Fit and Proper Person Test a magyar labdarúgásban? / Fit and Proper Person Test in the Hungarian Football?

[Please scroll down for the English version]

Jelen bejegyzésben bemutatásra kerül az angol labdarúgásban alkalmazott ún. Fit and Proper Person Test lényege és céljai, valamint annak átültetési lehetőségei a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szabályzataiba a magyar labdarúgás transzparenciájának és stabilitásának növelése érdekében.

Mi az a Fit and Proper Person Test?

Az angol Premier League kisebb módosításokkal már 2004 óta alkalmazza a közismert nevén Fit and Proper Person Test-nek nevezett szabályegyüttest (FPPT teszt). A Premier League hivatalos honlapján elérhető Premier League Kézikönyv 2012/2013-as kiadása Premier League Szabályok fejezetének a klubok pénzügyi helyzetére és irányítására vonatkozó F alfejezete ’Owners’ and Directors’ Test’ néven tartalmazza a kapcsolódó szabályokat a 110. oldalon.

Az előírások lényege szerint a klubok prudens és megfelelő működését biztosítandó egy Premier League klubnak sem tulajdonosai (fogalmához lásd a kézikönyv A.1.42. pontját a 79. oldalon), sem vezetői nem lehetnek olyan személyek,

  • akik meghatározott bűncselekményeket követtek el;
  • akik irányítása alatt egy klub korábban legalább két alkalommal fizetésképtelenné vált, ill.
  • akik egy másik Premier League klubban valamilyen módon érdekeltséggel rendelkeznek.

Ezen előírásokhoz kapcsolódóan az FPPT teszt részletesen meghatározza a vonatkozó eljárási kérdéseket (pl. előzetes átvilágítás és kapcsolódó nyilatkozatok kitöltése) és a szankciókat (pl. felfüggesztés) is. Emellett a ’Disclosure of Ownership’ (G alfejezet, 116. oldal) szerint valamennyi Premier League klub köteles nyilvánosságra hozni azon személyek nevét, akik legalább 10 %-os tulajdoni részesedéssel (’significant interest’) bírnak az érintett klubban. Összességében e szabályok célja a liga és a klubok anyagi stabilitásának erősítése, valamint a transzparencia növelése.

A Fit and Proper Person Test lehetséges alkalmazása a magyar labdarúgásban

A FPPT teszthez hasonló jellegű szabályzat bevezetése a magyar labdarúgásban is elképzelhető lehetne. A Sporttörvény az országos sportági szakszövetségek – így az MLSZ – alapvető feladataként határozza meg a sportág rendeltetésszerű működésének szabályzatok kiadásának segítségével való biztosítását. Ebből következően az FPPT teszthez hasonló teszt bevezetésének jogszabályi alapjai minden további nélkül adottak. Az MLSZ vonatkozó szabályai többek között a Büntető Törvénykönyvben megfogalmazott bűncselekményekre, a Csődtörvény fizetésképtelenségre, továbbá a Polgári Törvénykönyv többségi befolyásra vonatkozó előírásainak alapul vételével kerülhetnénk megfogalmazásra.

Az angol szabályokhoz hasonló előírások átültetésén kívül meggondolandó – bár jogi compliance szempontból kockázatosabb – lehet olyan szabályok bevezetése is, melyek pl. egy futballklubbal vagy annak tulajdonosával szemben bizonyos mértékű jegyzett tőkét, ill. árbevételt és/vagy nyereséget követelnének meg, hiszen pl. egy klub havi 100 millió forintos kiadásainak fedezése megkövetel egy tőkeerősebb befektetőt is. Ez különösen azért lehet fontos előfeltétel, mert egy futballklub működtetése nemhogy Magyarországon, még a legtöbb esetben Nyugat-Európában sem nyereséges. Persze a tulajdonosi „tőkeinjekciókat” – már ha hazánkban egyáltalán (egy-két kivételtől eltekintve) találkozunk ilyennel – az UEFA által bevezetni kívánt Financial Fair Play „break even” szabályainak fényében is értékelni szükséges.

