Update: médiajogok – hivatalosan is megindult az EU vizsgálat / Update: media rights – EU investigation officially launched

[Please scroll down for the English version]

Korábbi bejegyzésemben beszámoltam arról, hogy küszöbön áll a prémium sportközvetítési jogok értékesítése EU joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálata. Az Európai Bizottság szerint az említett jogok tagállamonként történő kizárólagos értékesítése – az EU céljaival szöges ellentétben – mesterségesen felosztja az egységes európai piacot. Hétfőn Joaquin Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke nyilatkozatban megerősítette, hogy a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálatot.

A nyilatkozat alapján megállapítható, hogy a vizsgálat tárgyát a hollywood-i kasszasiker filmek jogtulajdonosai (Twentieth Century Fox, Warner Bros., Sony, NBCUniversal és Paramount), valamint a legnagyobb pay-TV szolgáltatók (BSkyB, Sky Italia, Canal+, Sky Deutschland és DTS) között kötött szerződések képezik. E megállapodások a nagy-britanniai, olasz-, francia-, német- és spanyolországi piacon a filmek műholdas és online sugárzásának jogát abszolút területi kizárólagosság alapján biztosítják.

Fentiekből következően – a korábbi hírekkel ellentétben – a sportközvetítési jogok értékesítésének vizsgálatára az eljárás nem terjed ki. A nyilatkozat szerint a megindult vizsgálat célja az, hogy az Európai Unió Bíróságának a Murphy-ügyben a műholdas sportközvetítési jogok értékesítésével kapcsolatban megállapított tétele alkalmazható-e kasszasiker filmek értékesítésére is. Tehát: versenyellenes-e az abszolút területi kizárólagosság azon okokból, hogy az a médiaszolgáltatók közötti verseny kiküszöböléséhez és az egységes európai piac országhatárok mentén történő mesterséges felosztásához vezet? (Korábbi írásaim a Murphy-ügyről itt érhetők el.)

Ebben a kontextusban a Bizottságot – a Murphy-ügyhöz hasonlóan – leginkább az aggasztja, hogy az abszolút területi kizárólagosság alapján a médiaszolgáltató a megszerzett jogait a szerződésben meghatározott területen kívül, akár még a másik tagállamban tartózkodó fogyasztó megkeresésére sem adhatja tovább, ilyen fogyasztókkal előfizetői szerződést nem köthet, ill. a műsorok szerződéses területen kívüli megtekintését (pl. kódolás, dekóderek eladásának korlátozása vagy geo-blocking útján) a médiaszolgáltatóknak meg kell előzniük. Emellett a gyakorlatban a jelenlegi szisztéma azt is eredményezheti, hogy amennyiben az előfizető nem abban a tagállamban kívánja megtekinteni az előfizetett tartalmat, amelyben az előfizetői szerződést megkötötte, úgy a kizárólagosság miatt nem fér hozzá ahhoz a szolgáltatáshoz, amelynek ellenértékét korábban már megfizette. Így a Bizottság a vizsgálat során elsősorban ezen passzív értékesítési tilalmakra fog fókuszálni.

Végül lényeges kiemelni, hogy a fentiek alapján a Bizottság tehát nem a területi kizárólagosság alapján történő értékesítés létének jogszerűségét vonja kétségbe. Azaz nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a modell – hasonlóan a sportközvetítési jogokhoz – kisebb-nagyobb, versenyjogi megfelelőséget szolgáló “finomhangolásokkal” – várhatóan különösen a passzív értékesítési tilalmak feloldásával – maradni fog.

Összességében a sportszektor számára a vizsgálat abból a szempontból bírhat jelentőséggel, hogy a Murpy-ügyben fentebb említett, azonban versenyjogi szempontból részleteiben nem elemzett tétel milyen mértékben kerül kibontásra, illetve milyen olyan megállapításokat eredményez, amelyek a sportközvetítési jogok értékesítési struktúrájának további átalakítást tehetik szükségessé.

Update: a bejegyzés kibővített változata a Napi Gazdaság 2014. január 21-ei számában “Filmes jogok: hivatalosan is megindult az EU vizsgálat” címmel jelent meg.

