A Daily Fantasy Sports jogi hátteréről – Legal aspects of Daily Fantasy Sports

[Please scroll down for the English version]

A Daily Fantasy Sports (“DFS”) – magyarul kb. “naponta játszható fantáziajátékok” – az utóbbi években egyre inkább elterjedőben vannak elsősorban az USA-ban és az Egyesült Királyságban. A DFS-sal foglalkozó vezető hírportálok szerint a DFS játékok hamarosan világszerte – így Európában is mindenhol – rendkívül népszerűek lesznek. Jelen posztban bemutatom a DFS játékok lényegét és a működésükhöz kapcsolódó legfontosabb jogkérdéseket.

Mi a DFS?

Az online működő DFS lényege, hogy a versenyző egy létező sportbajnokság (pl. NBA, NFL, Premier League) játékosaiból egy fantázia csapatot állít össze az érintett DFS játék meghatározott szabályai alapján. A játék során a versenyző csapata a fantázia csapatba választott játékosok valós, pályán mutatott teljesítményéből összeállított statisztikái alapján pontokat gyűjt, azaz a fantázia csapat összpontszámát az egyes játékosok valós teljesítménye határozza meg. A nyertes a versenyzők közül az, akinek a fantázia csapata a legtöbb pontot gyűjti. A DFS két fő szempontból különböznek a korábban ismert, “tradicionális” fantáziajátékoktól:

  • A versenyzők nem egy teljes idényen keresztül versenyeznek egymással, hanem csak egy adott játéknapon, napon vagy hétvégén, azaz egy verseny akár pár óra alatt is lezajlik.
  • A DFS játékok legtöbbje meghatározott belépési pénzösszeg megfizetésével játszható és a legjobb versenyzők meghatározott pénzösszegeket nyerhetnek.

A legismertebb és legnépszerűbb DFS játékok az USA-ban érhetők el, azonban már kezdnek átgyűrűzni Európába is, elsősorban az Egyesült Királyságba.

