elbukott támogatások, juttatások összegére kártérítés megfizetése iránt perli és a sportolót a bíróság ennek megfizetésére kötelezi.

Összefoglalás

Ha már csak rápillantunk a doppingszereket tartalmazó tiltólistára könnyen belátható, hogy akár több táplálékkiegészítő összetevője is szerepelhet a tiltólistán. A tiltott szernek a sportoló szervezetében való kimutatása minden további nélkül megalapozza az érintett felelősségét, melynek ellenbizonyítása jelentős gyakorlati nehézségekkel jár. A doppingvétség pedig – az adott esetben súlyos egészségügyi kockázat mellett – komoly jogkövetkezményekkel jár. Ezért a sportolók számára bármilyen táplálékkiegészítő fogyasztása előtti javasolt a körültekintő tájékozódás.

[Jelen poszt eredetileg az ellenfelem.hu portálon jelent meg itt.]

___________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post describes the potential legal consequences of taking nutritional supplements that are on the list of prohibited substances. If the athlete is caught then he/she can potentially face suspension, termination of his/her employment contract, lose his/her sponsors and endorsers and face damages claims. Therefore, it is advisable for athletes to consult professionals before taking any unknown substances and, if they are charged with the violation of anti-doping rules, to seek proper legal advice.

Módosulhatnak a sporttal kapcsolatos jogszabályok

A T/7378 számú, tegnap benyújtott törvényjavaslat – többek között – módosítani kívánja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. számú törvényt (“Szerencsejáték-törvény“), valamint a sportról szóló 2004. évi I. számú törvényt (“Sporttörvény“) a sporttal kapcsolatos vagyoni értékű jogokkal összefüggésben. Jelen posztban bemutatom a javasolt módosításokat és azt is, hogy azokra feltehetően miért van szükség.

A Szerencsejáték-törvény javasolt módosítása

A Szerencsejáték-törvény módosítására vonatkozó javaslat a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok játékadójának megállapítására és levonására tartalmaz rendelkezéseket, tekintettel a Sporttörvényben írt, az online és egyéb sportfogadási jogok mint vagyoni értékű jogok  sportszövetségek általi hasznosítására.

A játékadó megállapítása és levonása a javaslat szerint az alábbiak szerint történik:

  1. A szerencsejáték-szervező – tehát a Szerencsejáték Zrt. – kiszámítja a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték számított tárgyhavi játékadóját a Szerencsejáték-törvényben foglaltak szerint.
  2. A számított tárgyhavi játékadó alapján a Szerencsejáték Zrt. szerencsejátékonként kiszámítja a külön jogszabályokban – azaz esetünkben a Sporttörvény 56. § (2) bekezdésében[1] – foglalt sorsolásos játékok, fogadások és távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti tárgyhavi összegét, azaz a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételeket.
  3. Ezután a Szerencsejáték Zrt. a számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét szerencsejátékonként megállapítja.
  4. Pozitív különbözet esetén a Szerencsejáték Zrt. a pozitív különbözetből levonhatja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jog hasznosítására vonatkozó szerződésben az általa a vagyoni értékű jog hasznosítása fejében fizetett ellenérték időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét. Ez lesz a fizetendő tárgyhavi játékadó.
  5. Ha adott esetben a 4. pontban foglalt időarányos összeg nem vagy csak részben vonható le, a levonandó összeg később az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható marad.

Miért lehet szükség a Szerencsejáték-törvény javasolt módosítására?

A javaslat indokolása szerint a fenti pontosított jogszabályhely célja, hogy a Szerencsejáték Zrt. a Sporttörvény szerint a vagyoni értékű jogok hasznosítására kötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok, valamint a távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül levonhassa, illetve hogy ez a levonás kötött felhasználású tételekre ne bírjon kihatással. Emellett a játékonkénti arányosítás a játékadó bevételek költségvetési nyilvántartását is lehetővé teszi.

Korábbi bejegyzésemben utaltam rá, hogy a sportfogadási jogok hasznosítására a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Szerencsejáték Zrt. idén tavasszal kötött szerződést. A Szerencsejáték-törvény fent javasolt módosítása minden bizonnyal az e szerződés gyakorlati teljesítése során felmerült kérdéseket kívánja rendezni.

A Sporttörvény javasolt módosítása

A törvényjavaslat pontosítani kívánja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jogok fogalmát az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám és marketingjogokat isengedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”

Miért lehet szükség a Sporttörvény javasolt módosítására?

Az indokolás szerint a kiegészítéssel egyértelművé válik, hogy a reklám- és marketing jogok – a közvetítési jogokhoz, valamint, egyébként az online sportfogadási jogok engedélyezését is magában foglaló versenyszervezési joghoz hasonlóan – vagyoni értékű jogot képeznek. Ebből pedig az következik, hogy a Sporttörvényben foglaltak szerint a reklám- és marketingjogokat – a versenyrendszer kiírásának, szervezésének és lebonyolításának keretei között – a sportszövetségek a sportolóktól és a sportszervezetektől, mint jogtulajdonosoktól kollektív értékesítésre elvonhatják.

A Sporttörvény fenti javasolt módosítása üdvözítő, hiszen a “reklám- vagy marketing jogok” a gyakorlatban mindig is vagyoni értékű jognak minősültek, és a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – már régóta éltek ezek hasznosításának lehetőségével. Bizonytalansághoz csak az vezethet, hogy egyébként a Sporttörvény nem definiálja a “reklám- vagy marketing jogokat”. Tekintetbe véve a Sporttörvény kereskedelmi szerződésekre vonatkozó, esetünkben is érintett fejezetében szabályozott szponzorálási és arculat-átviteli szerződéseket, továbbá a gyakorlatot is, a  “reklám- vagy marketing jogok” a sportoló sporttevékenységével, illetve a tág értelemben vett sportszervezetek sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggő imázs jogokat, így különösen a sportoló nevét, képmását, hangját, nyilvános megjelenését, valamint a sportszervezetek nevét, jelvényét és más eszmei javait foglalhatják magukban.

A vagyoni értékű jogok definíciójához kapcsolódó jogkérdésekről részletesen a Magyar Jog 2012/6. számában írtam “A sporttevékenységgel összefüggő vagyoni érékű jogok jogtulajdonosi és értékesítési kérdései” címmel. Ekkor a Sporttörvény 36. § (2) bekezdésének kiegészítését javasoltam az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg általam javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is. A 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jognak minősülnek a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület sporttevékenységéhez kapcsolódó immateriális javak, így különösen a sportoló nyilvános megjelenése, képmása, hangja, valamint a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület neve, jelvénye, jó hírneve és más eszmei javai.”

Egy, a fentihez hasonló Sporttörvény-módosítás még világosabban definiálhatná a vagyoni értékű jogokat.

A törvényjavaslat által indítványozott egyéb módosítások

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a fentieken kívül a törvényjavaslat módosítani kívánja

  • a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt és a Sporttörvényt a TAO-támogatásokkal összefüggésben (többek között bevezetné az előzetes támogatói szándéknyilatkozat intézményét); és
  • s Sporttörvényt a nevezési jogra vonatkozó előírások pontosításával.

Módosult a doppingellenes kormányrendelet

A fenti törvényjavaslat mellett a tegnap kihirdetett 334/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet november 18. napjától módosította a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendeletet. A módosítás szerint a doppingellenőrzés és a doppingellenes tevékenység során a HUNADO Szabályzat és a nemzetközi követelmények alapján kell eljárni, míg a rendeletben nem szabályozott kérdésekben és értelmezésbeli különbség esetén a HUNADO Szabályzat az irányadó.

_______________________

[1] “56. § (2) a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.”