Figyelembe veendő jogi megfontolások egy magyar Fit and Proper Person Test esetén

A kapcsolódó rendelkezések esetleges bevezetésekor az MLSZ-nek kifejezetten figyelemmel kellene lennie arra, hogy a Sporttörvény által ráruházott szabályozási jogosultságának határait ne lépje át, különösen gondolva ezzel összefüggésben a Versenytörvény tiltott versenykorlátozásra és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tényállásaira, tovább az EU által biztosított áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgására vonatkozó előírásokra. Tekintettel az EU-s sportszektorhoz kapcsolódó joggyakorlatra az esetlegesen bevezetendő szabályzatnak a fentebb bemutatott célok eléréséhez szükségesnek és arányosnak kell lennie, valamint egy legitim, elsősorban a Sporttörvénnyel és a Versenytörvénnyel összeegyeztethető célt kell követnie, továbbá a szabályok alkalmazásának előre meghatározott és átlátható módon, valamennyi érintettel szemben egyformán kell történnie.

Összegzés

A magyar labdarúgás stratégiájának kialakításakor figyelembe vehetők lehetnek a fent írt gondolatok is. Hasonló szabályzatok bevezetésével minden bizonnyal elkerülhetők lennének az olyan „kálváriák”, amelyek a magyar labdarúgó klubok adás-vétele vagy vezetőinek kinevezése körül már több alkalommal kialakultak. Bár az ilyen szabályok alkalmazása pluszköltségeket jelentene, azok bevezetése a magyar futball egészségesebb és átláthatóbb működéséhez mindenképpen hozzájárulna.

_________________________________________________________________________

First, this note provides a brief description of the ’Fit and Proper Person Test’ as defined in the Premier League Handbook 2012/13 under section F ‘Owners’ and Directors’ Test’ and section G ‘Disclosure of Ownership’. Second, there are some recommendations for how to properly implement these rules of the Premier League into the regulations of the Hungarian Football Association considering the related Hungarian legal environment.

 

Advertisements

Versenyt korlátozó sportszövetségek? / Do sports associations restrict competition?

[Please scroll down for the English version]

Ahogy különböző bejegyzéseimben utaltam már rá, a Sporttörvény szabályai szerint a sportszövetségek – bizonyos kritériumok betartásával – jogosultak a tagságukat alkotó sportklubok vagyoni értékű – sportközvetítési, ill. bizonyos imázs jellegű (szponzorálási, arculatátviteli) – jogainak elvonására, hogy azokat a sportklubok nevében és hasznára együttesen, kollektív módon értékesítsék. A sportszövetség keretein belül a sportklubok és képviselőik határozzák meg az elvonás konkrét módját és feltételeit. Ekkor a sportkluboknak és a sportszövetségnek eljárásuk jogszerűségének biztosítása végett nemcsak a Sporttörvényben, hanem egyéb jogszabályokban, így pl. a Versenytörvényben foglalt előírásokat is figyelembe kell venniük. Jelen bejegyzésben röviden bemutatásra kerül a sportjogok értékesítésben való megállapodáshoz kapcsolódó versenyjogi és gyakorlati háttér, mely minden sport iránt érdeklődőnek érdekes lehet. (Kiemelendő, hogy az alábbiakban a sportklubok és sportszövetség döntéséről, és nem a sportszövetség és a médiaszolgáltató vagy egyéb felhasználó között megkötött szerződésről esik szó.)

A sportjogok kollektív értékesítésére irányuló megállapodás és versenyjogi háttere

Fentebb írt, a sportjogok kollektív értékesítésére irányuló eljárás a versenytárs vállalkozások (tehát a sportklubok) között a fogyasztók (esetünkben a szurkolók) érdekében megfelelően működő gazdasági versenyt szabályozó Versenytörvény gazdasági versenyt korlátozó megállapodásának tilalmába ütközhet. A sportszektorra alkalmazva a Versenytörvény kapcsolódó főszabálya szerint tilos a sportklubok egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, azaz a sportszövetségnek olyan döntése, amely a sportjogok értékesítésére irányuló gazdasági versenyt korlátozza vagy akadályozza.

A sportklubok közötti, vagyoni értékű jogaik kollektív értékesítésére irányuló, a sportszövetségen belül alkotott szabályzatok értékesítési megállapodásokként vállalkozások társulása (sportszövetség) tagjai (sportklubok) által kötött, céljánál és hatásánál fogva is ún. horizontális versenykorlátozó megállapodásnak (vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezete döntésének) minősülhetnek. A sportszervezetek által a sportszövetség működési keretei belül hozott kollektív értékesítésére irányuló szabály ugyanis korlátozza a szabad versenyt, mert nem teszi lehetővé az egyes sportkluboknak, hogy az ún. releváns piacon a vagyoni értékű sportjogaik engedélyezésére irányuló szerződéseket egymással versengve egyenként kössék meg a szponzorokkal és médiatársaságokkal.