A DFS-hez kapcsolódó legfontosabb jogkérdések

Egy DFS játék elindításakor jogi szempontból több körülményt érdemes figyelembe venni és mérlegelni. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • A versenyszervezővel való együttműködés: A DFS játék szolgáltatójának mindenekelőtt a játékportfóliójába tartozó versenyrendszerek, bajnokságok DFS játék céljára való felhasználására jogosultnak kell lennie. Az erre vonatkozó engedélyt a versenyrendszer szervezőjétől szükséges beszerezni. A versenyrendszer szervezője a legtöbb esetben az érintett sportszövetség. A felhasználás engedélyezésére irányuló szerződésben a felhasználás módjára irányuló előírások mellett érdemes figyelni arra is, hogy a felhasználást engedélyező versenyszervező az általa szervezett versenyrendszer(ek)ben résztvevő sportszervezetek és sportolók nevének, teljesítménynek, képmásának, jelvényeinek hasznosítására megfelelően jogosult legyen (erről általában a sportszövetségek szabályzatai és a sportszerződések tartalmaznak előírásokat). Továbbá a felhasználási szerződésben arról is ajánlott rendelkezni, hogy egy érintett játékost vagy csapatot milyen formában, hányszor lehet megjeleníteni a DFS játékban, hogy az a játékos vagy csapat imázsának használatával vagy a kapcsolódó marketingszerződésekkel összhangban történjen.
  • A statisztikai adatok biztosítása: A DFS játék szolgáltatójának a DFS játék alapjául szolgáló statisztikát biztosító társasággal kötendő szerződés során a statisztikai adatok továbbítására és felhasználására vonatkozó rendelkezések megfelelő szerződéses szabályozása mellett érdemes meggyőződnie arról is, hogy a társaság az érintett DFS játék versenyszervezőjével kötött megállapodás alapján milyen statisztikákat készíthet és ezeket a DFS játék szolgáltatójának hogyan adhatja tovább.
  • Szabályozási (szerencsejáték) kérdések: A DFS játék szabályozási háttere vonatkozásában először is azt szükséges megvizsgálni, hogy a DFS játék szerencsejátéknak minősül-e azon ország jogszabályai szerint, amely fogyasztói részére a DFS játék elérhetővé válik. Általánosságban egy DFS játék akkor nem minősül szerencsejátéknak, ha a versenyzők képességei inkább meghatározzák a DFS játék végeredményét, mint maga a szerencse. Ez kiemelten fontos kérdés, hiszen amennyiben szerencsejátékról van szó, a DFS játék szolgáltatójának a szükséges hatósági engedélyeket be kell szereznie, valamint működése során több, szerencsejáték-üzemeltetésre vonatkozó jogszabályt (például adózás, játékosok életkorának ellenőrzése, pénzmosási szabályok) be kell tartania. (Az USA-ban például az irányadó jogszabály nem mondja ki kifejezetten, hogy a DFS játékok nem minősülnek szerencsejátéknak, de nem is tiltja azokat.) Összességében a határmezsgye a szerencsejátéknak minősülő és annak nem minősülő játék között igen keskeny, ez a jogkérdés tulajdonképpen esetről-esetre az érintett DFS játék konkrét szabályainak ismeretében ítélhető meg. Üzleti szempontból gazdaságosabb, jogi szempontból biztonságosabb megoldás lehet, ha a DFS játék szolgáltatója együttműködik távszerencsejáték üzemeltetésére már engedéllyel rendelkező szolgáltatóval. Ebben az esetben azonban érdemes pontosan megvizsgálni, hogy az együttműködő szolgáltató engedélye lehetővé teszi-e DFS játék üzemeltetését is, és maga az együttműködés milyen kockázattal jár a DFS játék szolgáltatója számára (például ha a partner engedélye lejár, visszavonásra kerül vagy arról később kiderül, hogy az nem alkalmas DFS játék működtetésére).
  • A működéshez kapcsolódó egyéb kérdések: A DFS szolgáltatójának – adott esetben a szerencsejáték üzemeltetéséhez kapcsolódó kötelezettségeken túl –  további követelményeket is érdemes figyelembe vennie. Ilyen például a versenyzők személyes adatainak és személyiségi jogainak kezelése és továbbítása, a direktmarketing lehetőségei, a DFS játékhoz kapcsolódó szerzői jogi jogkérdések kezelése, továbbá az ÁSZF irányadó jogszabályokkal való összhangba hozása.

________________________________________________________________________

Daily Fantasy Sports (“DFS”) have recently become very popular both in the US and the UK. According to market reports the “DFS fever” will spread accross Europe sooner than later. In the above Hungarian version of the article I have provided insight into the most intriguing legal issues of launching a DFS game. These issues include (i) the content of the licensing agreement to be concluded with the rights holder of the underlying sports competition; (ii) content of the agreement with the data management company who is providing live data; (iii) regulatory issues in particular if the DFS game at hand constitutes a game of chance instead of being a game of skill; (iv) further issues such as data protection, image rights of participants, copyright and GTC.

Advertisements

Amatőr sportszerződések felmondása / Termination of amateur athlete contracts

[Please scroll down for the English version]

A gyakorlatban többször tapasztaltam, hogy az amatőr sportszerződések időtartamát és felmondását bizonytalanság övezi, és az érintett felek – az amatőr sportoló és a sportszervezet – nincsenek tisztában azzal, hogy adott esetben felmondhatják-e sportszerződésüket és ha igen akkor ezt hogyan tehetik meg. A bizonytalanságok tisztázása végett e bejegyzésben az amatőr sportszerződések időtartamára vonatkozó rendelkezéseket, azok felmondásának lehetőségeit járom körül a sportolók és a sportszervezetek szemszögéből is.

1. Az amatőr sportszerződések időtartama a korábbi és jelenlegi szabályozásban

Immáron több mint három éve, 2012. január 1-jén lépett hatályba a Sporttörvény amatőr sportszerződések időtartamára vonatkozó új szabályozása: a jelenleg hatályos előírások szerint amatőr sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb egy évre, vagy a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára köthető. A hatályos szabályozás jelentős mértékű csökkenést eredményezett a korábbiakhoz képest, hiszen 2012 előtt az amatőr sportszerződéseket akár öt évre is lehetett kötni.

