Mi a licenceljárás a sportban? / What is club licensing?

[Please scroll down for the English version]

Elsősorban a labdarúgás, azonban más sportágakkal összefüggésben is több esetben lehet hallani a “licenc” vagy “licenceljárás” fogalmakat, leggyakrabban a sportversenyen, sportversenysorozatban vagy bajnokságban való részvételhez kapcsolódóan. Jelen bejegyzésben bemutatásra kerül a sportklubok és a sportszövetségek között létrejövő licencszerződés fogalma, a licenceljárás lényege, valamint a licenc jogi és gyakorlati jelentősége is.

A licencszerződés és licenceljárás fogalma

Általános definíciója szerint a licencszerződés a sportszövetség és az általa szervezett bajnokságba nevezni kívánó sportszervezet között a licenceljárás lefolytatása után kötött, határozott időre – általában az érintett versenyre vagy versenysorozatra – szóló szerződés, amely szerint kizárólag a licenceljárásban licencet szerzett sportszervezet a sportszövetség által szervezett sportversenyen vagy versenyrendszerben való részvételre meghatározott előfeltételek teljesítése alapján jogosult, illetve kötelezett is.

A licencszerződés megkötését minden esetben megelőzi a sportszövetség kompetens szervei által lefolytatott licenceljárás, mely a sportszövetség mint licencadó által alkotott licencszabályzatban meghatározott minimumkövetelmények teljesítésének igazolására vonatkozó olyan eljárás, amely a sportszervezet mint licenckérelmező számára adható licenc kiállításának és az így megkötendő licencszerződésnek, az adott sportszövetség által szervezett sportversenyen való részvételének alapját képezi. Az egy-egy versenyre, versenyrendszerre vonatkozó licenceljárás egységes, minden  sportszervezetnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie.

A licenceljárás elsősorban a sportszervezet gazdasági működésének, teljesítőképességének és jövedelmezőségének különböző kritériumok szerinti vizsgálatára irányul. Ezek a kritériumok mindenekelőtt különösen pénzügyi (likviditás, újrafinanszírozhatóság), szakmai, személyi és adminisztratív, infrastrukturális, biztonság- és médiatechnikai, valamint jogi követelmények. Ezeken kívül az eljáró sportszövetségi szervek általában figyelembe veszik a sportszervezet goodwilljét, sportolói imázsának és „játéktudásának” piaci értékét, a sportszervezet kereskedelmi szerződéseit, valószínűsíthető sporteredményeit, valamint a várható nézőszámot is. Mivel a licencszerződés minden esetben a szerződés megkötése utáni időpontban lezajló sportverseny(ek)re szól, nyilvánvaló, hogy a licenceljárás során az érintett sportszervezet jövőbeni várható gazdasági működését vizsgálják, azaz gyakorlatilag egy prognózisról van szó, így a licenceljárás – célja ellenére – mégsem lehet teljesen objektív.

A sportszövetségek természetesen a különböző versenyek, versenyrendszerek tekintetében más-más kritériumok fennállását követelik meg. Nyilvánvalóan a legmagasabb profi osztályban versenyezni kívánó sportvállalkozásnak más pénzügyi feltételekkel kell rendelkeznie, mint a legalacsonyabb osztályú bajnokságban indulni kívánó sportegyesületnek (ha ezen osztályok tekintetében ilyen processzuális értelemben vett licenceljárást egyáltalán lefolytatásra kerül). Így a sportszövetségek más-más licencszabályzatokat alkotnak vagy követelményeket írnak elő az általuk szervezett különböző szintű versenyekre, versenysorozatokra.

A licenceljárás célja és a licenc jelentősége

A fentebb felsorolt kritériumok licenceljárás során való vizsgálata különösen olyan professzionális bajnokságok esetén bír kiemelt jelentőséggel, amelyekben több sportszervezet versenyez, és a részvétel jelentős anyagi ráfordítást igényel. A sportszövetség által lefolytatandó licenceljárás céljai különösen az adott versenyrendszer hosszú távra történő megfelelő tervezése, ill. integritásának, átláthatóságának, minőségének és hitelességének biztosítása; a sportszervezetek egységes menedzsmentje és pénzügyi struktúrája kialakításának elősegítése; a sportszövetség és sportszervezetek imázsának építése és a fair play szellemének megőrzése.

Fontos az is, hogy a sportszervezetek közvetlenül a licencszerződésen keresztül ismerik el magukra nézve kötelezőnek a sportszövetség érintett sportversenyre, versenyrendszerre vonatkozó szabályait. Ebből következően az összes sportszervezet azonos versenyszabályok szerint vesz részt a versenyrendszerben, ami elsősorban a köztük folyó sportversenyben – valamint közvetetten a gazdasági versenyben – való esélyegyenlőség biztosításának szempontjából bír kiemelt jelentőséggel.