A mentesítés lehetséges szempontjai

A Versenytörvény alapján egyedi esetekben a kollektív értékesítésben való megállapodás, mint döntés ún. hatékonysági és egyéb kapcsolódó szempontok alapján mentesítésre kerülhet a jogellenes versenykorlátozás tilalma alól, azaz amennyiben az ezen szempontoknak eleget tesz, a sportklubok és sportszövetség versenyjogilag is jogszerűen járnak el. A versenyjogi mentesítés során – a kapcsolódó EU-s joggyakorlatot is figyelembe véve – a következő szempontok figyelembevétele nyújthat támpontot egyedi ügyben való mérlegelés során:

  • a megállapodásban kikötött időtartam határozott időre, pl. két-három szezonra szól;
  • a sportklubok (és a sportolóik) valóban nagyobb mértékű és igazságosabban elosztott bevételekhez jutnak, mint egyéni értékesítés esetében (a sportbeli horizontális és vertikális szolidaritás elvének érvényesülése);
  • a vagyoni értékű sportjogok megkülönböztetéstől mentes, átlátható és nyílt pályázati eljárásban kerülnek értékesítésre;
  • a közvetítési jogok értékesítése esetén a csomagokat úgy kell összeállítani, hogy azok megvásárlására a releváns piacon jelenlévő médiaszolgáltatók többségének lehetőségében álljon;
  • a kollektív értékesítés az adott sportversenysorozat, sportszövetség egységesebb brandjének kialakítását segíti elő;
  • amennyiben az érintett sportszövetség a kollektív értékesítésre elvont sportjoggal kapcsolatban értékesítési megállapodást nem kötne, úgy ezen jogokat maguk a sportklubok is értékesíthetik;
  • bármilyen egyéb sportjog vonatkozásában a sportszövetség, valamint a sportklubok és a sportolók részére lehetővé kell tenni a kollektív értékesítés körébe nem eső sportjogok kiaknázását (így a „kihasználatlan jogok” problémája is megoldódik, valamint kollektív értékesítés csak olyan jogok esetében történik, amelyeknél az sokkal hatékonyabbnak bizonyul az egyéni értékesítésénél); és
  • a versenysorozat elnevezése nem vezeti félre a fogyasztókat;

feltéve, hogy a fentiek mellett a Sporttörvényben foglalt, a kollektív értékesítésre vonatkozó garanciális jellegű szabályok is betartásra kerülnek.

Kitekintés

A versenyjogi ügyekben hatáskörrel bíró Gazdasági Versenyhivatal eddig a szóban forgó sportszövetségi szabályzatokkal kapcsolatban nem indított versenyfelügyeleti eljárást, mely eljárás indításának a valószínűsége – különösképpen mivel a sportszövetségek a gyakorlatban betartják a Sporttörvény irányadó előírásait – továbbra is alacsony maradhat. Ezzel összefüggésben – elsősorban a sportközvetítési jogok esetében – az lehet mérlegelendő, hogy egy adott sportág (hazánkban jelenleg elsősorban a labdarúgás) – többek között hivatkozással a sport „sajátos jellegzetességeire” és a Sporttörvényben foglaltakra – jogosult-e tárgyalási és alkupozíciójának erősítésére a médiatársaságokkal és szponzorokkal szemben, mivel a kollektív értékesítésre irányuló döntés általában a médiatársaságok és szponzorok oldalán a tartalomhoz kapcsolódó választási lehetőségek csökkenésében és az árak emelkedésében realizálódhat.

___________________________________________________________________________

Optimised exploitation of sports rights is also a central issue from the viewpoint of Hungarian sports rights owners. Although population of Hungary and international exposure of Hungarian competitions are rather low key, sports clubs and sports associations generate most of their income through commercially exploiting their sports rights.  This note provides a brief insight into (i) the regulations of the Hungarian Sports Act on the exploitation of sports rights (ii) and its potential risks form the perspective of competition law, especially considering the justification of horizontal agreements concluded by sports club to collectively exploit their sports rights. Detailed English articles on these issues can be found here and here.