A Sporttörvény 2012 előtti és jelenleg is hatályos szabályozása alapján az amatőr sportoló sportszerződése fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. E hozzájárulás megadását – ha a sportszövetség szabályzata ezt lehetővé teszi – a sportszervezet költségtérítés fizetéséhez kötheti. Ha a költségtérítés maximális mértékét a sportszövetség szabályzatban nem határozza meg, a költségtérítés mértékére az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó. A gyakorlatban tehát egy amatőr sportoló tervezett átigazolásakor egy sportszervezet akár olyan összeget is követelhet a másik sportszervezettől, amelyet az – vagy helyette a sportoló – képtelen megfizetni. Ennek következményeként az érintett sportoló nem igazolhat át a kívánsága szerinti – a fejelődése szempontjából akár szakmailag jobb feltételeket kínáló – másik sportszervezetbe. Ezzel szemben az a sportoló, akinek a sportszerződésének időtartama már lejárt, illetve a sportszerződése jogszerűen megszűnt – mert például azt jogszerűen mondta fel -, “szabadon” átigazolhat, játékjogáért a korábbi sportszervezet költségtérítés nem követelhet.

Fentiek alapján látható, hogy a 2012-es jogszabályváltozás és az amatőr sportszerződések egy éves maximum időtartama meghatározásának célja elsősorban a fiatal és tehetséges sportolók érdekeinek védelme volt. Korábban a sportszervezetek több sportágban is éltek a törvényi maximummal és öt évre szóló amatőr sportszerződéseket írtak alá a sportolókkal ezáltal próbálva “magukhoz kötni” a legtehetségesebb sportolókat.

2. Az amatőr sportszerződések felmondásának lehetőségei

Bár az amatőr sportszerződések maximum egy éves időtartama jelentősen kedvezőbb a sportolókra nézve, még e rövidebb időszak alatt is előfordulhat olyan helyzet, hogy a sportoló sportszerződését megszüntetné és/vagy egy másik sportszervezetnél folytatná pályafutását. Szintén előfordulhat az is, hogy a sportolónak tulajdonítható okokból a sportszervezet is az egyéves időtartam lejárta előtt megszüntetné a szerződést.

Mivel a Sporttörvény az amatőr sportszerződés felmondását nem szabályozza, arra a Polgári Törvénykönyv (“Ptk.”) megbízási szerződés felmondására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az alábbiak szerint.

2.1 Felmondás szerződéses előírások hiányában

Ha a sportszervezet és a sportoló az amatőr sportszerződésben nem állapodnak meg a felmondásról, főszabály szerint a szerződést – bizonyos következményekkel – bármelyik fél bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

  • A sportoló felmondása: Ha a szerződést a sportoló alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a sportszervezetnek a felmondással okozott kárt. Ha azonban a felmondásra a sportszervezet szerződésszegése miatt került sor, a sportoló nem köteles kártérítést fizetni. “Alkalmatlan időnek” minősülhet, ha a sportoló közvetlenül egy fontos verseny, mérkőzés előtt, vagy egy drágább orvosi kezelés igénybevételét követően mondja fel a szerződését. Ilyen esetben a sportszervezet oldalán kárként jelentkezhet az az előny, amelyet a sportszervezet a sportoló felmondásának hiányában érhetett volna el (például pénzdíjas versenyen helyezés elmaradása, vagy versenypontok elvesztése). A gyakorlatban azonban rendkívül nehéz annak bizonyítása, hogy a sportszervezet a felmondás következtében valóban kárt szenvedett el. A sportszervezet szerződésszegésének megítélése az esetek többségében már jobban konkretizálható lehet (például a szerződésben foglalt szakmai feltételek meglétének hiánya). Valószínűleg a sportoló akkor is hivatkozhat szerződésszegésre, ha – különösen csapatsportok esetén – a mérkőzéseken nem önhibájából rendszerint nem lép pályára, és ezáltal a sportszervezet nem biztosítja részére a Sporttörvényben kötelezettségként megjelenő versenyzési lehetőséget. Szerződéses rendelkezések hiányában külön jogkérdés lehet, ha a sportoló – élve a Ptk. által általánosságban biztosított felmondási jogával – nem a sportszervezet szerződésszegése miatt mondja fel az amatőr sportszerződést, a sportszervezet igényelhet-e költségtérítést a sportoló következő sportszervezetétől, hiszen az amatőr sportszerződés a felek között megszűnt. Ez a kérdés leginkább eseti megítélést igényel, különösen mivel a sportoló akár visszaélésszerűen is élhet e jogával, melynek ilyen módon való gyakorlása alkalmatlan időben való felmondásnak minősülhet.
  • A sportszervezet felmondása: A sportszervezet felmondása esetén a sportszervezet köteles megtéríteni a sportolónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a sportoló szerződésszegése miatt került sor. A sportoló oldalán kárt jelenthet az abból adódó hátrány, hogy a sportszervezet által biztosított szakmai feltételek hiányában szakmai fejlődése elmarad vagy nem megfelelő. Nehézségét jelenthet azonban ezekben az esetekben is a kár számszerűsítése és az okozati összefüggés bizonyítása. A sportoló szerződésszegése fennállhat, ha nem teljesíti a szakmai utasításokat, az edzéseken önhibájából nem jelenik meg, vagy magatartásával a társait közvetlen veszélynek teszi ki vagy akár szándékosan sérülést okoz.

