Jelentős átalakulás előtt a labdarúgás játékos-ügynöki piaca / FIFA’s regulations on intermediaries may change the market of player agents

(Please scroll down for the English version)

A FIFA elfogadta a közvetítőkre vonatkozó új, 2015. április 1-jén hatályba lépő szabályzatát (‘FIFA Regulations on Working with Intermediaries’). Célja a labdarúgók átigazolásában résztvevő közvetítők, ügynökök teljes ellenőrzése és a jutalékok összegének csökkentése.

A több éves előkészítő munkát követően a FIFA júniusi kongresszusán megszavazott szabályzat elfogadásának több oka van. Egyrészt a FIFA szerint jelenleg csak az átigazolások 25-30 %-át kötik meg engedéllyel rendelkező játékos-ügynökök közreműködésével. Jogsértés esetén azonban az engedély nélküli ügynökök tevékenysége felett a FIFA – megfelelő jogi kapcsolat hiányában – nem képes ellenőrzést gyakorolni és szankciókat alkalmazni. Másrészt a FIFA szerint nemzetközi átigazolások esetében a játékos-ügynökök részére a klubok által fizetett jutalékok átlaga a tranzakció értékének 28 %-át teszi ki. Ez a szám a FIFA szerint jóval meghaladja a játékos-ügynökök által nyújtott szolgáltatások értékét. A FIFA elsősorban e körülményekre kíván hatást gyakorolni a szabályozási környezet radikális megváltoztatásával: a hangsúly a játékos-ügynöki tevékenységhez való hozzáférés szabályozásától magának a tevékenységnek a szabályozása felé tolódik el.

A legfőbb változások a következők:

  • A szabályzat hatályba lépésével a jelenleg érvényes licencek hatályukat vesztik, azaz a közvetítőknek sem a nemzeti szövetség által kiadott licenccel, sem felelősségbiztosítással vagy bankgaranciával nem kell rendelkezniük.
  • A szabályzat hatálya nem csak természetes személy játékos-ügynökökre, hanem minden olyan természetes és jogi személyre kiterjed, akik labdarúgókat vagy klubokat képviselnek játékos- vagy átigazolási szerződések megkötése során, vagy ehhez kapcsolódóan bármilyen szolgáltatást nyújtanak. A FIFA célja ezzel az, hogy valamennyi közvetítő tevékenysége a FIFA és a nemzeti labdarúgó szövetségek joghatósága alá tartozzon.
  • A nemzeti szövetségeknek regisztrációs rendszert kell felállítaniuk, melyben a közvetítőket minden egyes átigazoláskor regisztrálni kell. A bejelentés a közvetítők szolgáltatását igénybe vevő labdarúgót és/vagy klubot terheli. Ehhez a közvetítőnek alá kell írna egy “Közvetítői Nyilatkozatot”, melyben többek között kötelezőként fogadja el a FIFA és tagszövetségeinek szabályzatait. A regisztráció a Közvetítői Nyilatkozat és az írásbeli képviseleti szerződés leadásával történik. Ha ez nem történik meg, az illetékes szövetség az érintetteket szankcióval sújthatja.
  • Az írásbeli képviseleti szerződés kötelező tartalma bővül: a jogviszony formájának nevesítése mellett ki kell terjednie a közvetítő által végzett szolgáltatások leírására és a felmondás lehetőségeire is. A jövőben kötelező szerződésminta nem lesz, és a szerződés időtartama a két évet is meghaladhatja.
  • A szabályzat – javaslat szintjén – előírja, hogy a közvetítő részére az egy átigazolással kapcsolatban fizetendő díjazás a játékos bruttó fizetésének vagy az átigazolási díj összegének 3 %-át nem haladhatja meg. Fiatalkorú átigazolása esetén díjazás nem fizethető.
  • A nemzeti szövetségek évente közzéteszik a regisztrált közvetítők nevét, az általuk közvetített tranzakciókat és az ezekért kapott díjazásokat, valamint az esetlegesen alkalmazott szankciókat.

A fenti minimumkövetelmények mellett a nemzeti szövetségek elfogadhatnak további előírásokat is.

Jogi szempontból elsősorban a 3 %-os “javasolt” díjmaximum vet fel kérdéseket. A FIFA ezen előírásának kötelező alkalmazása bizonyosan versenyjogi – részben a Piau esethez hasonló alapokon a FIFA erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos – kérdéseket vet fel. Egyébként úgy is lehet érvelni, hogy a licencrendszer eltörlésével a FIFA a verseny élénkítése céljából egy zárt piacot nyit meg új belépők részére. Mindazonáltal – bár a labdarúgók és a klubok alapos gondossággal kötelesek eljárni a közvetítők kiválasztása során, melynek eleget tesznek azzal, ha a közvetítővel aláíratják a Közvetítői Nyilatkozatot – számos képzettséggel nem rendelkező közvetítő jelenhet meg a piacon, különösen annak tükrében, hogy az érintettek – elsősorban a játékosok – nem minden esetben tudják felmérni egy közvetítő valós képességeit és tapasztalatát. Az ügyben egyébként az angol játékos-ügynöki szövetség (AFA) augusztus végén az Európai Bizottsághoz fordult, fejlemények a következő hónapokban várhatók.