Rippel-Szabo in NapiGazdasag 20140121

______________________________________________________________________________

In my blog posted back in November last year I reported that the European Commission was going to launch a formal antitrust probe into sales of pay-TV rights to screen premium sports events and Hollywood blockbusters. On 13th January Joaquín Almunia, Vice President of the European Commission responsible for Competition Policy, announced that the Commission opened an antitrust investigation concerning the cross-border provision of pay TV services. It is clear from the statement that the investigation will be limited to the application of the principles established in Murphy to licensing deals between pay-TV operators and the major US film studios. Thus, there is no further scrutiny of exploitation of broadcasting rights in the sports sector (further information available here). According to the statement, the “investigation will focus on restrictions that prevent the selling of the content in response to unsolicited requests from viewers located in other Member States – the so-called “passive sales” – or to existing subscribers who move or travel abroad.” From the sports sector’s point of view it will be interesting whether there will be any findings in this probe which will also require further adjustment of the exploitation system of sports media rights to secure compliance with EU competition law.

Should you require more information related to this topic, I would be delighted to answer to your enquiry. Please kindly send an email to peter.rippel.szabo@gmail.com.

Advertisements

EU vizsgálat: forrósodik a talaj az FC Barcelona és a Real Madrid talpa alatt / EU investigation: FC Barcelona and Real Madrid under fire

[Please scroll down for the English version]

Karácsony előtt az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy hivatalos vizsgálatot indít több spanyol labdarúgó klub – közöttük az FC Barcelona és a Real Madrid – esetében a részükre a spanyol állam által nyújtott tiltott állami támogatások miatt. Amennyiben a vizsgálat jogsértést állapít meg, az érintett csapatoknak súlyos eurómilliókat kell visszafizetniük a spanyol állam részére. Jelen bejegyzésben betekintek az ügy részleteibe.

A vizsgálatok tárgya

A Bizottság összesen három ügyben hét klubot érintően indított vizsgálatot:

  • Adókedvezmények biztosítása a Real Madrid, az FC Barcelona, az Athletic Bilbao és a CA Osasuna részére: Ezen csapatok jelenleg is egyesületi formában működnek, azaz a többi professzionális klubtól eltérően – elsősorban tradícióikra tekintettel – nem voltak kötelesek gazdasági társasági formába átalakulni. Míg azonban spanyol jog alatt a gazdasági társaságokra 30 %-os társasági adókulcs vonatkozik, ez az egyesületek esetében csupán 25 %. Tekintetbe véve a Bizottság által vizsgált – 1990-től az eljárás megindításáig terjedő – időszakot, látható, hogy az érintett egyesületek versenytársaikhoz képest jóval kevesebb adó befizetésére voltak kötelesek.
  • Állami kezességvállalás a Valencia CF, a Hercules CF és az Elche CF által igénybe vett banki kölcsönökre: az elmúlt években az állami szervnek minősülő Valencia város pénzügyi intézménye az említett klubok esetében – a Valencia CF-t érintően három különböző alkalommal – kezességet vállalt a klubok részére biztosított banki kölcsönökre. A kölcsönöket a klubok adósságuk finanszírozására fordították, azaz e csapatok a részükre az állami kezességvállalással adott banki kölcsönökkel – versenytársaiktól eltérően – pulsz forrásokhoz jutottak.
  • Piaci árat jelentősen meghaladó állami kompenzáció fizetése a Real Madrid részére egy ingatlanügylettel kapcsolatban: 1998-ban a Real Madrid edzőkomplexumát részben pénzért, részben földterületekért adta el a helyi önkormányzatnak. 2011-ben az önkormányzat azonban a földterületek egy részét visszavette a csapattól. Ennek következtében a Real Madrid az önkormányzattól 22,7 millió euró “kompenzációt” kapott az eredetileg csupán 421 ezer euróért megvett ingatlanokért. Az ingatlanok piaci értéke azonban kb. 1 millió euró körül lehet, azaz a különbözet a Real Madrid részére – a piac árhoz képest – jelentős többletértéket biztosított. (Ezen ügyről további részletek korábbi bejegyzésemben itt érhetők el.)

A Bizottság szerint megalapozottan feltehető, hogy a fenti intézkedések tiltott állami támogatásnak minősülnek.