Fentiek mellett a licenc jogügyleti és gazdasági-üzleti alapot képez harmadik személyekkel kötendő szerződésekhez. A sportszervezeten belüli viszonyok tekintetében a sportszervezet a sportolóival, a sportszakemberekkel és az egyéb alkalmazottakkal tulajdonképpen csak abban az esetben képes szerződést kötni, ha a versenyrendszerben részt vehet. Az említett személyek ugyanis csak olyan sportszervezetnél fejthetik ki a sporttal kapcsolatos tevékenységüket, amely az adott sportág versenyein részvételi joggal – licenccel – rendelkezik. A sportszervezeten kívüli viszonyok vonatkozásában a sportszervezet adott esetben csak a licenc birtokában lehet tag a sportszövetségben és versenyezhet más sportszervezetekkel a versenyrendszerben. A  szponzorok kereskedelmi szerződéseket is csak a versenyeken részt vevő sportszervezetekkel kötnek. A médiatársaságok is nyilvánvalóan csak olyan versenyeket közvetítenek, amelyek a versenyrendszerben induló sportszervezetek között zajlanak. A nézők csak abban az esetben látogathatják a mérkőzéseket, versenyeket, ha a sportszervezet azokon részt vesz.

_________________________________________________________________________

This note provides an overview of the legal and practical significance of club licensing through describing the following in detail: Licensing systems and procedures are intended to safeguard the integrity of the sport and the league concerned, as well as providing a seal of good governance, a quality assurance for sports clubs and a benchmark from which both sports clubs and external observers can measure against. Club licensing is designed to help sports clubs reach and maintain certain minimum standards regarding all aspects of governance of sports clubs. Through licensing procedures clubs are required to regularly prove their solvency and positive liquidity. In essence, by obtaining license for competing in sports tournaments, sports clubs will actually be (i) obliged to comply with the regulations of sports competitions; and (ii) able to enter into agreements with third parties i.a. athletes, sponsors or broadcasters.

A Bundesliga sikereit biztosító jogi struktúra / The legal structure behind the success of Bundesliga

[Please scroll down for the English version]

A német első osztályú labdarúgó bajnokság, az 1. Bundesliga az utóbbi időszakban – figyelembe véve mind a pályán és mind a pályán kívül elért sikereket – jelentős mértékben növelte nemzetközi elismertségét. A Bundesligát kedvelők körében szinte biztosan ismert fogalmak a DFL, a DFB és e szervezetek tevékenysége, valamint az ún. 50+1 szabály is. Jelen bejegyzésben – a Bundesliga sikereit és közelmúltban tapasztalt felemelkedését alátámasztó körülmények bemutatása után – áttekintésre kerül a német klubfutball stabilitását és folyamatos fejlődését biztosító jogi háttérstruktúra.

A tények

  • A 2012-13-as szezontól kezdve a Bundesliga – a spanyol és az angol bajnoksághoz hasonlóan – négy csapatot indíthat az UEFA Bajnokok Ligájában megelőzve az UEFA koefficiens listájában a Serie A-t.
  • A Bayern München, a Schalke és a Borussia Dortmund csoportelsőként kvalifikálta magát a Bajnokok Ligája legjobb 16 csapata közé, utóbbi kettő megelőzve olyan, papíron jóval magasabban jegyzett csapatokat, mint az angol Arsenal és Manchester City, valamint a spanyol Real Madrid.
  • Az összes, csoportkörbe bejutott német klubcsapat (Mönchengladbach, Stuttgart, Leverkursen, Hannover) ott van az Európa Liga legjobb 32 csapata között.
  • A 2013/14-es szezontól kezdődően Pep Guardiola – elutasítva a Premier League-ből érkező ajánlatokat – a Bayern München vezetőedzője lesz.
  • 45,116-os mérkőzésenkénti átlagnézőszámmal a Bundesliga jelenleg kiemelkedően a leglátogatottabb labdarúgó bajnokság.
  • A 2011/12-es szezonban a Bundesliga csapatai első alkalommal generáltak 2 milliárd euró feletti bevételt, és összességében 55 millió euró (!) nyereséget könyvelhettek el.
  • A 2011/12-es szezonban Bundesliga 18 csapata közül 14 (!) profitot termelt (a részletes statisztikák itt érhetőek el).
  • A Deloitte Football Money League legfrissebb kiadása szerint négy német csapat is Európa 20 leggazdagabb klubja között található.

DFB, Die Liga – Fußballverband e. V. és DFL

A DFB (Deutscher Fußball Bund – Német Labdarúgó Szövetség) a német labdarúgás egészét irányító szövetség (magyar megfelelője az MLSZ), elsősorban a különböző osztályú és szintű német bajnokságok szervezését végzi és felügyeli. 2001-ben azonban az 1. és 2. Bundesliga 18-18 csapata kivált a DFB-ből és megalakította a Die Liga – Fußballverband e.V. (magyar megfelelőjének kb. a már megszűnt Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligát lehet tekinteni). Ezen időpont óta a DFB és a Die Liga – Fußballverband e.V. között megkötött ún. alapszerződésben (Grundlagenvertrag) foglaltak szerint az említett két szervezet együttesen működteti a német labdarúgás profinak számító két legmagasabb osztályának versenyeit.