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a hazai piacon jelenleg tevékenykedő játékos-ügynökök szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az MLSZ – élve a FIFA szabályzat kiegészítésének lehetőségével – a megkövetelt minimum előírásokon kívül támaszt-e további követelményeket, azaz például a regisztrációhoz kötelező lesz-e valamilyen felelősségbiztosítás vagy vizsga letétele. Egyébként látható az is, hogy az eddigi nemzetközi szinten azonos jogosultságot biztosító játékos-ügynöki licenccel ellentétben az egyes nemzeti szövetségek esetleges eltérő követelményrendszere odáig is vezethet, hogy a közvetítőknek más feltételeknek kell megfelelni eltérő országokban bonyolított átigazolások esetében.

A klubok és játékosok számára jelentős adminisztratív teherrel jár, hogy minden esetben alá kell íratniuk és le kell adniuk a Közvetítői Nyilatkozatot, a képviseleti szerződést és a közvetítőknek teljesített kifizetések adatait a szövetségekhez.

Összességében az elérni kívánt célok üdvözítőek, azonban a gyakorlati átültetéssel összefüggésben egyelőre sok a kérdőjel. A változásokkal jelentős munka vár a jogi tanácsadókra is, hiszen az új előírások tükrében a jelenlegi képviseleti szerződések, belső szabályzatok átalakításra szorulnak.

(Jelen bejegyzés Éber Sándor által szerkesztett változatban a Világgazdaság Sportbiznisz rovatában jelent meg 2014. október 2-án, valamint elérhető online a VG honlapján.)

DSC00513

_______________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post examines the FIFA Regulations on Working with Intermediaries (‘Regulations’). It provides an overview on

(i) the background of the adoption of the Regulations (excessive agency fees and lack of control over the activity of unlicensed agents);

(ii) the main changes in regulating the activity of intermediaries (e.g. scope of the Regulations, no requirement for license, Intermediary Declaration and registration of every transaction, content of intermediary services agreements);

(iii) the competition law issues which might arise because of the recommended three per cent remuneration per transaction due to intermediaries;

(iv) the potential downside effects of the Regulations which may result from the different national regulations adopted by national associations in addition to the minimum standards of the Regulations (i.e., it may be that intermediaries will have to comply with different requirements in different jurisdictions).

The edited version of the Hungarian post was published in the leading daily economic newspaper ‘Világgazdaság’ on 2 October 2014.

Advertisements

Mi a licenceljárás a sportban? / What is club licensing?

[Please scroll down for the English version]

Elsősorban a labdarúgás, azonban más sportágakkal összefüggésben is több esetben lehet hallani a “licenc” vagy “licenceljárás” fogalmakat, leggyakrabban a sportversenyen, sportversenysorozatban vagy bajnokságban való részvételhez kapcsolódóan. Jelen bejegyzésben bemutatásra kerül a sportklubok és a sportszövetségek között létrejövő licencszerződés fogalma, a licenceljárás lényege, valamint a licenc jogi és gyakorlati jelentősége is.

A licencszerződés és licenceljárás fogalma

Általános definíciója szerint a licencszerződés a sportszövetség és az általa szervezett bajnokságba nevezni kívánó sportszervezet között a licenceljárás lefolytatása után kötött, határozott időre – általában az érintett versenyre vagy versenysorozatra – szóló szerződés, amely szerint kizárólag a licenceljárásban licencet szerzett sportszervezet a sportszövetség által szervezett sportversenyen vagy versenyrendszerben való részvételre meghatározott előfeltételek teljesítése alapján jogosult, illetve kötelezett is.

A licencszerződés megkötését minden esetben megelőzi a sportszövetség kompetens szervei által lefolytatott licenceljárás, mely a sportszövetség mint licencadó által alkotott licencszabályzatban meghatározott minimumkövetelmények teljesítésének igazolására vonatkozó olyan eljárás, amely a sportszervezet mint licenckérelmező számára adható licenc kiállításának és az így megkötendő licencszerződésnek, az adott sportszövetség által szervezett sportversenyen való részvételének alapját képezi. Az egy-egy versenyre, versenyrendszerre vonatkozó licenceljárás egységes, minden  sportszervezetnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie.

