2013-as kiemelkedő ügyek, amelyek 2014-et és a jövőt is meghatározhatják

Ahogy olvasóim megszokhatták, blogomon általában olyan ügyekről írok, melyek jogi megítélése, kimenetele vagy akár egyszerű megtörténte jelentős módon befolyásolhatja a sport világának jövőjét. Így ezen események akár ránk, szurkolókra és sportbarátokra is kihatással bírhatnak. A 2013-ban a blogomon publikált 21 bejegyzésemből az év utolsó napján alább összegyűjtöttem néhány olyan esetről szóló írásomat, mely ügyek a 2014-es évre is átnyúlnak és a sport jövőjét meghatározóan átformálhatják. Lássuk a Paris Saint Germain-t és az UEFA Financial Fair Play-t, a Neymar ügyletet, a 2022-es katari VB-t, a sportmédia piac nagy kérdéseit, továbbá az FC Barcelonának és a Real Madridnak nyújtott állami támogatásokat!

  • 2013.02.04 – Jog, marketing és sport – a fair play határmezsgyéin – Idén januárban a Qatar Tourism Authority négy évre szóló szponzorálási szerződést kötött a francia Paris Saint-Germain labdarúgó klubbal. A megállapodás értéke 650 millió euró. A szerződés azonban könnyen az UEFA által előírt Financial Fair Play licencrendszer előírásaiba ütközhet. Hogyan vizsgálja majd az UEFA a kapcsolt vállalkozások közötti jogügyleteket, illetve kizárnak-e igazi nagycsapatokat a Bajnokok Ligájából?
  • 2013.07.12 – Neymar Barcelonához igazolása – miért részesülhettek harmadik személyek is az átigazolási díjból? – A nyári nemzetközi labdarúgó átigazolási szezon egyik slágere Neymar FC Barcelonához igazolása volt. A katalán csapat 57 millió eurót fizetett ki a labdarúgó játékjogának megszerzéséért. A sajtóban megjelent hírek szerint a Santos – Neymar korábbi csapata – az említett 57 millióból csupán alig több mint 9 millió euróhoz jutott. Hogyan küzd meg a FIFA a “játékoskereskedelemmel”, illetve mi lesz a Neymar-ügy vége, különösen hogy már a spanyol hatóságok sikkasztás miatt is vizsgálódnak?
  • 2013.10.15 – Kártérítés a katari VB téli rendezése miatt? – Az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben teret nyernek azok az érvek, melyek szerint a 2022-es katari VB-t – tekintettel az országban június-júliusban uralkodó hőségre – nem nyáron, hanem télen kellene megrendezni, megóvva ezzel elsősorban a labdarúgók és a szurkolók egészségét. Amennyiben azonban a VB az eredeti tervek szerint nyár helyett télen kerülne megrendezésre, több a rendezés jogára pályázott ország – elsősorban Ausztrália – kártérítési igény érvényesítését tervezi a FIFA ellen. Mi lesz a katari VB-vel, különös tekintettel a többi kapcsolódó “botrányra” is?
  • 2013.11.28 – Hamarosan versenyjogi vizsgálat indulhat a sportmédia piacon – Küszöbön áll a prémium sportközvetítési jogok értékesítésének EU joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálata. Az Európai Bizottság szerint az említett jogok tagállamonként történő kizárólagos értékesítése – az EU céljaival szöges ellentétben – mesterségesen felosztja az egységes európai piacot. Jogsértőnek találják-e az EU-s szervek a jelenlegi jogértékesítési szisztémát, és ha igen, jelentősen megváltozhatnak-e az eddig megszokott televízió-nézési szokásaink, illetve milyen alternatív értékesítési rendszert dolgoznak ki a jogtulajdonosok?
  • 2013.12.30. – EU vizsgálat: forrósodik a talaj az FC Barcelona és a Real Madrid talpa alatt – Karácsony előtt az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy hivatalos vizsgálatot indít több spanyol labdarúgó klub – közöttük az FC Barcelona és a Real Madrid – esetében a részükre a spanyol állam által nyújtott tiltott állami támogatások miatt. Amennyiben a vizsgálat jogsértést állapít meg, az érintett csapatoknak súlyos eurómilliókat kell visszafizetniük a spanyol állam részére. Helyzeti előnyt veszítnek a spanyol óriások az európai versenyben, illetve valóban szankiconálnak-e minden állami támogatást az európai profi klubfutballban?