FIFA Aranylabda 2012 és ami mögötte van / FIFA Ballon d’Or 2012 and what is behind

[Please scroll down for the English version]

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a tegnapi napon tette közzé, hogy a 23 jelölt közül Lionel Messi, Cristiano Ronaldo és Andrés Iniesta maradt versenyben a 2012-es FIFA Aranylabdáért (FIFA Ballon d’Or).  A labdarúgás legnagyobb presztízsű egyéni elismerése a “France Football’s Ballon d’Or” és “FIFA World Player of the Year” korábbi címek egyesítéseként jött létre 2010-ben. A díj átadásának szabályai többé-kevésbé minden labdarúgást kedvelő előtt ismertek. Mindazonáltal mégis feltehető a kérdés: melyek a szavazás pontos eljárási szabályai, ill. mi annak jogi háttere?

A szavazási eljárás szabályai

A FIFA kapcsolódó eljárási szabályzata szerint a szavazást a FIFA és az Amaury vállalkozáscsoport bonyolítja le. Utóbbi – teljes nevén Éditions Philippe Amaury – a France Football magazin kiadója és jogtulajdonosa, mely magazin 1956-ban indította útjára a fentebb említett “France Football’s Ballon d’Or” díjat. A szabályzat 3. cikkelye szerint a szavazás alapjául a labdarúgók pályán nyújtott teljesítménye, valamint a pályán és a pályán kívül tanúsított magatartása szolgál.

A szavazásra jogosult nemzetközi zsűrit a nemzeti válogatott csapatkapitányai, szövetségi kapitányai, valamint az Amaury csoport által alkotott listán szereplő, országonként egy újságíró alkotja. Az érintettek arra a 23 játékosra szavazhatnak, akiket a FIFA Football Committee (labdarúgó bizottság) és az Amaury csoport szakértői választanak ki. A szavazás során az első helyre jelölt játékos öt, a második helyre jelölt három, a harmadik helyre jelölt pedig egy pontot kap. A szavazatok összesítése után pontegyenlőség esetén a több első helyet begyűjtött labdarúgó nyeri az aranylabdát. Ha ekkor is pontegyenlőség állna fenn, úgy a többször második helyre szavazott játékos a győztes. Amennyiben ekkor is döntetlen lenne az állás, közös győztest hirdetnek.

Egyébként – hogy az érintettek biztosan “ne felejtsék el” leadni a szavazataikat – a FIFA főtitkára minden évben körlevélben értesíti a szavazásra jogosultakat. A 2011-es szavazást megelőzően tavaly ez a körlevél került kiküldésre.

A jogi háttér

A FIFA – teljes nevén Fédération Internationale de Football Association – a svájci polgári törvénykönyv egyesületekről szóló fejezte alapján létrehozott egyesület. Az egyesületek az ún. magánautonómia keretei között céljaik elérésre szabadon szervezethetik tevékenységüket, így különböző belső, meghatározott feladatokkal megbízott szerveket, pl. ún. bizottságokat is létrehozhatnak. Az említett FIFA Football Committee (labdarúgó bizottság) a FIFA állandó bizottságainak egyike, melynek tagjait a FIFA Executive Committee (végrehajtó bizottság) nevezi ki. A labdarúgó bizottság feladata a “labdarúgással kapcsolatos ügyek” intézése, melybe az említett szavazási szabályzat szerint beletartozik a 23 aranylabdára jelölt megnevezése is.

Összességében jogilag a FIFA Aranylabda egy meghatározott állam (Svájc) joga szerint létrehozott egyesület díja, mellyel a tagszervezeteihez, az egyes nemzeti labdarúgó szövetségekhez tartozó klubcsapatok játékosainak egy adott évben nyújtott kiemelkedő egyéni teljesítményét ismeri el.

____________________________________________________________________________

FIFA announced the three man shortlist for the 2012 FIFA Ballon d’Or yesterday, as Lionel Messi, Cristiano Ronaldo and Andrés Iniesta remained in competition for collecting the accolade. In the wake of the news, this note gives insights into the voting procedures (‘rules of allocations‘) and the related legal background of the most prestigious individual award of world football.