A bizottsági eljárások jogi háttere

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (“EUMSz”) összeegyeztethetetlen állami támogatásokra vonatkozó előírásai szerint alapvetően tilos az olyan állami támogatás, amely (i) állami forrásból származik; (ii) meghatározott vállalkozásokat vagy iparágakat részesít előnyben; (iii) gazdasági előnyt, kedvezményt jelent és így (iv) az EU-n belül torzítja a vállalkozások közötti szabad versenyt vagy azzal fenyeget, továbbá (v) az EU tagállamok közötti kereskedelmet érinti. Fenti ügyek tényállásai alapján elképzelhető, hogy a spanyol állam az EU jog alapján vállalkozásnak minősülő, európai szinten is más klubcsapatokkal sport- és gazdasági versenyben álló kluboknak biztosított támogatás teljesíti az EUMSz-ben írt tiltó feltételeket.

A támogatás jogszerűségét a Bizottság elsősorban az ún. piacgazdasági befektető elve alapján vizsálja. Eszerint az állami hatóságok részéről történő beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozásokban akkor nem minősül tiltott állami támogatásnak, ha azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő is elfogadott volna. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a szóban forgó intézkedések bizonyos – pl. gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak nyújtott – támogatásokra vonatkozó kivételek alapján is mentesülhetnek a tiltott támogatások szabályainak alkalmazhatósága alól. Így – amennyiben az adott kritériumok teljesülnek – az EU joggal összeegyeztethető állami támogatásról beszélhetünk. A Bizottság közleménye szerint azonban a spanyol állam eleddig nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy jelen ügyekben a kivételszabályok alkalmazhatók lennének.

Az eljárások menete és a várható fejlemények

Be nem jelentett, lehetséges jogellenes támogatások esetén a Bizottság késedelem nélkül megvizsgálja a rendelkezésre álló információkat, ill. Spanyolországtól információt kér és lehetőséget biztosít észrevételei megtételére. Ennek keretében a Bizottság a támogatásokat a határozathozatalig felfüggesztheti vagy ideiglenesen visszatéríttetheti. Amennyiben a végső határozatban a jogsértés megállapításra kerül, a kluboknak nyújtott támogatás akár kamatostul vissza is követelhető.

Fentiek alapján megállapítható, hogy bár az UEFA és a Bizottság az Financial Fair Play-jel összefüggésben kiadott egy az állami támogatásokra vonatkozó közleményt – melyről ebben a bejegyzésemben lehet olvasni – a Bizottság láthatóan komolyan veszi az EU-s szabályok alkalmazását a labdarúgó klubokkal szemben is. Ezt a jelen bejegyzésben írtak, továbbá például több holland csapat ellen az év első felében indított formális eljárás is alátámasztja.

__________________________________________________________

The above Hungarian version of this post examines in detail the three distinct investigations opened by the European Commission into public funding of FC Barcelona, Real Madrid and some other Spanish professional football clubs. The post describes (i) the measures under investigation which may constitute illegal state aid under EU law; (ii) the legal grounds to be considered by the Commission during the proceedings; and (iii) the possible outcome and sanctions to be imposed on the clubs concerned. Should you require more information related to the investigations, I would be delighted to answer to your enquiry. Please kindly send an email to peter.rippel.szabo@gmail.com.

Hamarosan versenyjogi vizsgálat indulhat a sportmédia piacon / Formal antitrust probe into sale of sports media rights on the horizon

[Please scroll down for the English verison]

Küszöbön áll a prémium sportközvetítési jogok értékesítésének EU joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálata. Az Európai Bizottság szerint az említett jogok tagállamonként történő kizárólagos értékesítése – az EU céljaival szöges ellentétben – mesterségesen felosztja az egységes európai piacot. Bár a hivatalos megerősítés még várat magára, médiahírek szerint a Bizottság hamarosan bejelentheti a formális eljárás megindítását.

A sportközvetítési jogok esetében hosszú ideje alkalmazott szerződéses struktúra lényege – ahogy azt már több írásomban bemutattam -, hogy a jogtulajdonosok (mint pl. az angol Premier League, a német Bundesliga) a közvetítési jogokat egy meghatározott területen (döntő többségében egy tagállamban), időtartamban, platformon vagy platformsemleges alapon a felhasználással kapcsolatban a jogot megszerző médiaszolgáltató(k) részére abszolút kizárólagosságot biztosítva adják át.