A felvetett kérdésekkel összefüggésben a bejegyzéseim minden esetben bemutatják az ügyekben várható fejleményeket és kilátásokat. Emellett ezúton kívánok olvasóimnak boldog új évet! Bízom benne, hogy a 2014-es évben is meglátogatjá(to)k és olvassá(to)k a blogot.

Advertisements

Versenyt korlátozó sportszövetségek? / Do sports associations restrict competition?

[Please scroll down for the English version]

Ahogy különböző bejegyzéseimben utaltam már rá, a Sporttörvény szabályai szerint a sportszövetségek – bizonyos kritériumok betartásával – jogosultak a tagságukat alkotó sportklubok vagyoni értékű – sportközvetítési, ill. bizonyos imázs jellegű (szponzorálási, arculatátviteli) – jogainak elvonására, hogy azokat a sportklubok nevében és hasznára együttesen, kollektív módon értékesítsék. A sportszövetség keretein belül a sportklubok és képviselőik határozzák meg az elvonás konkrét módját és feltételeit. Ekkor a sportkluboknak és a sportszövetségnek eljárásuk jogszerűségének biztosítása végett nemcsak a Sporttörvényben, hanem egyéb jogszabályokban, így pl. a Versenytörvényben foglalt előírásokat is figyelembe kell venniük. Jelen bejegyzésben röviden bemutatásra kerül a sportjogok értékesítésben való megállapodáshoz kapcsolódó versenyjogi és gyakorlati háttér, mely minden sport iránt érdeklődőnek érdekes lehet. (Kiemelendő, hogy az alábbiakban a sportklubok és sportszövetség döntéséről, és nem a sportszövetség és a médiaszolgáltató vagy egyéb felhasználó között megkötött szerződésről esik szó.)

A sportjogok kollektív értékesítésére irányuló megállapodás és versenyjogi háttere

Fentebb írt, a sportjogok kollektív értékesítésére irányuló eljárás a versenytárs vállalkozások (tehát a sportklubok) között a fogyasztók (esetünkben a szurkolók) érdekében megfelelően működő gazdasági versenyt szabályozó Versenytörvény gazdasági versenyt korlátozó megállapodásának tilalmába ütközhet. A sportszektorra alkalmazva a Versenytörvény kapcsolódó főszabálya szerint tilos a sportklubok egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, azaz a sportszövetségnek olyan döntése, amely a sportjogok értékesítésére irányuló gazdasági versenyt korlátozza vagy akadályozza.

A sportklubok közötti, vagyoni értékű jogaik kollektív értékesítésére irányuló, a sportszövetségen belül alkotott szabályzatok értékesítési megállapodásokként vállalkozások társulása (sportszövetség) tagjai (sportklubok) által kötött, céljánál és hatásánál fogva is ún. horizontális versenykorlátozó megállapodásnak (vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezete döntésének) minősülhetnek. A sportszervezetek által a sportszövetség működési keretei belül hozott kollektív értékesítésére irányuló szabály ugyanis korlátozza a szabad versenyt, mert nem teszi lehetővé az egyes sportkluboknak, hogy az ún. releváns piacon a vagyoni értékű sportjogaik engedélyezésére irányuló szerződéseket egymással versengve egyenként kössék meg a szponzorokkal és médiatársaságokkal.

