Szerződéskötési kisokos – avagy mielőtt aláírásra kerül valami, mire érdemes odafigyelni?

Mindennapos esemény, hogy a sport világában szerződések köttetnek. Ezek közül számos kisebb jelentőségű szóbeli megállapodás, mely esetben a felek jogviszonyának tartalma világos. Amennyiben azonban egy szerződés részletesebb vagy eleve kötelező az írásbeli forma, a szerződést javasolt vagy érvényessége végett kötelező írásba foglalni. Természetesen minden esetben vannak olyan pontok, amelyekre a szerződéskötéskor kiemelt figyelmet érdemes fordítani. A jelen bejegyzésben ezekre, az egyébként szinte valamennyi szerződésben felbukkanó lényeges elemekre hívom fel a figyelmet.

1. A felek

A legnyilvánvalóbb, hogy a feleket – különösen, ha több fél van – a szerződés pontosan megnevezze, illetve szükség esetén szabályozza a közreműködők, alvállalkozók vagy egyéb a szerződés teljesítésében résztvevők szerepét.

2. A szerződés tárgya és teljesítése

Kiemelten fontos azt meghatározni, hogy a felek mit, hogyan és mikor várnak el egymástól. Amennyiben ezek nem kerülnek részletesen körülírásra, a szerződés teljesítése során bonyodalmakat okozhat. Ilyen esetben például az egyik fél olyat várhat el a másiktól, amely véleménye szerint a szerződés része, a másik pedig azzal érvelhet, hogy ez szerinte nem tartozik a szerződés tárgyához.

3. Fizetési feltételek

A szerződések döntő többsége esetén az egyik fél kötelezettsége meghatározott pénzösszeg fizetése. Ezzel összefüggésben érdemes meghatározni, hogy a fizetés mikor (például időszakonként vagy egy feltétel bekövetkeztekor) és milyen módon esedékes. Amennyiben a szerződés teljesítménybért vagy bónuszokat tartalmaz, fontos, hogy az ezek kifizetéshez szükséges eredmények, feltételek világosan meghatározásra kerüljenek.

4. A szerződés időtartama és megszűnése

Egy szerződés határozott vagy határozatlan időre jöhet létre és/vagy megszűnése meghatározott esemény jövőbeli bizonytalan bekövetkeztéhez is kötődhet. Figyelemmel érdemes lenni arra is, hogy a szerződés létrejöttéhez egyébként szükséges-e harmadik fél hozzájárulása. Bármilyen is a szerződés időtartama, minden esetben fontos a “rendes” és “rendkívüli” felmondási rendelkezések részletes meghatározása, ideértve a felmondási okokat, a felmondás formáját, időbeli korlátait vagy a felmondási okok esetleges orvosolásának lehetőségét.

5. Felelősség

Érdemes odafigyelni arra, hogy a másik fél felelőssége meghatározott szerződésszegések esetében korlátozásra vagy kizárásra kerül-e, illetve természetesen a saját javunkra is ajánlott lehet felelősségkorlátozó vagy –kizáró rendelkezések felvétele a szerződésbe.

A szerződés fennállása során a másik felet különböző módokon is lehet szerződésszerű teljesítésre ösztönözni, például kötbér (amely esetben nem, nem megfelelő vagy késedelmes teljesítés esetén a szerződésszegő fél meghatározott pénzösszeg fizetésére köteles) vagy valamilyen, a másik felet a szerződés alapján megillető jogosultság vagy egyéb előny elvesztésének kikötésével.

6. Egyéb rendelkezések

A gyakorlatban fontos lehet a titoktartás, a felek közötti kommunikáció formai követelményeinek meghatározása, a szerződés módosításának formájára, teljességére vagy részleges érvénytelenségére vonatkozó kikötések rögzítése. És természetesen minden esetben javasolt az alkalmazandó jog, illetve az eljáró bíróság kikötése is.

7. Jogszabályi előírások

Főszabály szerint a felek szabadon alakíthatják ki megállapodásuk tartalmát. Mindazonáltal vannak olyan, különböző típusú szerződések esetén más-más jogszabályi előírások is, amelyektől a felek nem térhetnek el, ha pedig így tesznek, az ilyen eltérés semmisnek minősül és helyette a jogszabályi előírás érvényesül.

Előfordulhat az is, hogy a felek valamilyen kérdést nem szabályoznak a szerződésükben. Ebben az esetben az ilyen “hézagokat” a jogszabályi előírások töltik meg tartalommal, amelyek mintegy háttérszabályként állnak a szerződés mögött. Ilyenkor azonban nem kizárt, hogy az ilyen jogszabályi előírások nem teljesen felelnek meg a felek akaratának vagy esetleg ellentétben állnak a szerződés más előírásaival.

Fentiek okán szerződéskötés előtt javasolt a jogszabályi előírások figyelembevétele és azok megfelelő átültetése, módosítása vagy alkalmazásuk kizárása a megállapodásban.

Advertisements

A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek / Taking nutritional supplements can have serious legal consequences

[Please scroll down for the English version.]

Manapság számos sportágban egyre elterjedtebb az ún. táplálékkiegészítők használta. Jelen posztban röviden bemutatom, hogy mikor minősül doppingvétségnek egy ún. tiltólistás táplálékkiegészítő használata és ez milyen jogi következményekkel járhat a doppingvétséget elkövető sportoló számára.