Összességében ez a modell ahhoz vezet, hogy egyrészt adott időszakban, térben és platformon csak az érintett médiaszolgáltató sugározhatja a szerződésben meghatározott sporteseményeket, másrészt a médiaszolgáltató a megszerzett jogait a szerződésben meghatározott területen kívül nem adhatja tovább, ilyen fogyasztókkal előfizetői szerződést sem köthet, ill. a műsorok szerződéses területen kívüli megtekintését (pl. kódolás, dekóderek eladásának korlátozása vagy geo-blocking útján) a médiaszolgáltatóknak meg kell előzniük. Hatásában tehát az EU által megteremteni kívánt egységes piac az országhatárok mentén felosztásra kerül.

A Bizottság és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata már több alkalommal vizsgálta a kizárólagossági klauzulákat és a kapcsolódó értékesítési módszereket. Ilyen volt például az UEFA Bajnokok Ligája, Bundesliga és Premier League ügyek, amikor a Bizottság az említett versenyek közvetítési és marketingjogainak kollektív értékesítését mentesítette, a NewsCorp./Telepiù ügy, melyben a Bizottság a SkyItalia összefonódással kapcsolatban fogadott el kötelezettségvállalásokat, a Coditel-ítélet, amikor a Bíróság a filmes jogok kábeltelevíziós értékesítését vizsgálta, továbbá a Murphy döntés, melyben a Bíróság a Premier League közvetítési jogainak kizárólagosságáról adott iránymutatást. Összességében azonban a kizárólagossági klauzulák megítélése versenyjogi szempontból mindmáig inkább bizonytalan, egységes jogi álláspont eddig nem alakult ki. Médiainformációk szerint a Bizottság a vizsgálat megindításával egyszer és mindenkorra eldöntené, hogy az ilyen abszolút jellegű kizárólagossági klauzulák összhangban állnak-e az európai versenyjoggal vagy sem.

Az abszolút kizárólagossági klauzulákat a Bizottság nagy valószínűséggel tiltott versenykorlátozásnak minősíti, így a fő hangsúly az esetleges mentesítésen lehet. Ez utóbbi körben számos gazdasági, piaci, szociális és innovációs tényezőt szükséges figyelembe venni, így különösen a médiaszolgáltatók által megvásárolt tartalom kizárólagosság hiányában való refinanszírozhatóságát, a jogok értéke esetleges csökkenésének hatásait a piac különböző szereplőire, a sportbeli szolidaritási mechanizmus fenntarthatóságát, a labdarúgáson kívüli további sporttartalom eladhatóságát, az eltérő tagállami fogyasztói szokásokat, a különböző tagállamok polgárainak vásárlóerejét stb.

A Bizottság az elbírálás során a fentebb említett ügyekben tett megállapításokat minden bizonnyal figyelembe veszi. Így például hangsúlyt fektethet a szerződésekben megállapított időtartam vizsgálatára (pl. a Bizottság a NewsCorp./Telepiù ügyben a műholdas sportközvetítési jogokkal kapcsolatban két éves határozott időtartamot tartott elfogadhatónak), az elővásárlási vagy szerződéshosszabbítási jogokra, az ún. holdback klauzulákra (azaz hogy a szerződés szükségtelenül nem akadályozza-e egyéb jogok értékesítését vagy továbbértékesítését) vagy a terjesztési platformokhoz való hozzáférésre.