A mentesítés lehetséges szempontjai

A Versenytörvény alapján egyedi esetekben a kollektív értékesítésben való megállapodás, mint döntés ún. hatékonysági és egyéb kapcsolódó szempontok alapján mentesítésre kerülhet a jogellenes versenykorlátozás tilalma alól, azaz amennyiben az ezen szempontoknak eleget tesz, a sportklubok és sportszövetség versenyjogilag is jogszerűen járnak el. A versenyjogi mentesítés során – a kapcsolódó EU-s joggyakorlatot is figyelembe véve – a következő szempontok figyelembevétele nyújthat támpontot egyedi ügyben való mérlegelés során:

  • a megállapodásban kikötött időtartam határozott időre, pl. két-három szezonra szól;
  • a sportklubok (és a sportolóik) valóban nagyobb mértékű és igazságosabban elosztott bevételekhez jutnak, mint egyéni értékesítés esetében (a sportbeli horizontális és vertikális szolidaritás elvének érvényesülése);
  • a vagyoni értékű sportjogok megkülönböztetéstől mentes, átlátható és nyílt pályázati eljárásban kerülnek értékesítésre;
  • a közvetítési jogok értékesítése esetén a csomagokat úgy kell összeállítani, hogy azok megvásárlására a releváns piacon jelenlévő médiaszolgáltatók többségének lehetőségében álljon;
  • a kollektív értékesítés az adott sportversenysorozat, sportszövetség egységesebb brandjének kialakítását segíti elő;
  • amennyiben az érintett sportszövetség a kollektív értékesítésre elvont sportjoggal kapcsolatban értékesítési megállapodást nem kötne, úgy ezen jogokat maguk a sportklubok is értékesíthetik;
  • bármilyen egyéb sportjog vonatkozásában a sportszövetség, valamint a sportklubok és a sportolók részére lehetővé kell tenni a kollektív értékesítés körébe nem eső sportjogok kiaknázását (így a „kihasználatlan jogok” problémája is megoldódik, valamint kollektív értékesítés csak olyan jogok esetében történik, amelyeknél az sokkal hatékonyabbnak bizonyul az egyéni értékesítésénél); és
  • a versenysorozat elnevezése nem vezeti félre a fogyasztókat;

feltéve, hogy a fentiek mellett a Sporttörvényben foglalt, a kollektív értékesítésre vonatkozó garanciális jellegű szabályok is betartásra kerülnek.

Kitekintés

A versenyjogi ügyekben hatáskörrel bíró Gazdasági Versenyhivatal eddig a szóban forgó sportszövetségi szabályzatokkal kapcsolatban nem indított versenyfelügyeleti eljárást, mely eljárás indításának a valószínűsége – különösképpen mivel a sportszövetségek a gyakorlatban betartják a Sporttörvény irányadó előírásait – továbbra is alacsony maradhat. Ezzel összefüggésben – elsősorban a sportközvetítési jogok esetében – az lehet mérlegelendő, hogy egy adott sportág (hazánkban jelenleg elsősorban a labdarúgás) – többek között hivatkozással a sport „sajátos jellegzetességeire” és a Sporttörvényben foglaltakra – jogosult-e tárgyalási és alkupozíciójának erősítésére a médiatársaságokkal és szponzorokkal szemben, mivel a kollektív értékesítésre irányuló döntés általában a médiatársaságok és szponzorok oldalán a tartalomhoz kapcsolódó választási lehetőségek csökkenésében és az árak emelkedésében realizálódhat.

___________________________________________________________________________

Optimised exploitation of sports rights is also a central issue from the viewpoint of Hungarian sports rights owners. Although population of Hungary and international exposure of Hungarian competitions are rather low key, sports clubs and sports associations generate most of their income through commercially exploiting their sports rights.  This note provides a brief insight into (i) the regulations of the Hungarian Sports Act on the exploitation of sports rights (ii) and its potential risks form the perspective of competition law, especially considering the justification of horizontal agreements concluded by sports club to collectively exploit their sports rights. Detailed English articles on these issues can be found here and here.