A licenceljárás elsősorban a sportszervezet gazdasági működésének, teljesítőképességének és jövedelmezőségének különböző kritériumok szerinti vizsgálatára irányul. Ezek a kritériumok mindenekelőtt különösen pénzügyi (likviditás, újrafinanszírozhatóság), szakmai, személyi és adminisztratív, infrastrukturális, biztonság- és médiatechnikai, valamint jogi követelmények. Ezeken kívül az eljáró sportszövetségi szervek általában figyelembe veszik a sportszervezet goodwilljét, sportolói imázsának és „játéktudásának” piaci értékét, a sportszervezet kereskedelmi szerződéseit, valószínűsíthető sporteredményeit, valamint a várható nézőszámot is. Mivel a licencszerződés minden esetben a szerződés megkötése utáni időpontban lezajló sportverseny(ek)re szól, nyilvánvaló, hogy a licenceljárás során az érintett sportszervezet jövőbeni várható gazdasági működését vizsgálják, azaz gyakorlatilag egy prognózisról van szó, így a licenceljárás – célja ellenére – mégsem lehet teljesen objektív.

A sportszövetségek természetesen a különböző versenyek, versenyrendszerek tekintetében más-más kritériumok fennállását követelik meg. Nyilvánvalóan a legmagasabb profi osztályban versenyezni kívánó sportvállalkozásnak más pénzügyi feltételekkel kell rendelkeznie, mint a legalacsonyabb osztályú bajnokságban indulni kívánó sportegyesületnek (ha ezen osztályok tekintetében ilyen processzuális értelemben vett licenceljárást egyáltalán lefolytatásra kerül). Így a sportszövetségek más-más licencszabályzatokat alkotnak vagy követelményeket írnak elő az általuk szervezett különböző szintű versenyekre, versenysorozatokra.

A licenceljárás célja és a licenc jelentősége

A fentebb felsorolt kritériumok licenceljárás során való vizsgálata különösen olyan professzionális bajnokságok esetén bír kiemelt jelentőséggel, amelyekben több sportszervezet versenyez, és a részvétel jelentős anyagi ráfordítást igényel. A sportszövetség által lefolytatandó licenceljárás céljai különösen az adott versenyrendszer hosszú távra történő megfelelő tervezése, ill. integritásának, átláthatóságának, minőségének és hitelességének biztosítása; a sportszervezetek egységes menedzsmentje és pénzügyi struktúrája kialakításának elősegítése; a sportszövetség és sportszervezetek imázsának építése és a fair play szellemének megőrzése.

Fontos az is, hogy a sportszervezetek közvetlenül a licencszerződésen keresztül ismerik el magukra nézve kötelezőnek a sportszövetség érintett sportversenyre, versenyrendszerre vonatkozó szabályait. Ebből következően az összes sportszervezet azonos versenyszabályok szerint vesz részt a versenyrendszerben, ami elsősorban a köztük folyó sportversenyben – valamint közvetetten a gazdasági versenyben – való esélyegyenlőség biztosításának szempontjából bír kiemelt jelentőséggel.

Fentiek mellett a licenc jogügyleti és gazdasági-üzleti alapot képez harmadik személyekkel kötendő szerződésekhez. A sportszervezeten belüli viszonyok tekintetében a sportszervezet a sportolóival, a sportszakemberekkel és az egyéb alkalmazottakkal tulajdonképpen csak abban az esetben képes szerződést kötni, ha a versenyrendszerben részt vehet. Az említett személyek ugyanis csak olyan sportszervezetnél fejthetik ki a sporttal kapcsolatos tevékenységüket, amely az adott sportág versenyein részvételi joggal – licenccel – rendelkezik. A sportszervezeten kívüli viszonyok vonatkozásában a sportszervezet adott esetben csak a licenc birtokában lehet tag a sportszövetségben és versenyezhet más sportszervezetekkel a versenyrendszerben. A  szponzorok kereskedelmi szerződéseket is csak a versenyeken részt vevő sportszervezetekkel kötnek. A médiatársaságok is nyilvánvalóan csak olyan versenyeket közvetítenek, amelyek a versenyrendszerben induló sportszervezetek között zajlanak. A nézők csak abban az esetben látogathatják a mérkőzéseket, versenyeket, ha a sportszervezet azokon részt vesz.

_________________________________________________________________________

This note provides an overview of the legal and practical significance of club licensing through describing the following in detail: Licensing systems and procedures are intended to safeguard the integrity of the sport and the league concerned, as well as providing a seal of good governance, a quality assurance for sports clubs and a benchmark from which both sports clubs and external observers can measure against. Club licensing is designed to help sports clubs reach and maintain certain minimum standards regarding all aspects of governance of sports clubs. Through licensing procedures clubs are required to regularly prove their solvency and positive liquidity. In essence, by obtaining license for competing in sports tournaments, sports clubs will actually be (i) obliged to comply with the regulations of sports competitions; and (ii) able to enter into agreements with third parties i.a. athletes, sponsors or broadcasters.