A vizsgálat közvetlen előzményét képező, 2011 őszén hozott  nagy port felkavaró Murphy-ítélet az esetleges eljárás során az említett ügyek közül a legkiemelkedőbb jelentőséggel bírhat (az ügyről rövid összefoglaló itt, részletes elemzés az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat 2012/1. számának 26-31. old. megjelent tanulmányomban érhető el). A Bíróság ezen döntése alapján a sportközvetítési jogok műholdas televíziós közvetítésére vonatkozó felhasználási szerződésekben foglalt teljes területi kizárólagosság a szolgáltatásnyújtás alapszabadságába ütközik. Emellett a Bíróság – részben a Coditel-ügyhöz hasonlóan – kitért arra is, hogy versenyjogi szempontból nem a felhasználási szerződésekben rögzített kizárólagosság jogellenes, hanem a médiaszolgáltatók arra irányuló kötelezettsége, hogy ne értékesítsenek olyan dekódereket, amelyek a felhasználási szerződésben rögzített területen kívül lehetővé tennék a mérkőzések vételét, azaz a felhasználási szerződések megtiltják, hogy a külföldi dekódereket azon televíziónézők rendelkezésére bocsássák, akik a műsorokat azon tagállamon kívül szeretnék nézni, amelyre az engedélyt megadták. Továbbá a Bíróság azt is megállapította, hogy a labdarúgó mérkőzés nem, pusztán az arról készült felvétel feldolgozását követően keletkező közvetítés bizonyos elemei minősülnek szerzői műnek, illetve a Bíróság értelmezte a szerzői művek a nyilvánossághoz való közvetítés fogalmát is. A Murphy-ügytől eltérően azonban jelen esetben a Bizottság a vizsgálatot egyrészt valamennyi platformra kiterjesztheti (a Murphy-ügyben csak a műholdas sugárzásról volt szó), másrészt akár több sportág és a filmes jogok is a vizsgálat tárgyát képezhetik (a Bíróság Murphy esetében csak a labdarúgás közvetítési jogairól döntött), harmadrészt most minden bizonnyal a versenyjogi elemzés kerül előtérbe, míg a Murphy-döntésben inkább a szerzői jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága állt a középpontban.

Tekintetbe véve az eddig gyakorlatot, az ügyben jogerős döntés – amennyiben valóban hivatalos vizsgálat indul – várhatóan mindhárom EU-s fórumot megjárva a Bíróság előtt és csak hosszú évek múlva fog születni. Végül megemlítendő, hogy a hírek szerint a Bizottság a sportközvetítési jogok mellett egyúttal a prémium filmes jogok – sportközvetítési jogokhoz hasonló – értékesítési módszereit is vizsgálná.

Update: a bejegyzés kibővített változata a Napi Gazdaság 2013. december 9-ei számában “Sportközvetítési és filmes jogok: tiltott versenykorlátozást jelent a kizárólagosság?” címmel jelent meg.

DSC00270

_______________________________________________________________________________

It has been recently reported that the European Commission is going to launch a formal antitrust probe into sales of pay-TV rights to screen premium sports events and Hollywood blockbusters. The above Hungarian version of this post describes (i) the reasons behind the potential antitrust investigation; (ii) the current method of selling premium sports rights in Europe; and (iii) the connections of this investigation with previous cases such as UEFA Champions League, Premier League, Bundesliga, SkyItalia, Coditel and Murphy. Should you require more information related to this topic, I would be delighted to answer to your enquiry. Please kindly send an email topeter.rippel.szabo@gmail.com.

Tiltott állami támogatás a Real Madridnak? / Real Madrid under investigation for illegal state aid

[Please scroll down for the English version]

A múlt héten az Európai Bizottság egyik szóvivője igazolta, hogy a Bizottság előzetes adatgyűjtés körében vizsgálja a Real Madrid és a helyi önkormányzat között létrejött, a spanyol csapat edzőkomplexuma eladására vonatkozó szerződést: a Bizottság szerint elképzelhető, hogy a klub az ügylet eredményeképpen később tiltott állami támogatásban részesült, azaz állami segítséggel anyagi előnybe kerülhetett versenytársaival szemben. Jelen bejegyzésben bemutatásra kerülnek az ügy körülményei és jogi háttere.

Az ügylet

A Real Madrid edzőkomplexumát részben pénzért, részben földterületekért adta el a helyi önkormányzatnak 1998-ban. Később azonban kiderült, hogy az önkormányzat által a klubnak ellenértékként szolgáltatott földterületek egy része állítólag nem is állt önkormányzati tulajdonban, így azokat az önkormányzat 2011-ben visszavette a csapattól. Ennek következtében a Real Madrid az önkormányzattól 22,7 millió euró “kompenzációt” kapott az eredetileg csupán 421 ezer euróért megvett ingatlanokért. Szakértők szerint azonban a szóban forgó ingatlanok értéke – mivel azok csak sportcélra használhatók – maximum 1 millió euró [forrás: Éber Sándor: Sértett-e versenyjogot a Real Madrid? – Világgzadaság, 2013. április 9., 15. old., ill. BBC].