A DFL (Deutsche Fußball Liga GmbH) a Die Liga – Fußballverband e.V. 100 %-os tulajdonában álló vállalkozás, amely az 1. és 2. Bundesliga piacosítását végzi. A magyar fogalmak szerint a kft.-nek megfelelő DFL létrehozása azért volt szükséges, mivel az egyesületek nem folytathatnak nyereségalapú, vállalkozási tevékenységet (erről jogi szempontból bővebben itt lehet olvasni). A bajnokságok szervezése mellett a DFL fő feladatai az audiovizuális közvetítési jogok kollektív értékesítése, szponzorálási és merchandising, valamint média és reklámszerződések megkötése (Vermarktung). Ezen tevékenységeket a DFL által alapított DFL Sports Enterprises végzi. A DFL emellett a Bundesliga klubok financiális és gazdasági teljesítőképességét vizsgáló licenceljárás keretei között a klubokkal szigorúan betartatja a teljesítendő szakmai, személyi és adminisztratív, infrastrukturális, biztonság- és médiatechnikai, valamint jogi követelményeket. Többek között ennek is köszönhető, hogy a Bundesliga 46 éves története alatt még egyetlen csapat sem (!) vált fizetésképtelenné.

Az 50+1 szabály

A fentebb bemutatott prudenciális működés egyik kiemelt alapfeltételét képezi az ún. 50+1 szabály is. Az eredetileg egyesületi formában működő német klubok a profi csapataik működtetésére gazdasági társaságokat alapítottak (pl. FC Bayern München Aktiengesellschaft), melyek (rész)tulajdonosai jelenleg is az egyesületek. A 50+1 szabály lényege szerint az anyaegyesületnek 50 %-ot meghaladó mértékben “többségi részesedéssel” kell rendelkeznie a klubja profi csapatát működtető gazdasági társaságban [Die Liga – Fußballverband, alapszabály 8. § (2) bek.]. A közhiedelemmel ellentétben ez nem 50 %-ot meghaladó tulajdonosi részesedési kötelezettséget jelenti, hanem azt, hogy az anyaegyesületnek a profi csapatot működtető gazdasági társaságban 50 % + 1 szavazati többséggel kell rendelkeznie. Azaz a gyakorlatban az is előfordulhat, hogy egy befektető egy csapat részvényeinek 99 %-át felvásárolja, azonban ennek ellenére is legfeljebb a szavazatok 49 %-ával rendelkezhet. A szabályból következően az egyesületek minden esetben képesek irányítani és ellenőrizni a profi klubok működését. Ez az előírás természetesen elrettentheti a külföldi tőkebefektetőket, mindazonáltal megakadályozza a klubok vagy részvényeik átláthatatlan adás-vételét és adott esetben fizetésképtelenségének előidézését.

Érezhető, hogy jogi szempontból a fenti szabály megkérdőjelezhető lehet, különös tekintettel az EU versenyjogi és a tőke szabad mozgását biztosító szabályaira. Az egyértelműen látható, hogy e szabály korlátozza a vállalkozásnak minősülő profi klubok között a szabad gazdasági versenyt és a tőkemozgást, mindazonáltal ún. hatékonysági és kényszerítő indokok alapján az 50+1 szabály jogilag igazolható lehet. Ezt támasztja alá az a tény, hogy eddig sem az Európai Bizottság, sem a német hatóságok nem “piszkálgatták” ezen előírásokat, azonban reális esély van arra, hogy hamarosan komolyabb döntés születik a szabály jogszerűségéről (lásd pl. a Hannover elnökének, Martin Kind-nek a folyamatos próbálkozásait).

Összefoglalás

A fentebb bemutatottakon kívül a pályán elért sikerek sokkal összetettebb tényezőkön – pl. más bajnokságok aktuális állapotán, a játékosokon, edzőkön és nem utolsósorban a szerencsén – is múlnak. Mindenesetre egy biztos: a német labdarúgást működtető intézmények és a mögöttük álló személyek – nem utolsósorban a jogi tanácsadók – mindent megtesznek a pályán elérhető sikerek hátterének biztosításához. A szisztematikus, hosszú évek óta folyamatosan végzett munka ezúton már nemzetközi viszonylatban is kifizetődni látszik: reális esély mutatkozik arra, hogy 2001 óta először német klubcsapat ismét nemzetközi trófeát nyerjen.

___________________________________________________________________________

The German Bundesliga is one of the most successful football leagues and its stock has risen rapidly in recent times. This note shows the facts why Bundesliga must be regarded as the most healthy and commercially successful league in the current word of football. The note takes a closer look into the legal system behind the functioning of the German football as it describes the DFB, Die Liga – Fußballverband e.V. and DFL as well as the ‘famous’ 50 + 1 rule.