Miként minősülhet a táplálékkiegészítő használata doppingvétségnek?

Jogi szempontból a táplálékkiegészítők használata önmagában nem tiltott. Ha azonban olyan táplálékkiegészítő kerül a sportoló szervezetébe, amely vagy amelynek egy összetevője a jogszabályban meghatározott dopping tiltólistán szerepel és ez megállapításra kerül, abban az esetben az érintett sportoló doppingvétséget követ el. (A tiltólisták itt és itt elérhetők a Magyar Antidopping Csoport honlapján.)

Másként fogalmazva, ha tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó – vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő – szer, készítmény vagy élettani vegyület – azaz egy ilyen kategóriába eső táplálékkiegészítő vagy annak összetevője – a mintavétel(ek) szerint bármilyen mennyiségben megjelenik a sportoló szervezetében (vagy egyébként a sportoló annak a használatát megkísérli), abban az esetben doppingvétségről beszélünk.

A sportoló automatikusan felelős

Kiemelendő, hogy ha a sportoló szervezetéből származó mintában a fent írtak szerint jelen van a tiltólistán szereplő tiltott táplálékkiegészítő mint szer vagy annak származéka vagy markerje, abban az esetben a sportolót a doppingvétségért a felelősség vétkességtől függetlenül terheli. Másként fogalmazva a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül, ha a doppingellenőrök a tiltólistán szereplő táplálékkiegészítőt azonosítanak a sportoló szervezetében.

A fenti szigorú felelősség alól egyetlen kivétel van: A sportoló mentesülhet a doppingvétség elkövetése miatt alkalmazandó jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. A gyakorlatban azonban ennek bizonyítása jelentős nehézségekbe is ütközhet, hiszen gyakorlatilag kétséget kizáróan kell bemutatni azt, hogy a tiltott szer a sportoló szervezetébe a sportolón kívülálló, objektív körülmények miatt történt.

Milyen következményekkel számolhat a doppingvétséget elkövető sportoló?

Eltiltás: A doppingvétséget elkövető sportoló főszabály szerint 2 vagy 4 évre tiltható el, súlyosabb esetekben – például ismételt doppingvétség esetén – az eltiltás akár végleges érvényű is lehet. Az eltiltás nemcsak a sportszövetség vagy a sportszervezet által szervezett versenyeken való részvételtől eltiltást jelent, hanem az edzések, edzőtáborok látogatásának tilalmát is. Az eltiltás egyúttal azt is jelenti, hogy a sportoló jövedelemként nem számolhat a versenyeken esetlegesen nyerhető díjazásokkal sem.

Munkaszerződés, megbízási szerződés felmondása: A doppingvétség elkövetése esetén a sportoló munkáltatója vagy megbízója rendkívüli felmondással megszüntetheti a sportoló munka- vagy megbízási szerződését súlyos szerződésszegés miatt. Ennek következtében a sportoló elesik a rendszeres havi munkabértől vagy megbízási díjtól.

Szponzorok, támogatók elvesztése: Ha a doppingvétséget elkövető sportolónak szponzori vagy egyéb hasonló támogatói szerződései is vannak, jó eséllyel számíthat arra, hogy a szponzora vagy támogatója a szerződést szerződésszegésre hivatkozással felmondja. A szponzori szerződések többsége általában kifejezetten tartalmaz olyan klauzulát, amely szerint a szponzorált doppingvétsége esetén a szponzor a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Némely szerződés ilyenkor akár kötbérfizetési kötelezettséget is előírhat a sportoló hátrányára. Egyéni sportok esetén a legtöbb esetben a szponzorok elvesztése a legsúlyosabb anyagi “csapást” jelenti az érintett sportolóra nézve.

Kártérítési igények a sportolóval szemben: Ha a sportoló által elkövetett doppingvétség miatt a sportoló klubját például a sportszövetség szankcióval (támogatás és egyéb juttatások megvonásával) sújtja – lásd Dudás Miklós és az AVSE ügyét –, abban az esetben nem kizárt az sem, hogy a sportolót a sportszervezete az elbukott támogatások, juttatások összegére kártérítés megfizetése iránt perli és a sportolót a bíróság ennek megfizetésére kötelezi.

Összefoglalás

Ha már csak rápillantunk a doppingszereket tartalmazó tiltólistára könnyen belátható, hogy akár több táplálékkiegészítő összetevője is szerepelhet a tiltólistán. A tiltott szernek a sportoló szervezetében való kimutatása minden további nélkül megalapozza az érintett felelősségét, melynek ellenbizonyítása jelentős gyakorlati nehézségekkel jár. A doppingvétség pedig – az adott esetben súlyos egészségügyi kockázat mellett – komoly jogkövetkezményekkel jár. Ezért a sportolók számára bármilyen táplálékkiegészítő fogyasztása előtti javasolt a körültekintő tájékozódás.

[Jelen poszt eredetileg az ellenfelem.hu portálon jelent meg itt.]

___________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post describes the potential legal consequences of taking nutritional supplements that are on the list of prohibited substances. If the athlete is caught then he/she can potentially face suspension, termination of his/her employment contract, lose his/her sponsors and endorsers and face damages claims. Therefore, it is advisable for athletes to consult professionals before taking any unknown substances and, if they are charged with the violation of anti-doping rules, to seek proper legal advice.