A jogi háttér

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés [EUMSz] összeegyeztethetetlen állami támogatásokra vonatkozó előírásai szerint alapvetően tilos az olyan állami támogatás, amely (i) állami forrásból származik; (ii) meghatározott vállalkozásokat vagy iparágakat részesít előnyben; (iii) gazdasági előnyt, kedvezményt jelent és így (iv) torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, ill. (v) az EU tagállamok közötti kereskedelmet érinti. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a híresztelések igaznak bizonyulnak, az állami szervezetrendszer részének minősülő és így állami forrásokkal rendelkező madridi önkormányzat által az EU jog alapján vállalkozásnak minősülő, európai szinten is más klubcsapatokkal sport- és gazdasági versenyben álló Real Madridnak juttatott, az adott ingatlanok piaci értékét legalább hússzoros mértékben meghaladott (így többek között az ún. piacgazdasági befektetői elvbe is ütköző) pénzösszeg teljesíti az EUMSz-ben írt tiltó feltételeket. Megjegyzendő, hogy az EUMSz kivételeket is szabályoz a tiltott támogatások szabályai alkalmazhatósága alól, melyek alapján – amennyiben az adott kritériumok teljesülnek – az EU joggal összeegyeztethető állami támogatásról beszélhetünk. Mindazonáltal a jelenleg rendelkezésre álló információk tükrében kicsi az esélye, hogy az ügylet mentesíthető lenne az állami támogatások nyújtására vonatkozó tilalom alól.

Az eljárás menete és a várható fejlemények

Be nem jelentett, lehetséges jogellenes támogatások esetén a Bizottság késedelem nélkül megvizsgálja a rendelkezésre álló információkat, mely vizsgálat jelen ügyben állítólag már 2011 decembere óta folyamatban van.  Ennek keretében a Bizottság információt is kérhet az érintett tagállamtól, Spanyolországtól, ill. a támogatást határozathozatalig felfüggesztheti vagy ideiglenesen visszatéríttetheti. Amennyiben a végső határozatban a jogsértés megállapításra kerül, a Real Madridnak nyújtott támogatás akár kamatostul vissza is követelhető. Összességében – bár egyébként az UEFA és a Bizottság az Financial Fair Play-jel összefüggésben kiadott egy az állami támogatásokra vonatkozó közleményt – a Bizottság láthatóan komolyan veszi az EU-s szabályok alkalmazását a labdarúgó klubokkal szemben, ahogy azt a kb. egy hónapja több holland csapat ellen indított formális eljárás is mutatja.

Magyar vonatkozások

Az elmúlt időszakban hazánkkal kapcsolatban az ún. látvány csapatsportágak társasági adón keresztüli támogatásával, ill. a debreceni és ferencvárosi stadionok építésével összefüggésben merültek fel a tiltott állami támogatások kérdései. A TAO támogatással kapcsolatban a Bizottság a magyar állam bejelentése alapján részletes vizsgálatot folytatott le és ennek következtében az eredeti támogatási rendszer módosítását követelte meg az EUMSz-szel való összhang biztosítása végett. A kapcsolódó jogkérdésekről ebben a tanulmányban lehet olvasni, míg a debreceni stadionépítés hátteréről ebben a bejegyzésben érthető el információ.

____________________________________________________________________________

As a spokesman of the European Commission confirmed earlier this month, the Commission is currently gathering information on a 2011 property deal concluded between Spanish giant Real Madrid and the city of Madrid and considering whether to open a formal investigation into the case. This notes looks into the background of the story, describes the TFEU provisions on illegal state aid and the formal investigation to be conducted by the Commission as set forth in the Council Regulation No 659/1999 of 22 March 1999. Finally, the current construction of Hungarian football stadia and the already approved Hungarian sport support scheme are briefly mentioned in the light of EU state aid rules.