Fentiek alapján felmondás esetén mind a sportolót, mind a sportszervezetet csak abban az esetben terheli kártérítési felelősség, ha a másik fél a szerződést nem szegte meg. Ebből következően nem áll fenn a felmondó fél kártalanítási kötelezettsége, ha a felmondásra a sportszerződés megszegése miatt került sor. Ilyenkor a sportszerződés jogszerűen szűnt meg, és a sportoló következő igazolásakor a korábbi sportszervezet – jogviszony hiányában – költségtérítés nem követelhet.

2.2 A felmondás szabályozása a szerződésben

Tekintettel a fent említett, a felmondáshoz és különösen a szerződésszegés megítéléshez kapcsolódó bizonytalanságokra,  ajánlott a felmondásra vonatkozó rendelkezések meghatározása az amatőr sportszerződésben. Főszabály, hogy a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis, tehát nem vehető fel olyan rendelkezés a sportszerződésbe, mely szerint az amatőr sportszerződést annak időtartama alatt valamelyik fél nem mondhatja fel. Mivel azonban az egy évre vagy a bajnoki versenyrendszer időtartamára kötött szerződés tartós megbízási jogviszonynak minősül, a sportoló és a sportszervezet a szerződésben megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában. Így meghatározhatják a szerződésszegést jelentő esetköröket (például a sportszervezet nem biztosítja a szerződésben vállalt szakmai körülményeket, nem téríti meg a sportoló versenyzéssel összefüggő indokolt költségeit vagy a sportoló meghatározott számú edzésen, az edzőtáborban, sportorvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, doppingvétséget követ el) vagy egyéb olyan eseteket (például a sportoló – nem önhibájából – meghatározott számú mérkőzésen nem lép pályára, hosszútávra kiható sérülés, bizonyos szakmai feltételeknek megfelelő ajánlat a sportoló részére, a nevelési költségtérítés olyan ésszerű összegének meghatározása, amelynek megfizetésével a másik sportszervezet a sportolót átigazolhatja), melyek fennállása esetén azonnali hatályú felmondási jogot biztosítanak a másik fél részére és kikötik, hogy a szerződés csak ezen esetek bekövetkeztekor mondható fel. A sportoló részére nem szerződésszegés vonatkozásában biztosított felmondási jog esetén a felek megállapodhatnak abban is, hogy a sportoló bizonyos ésszerű összeget fizeti a sportszervezet részére, így kompenzálva azt, hogy a sportszervezet eleshet az új sportszervezet által adott esetben fizetendő nevelési költségtérítés összegétől.

Ha az adott sportszövetség szabályzatai tartalmaznak az amatőr sportszerződések megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket, ezen előírásokat is érdemes figyelembe venni a vonatkozó klauzulák meghatározásakor, valamint a felmondási jog bármelyik fél általi gyakorlásakor (ez utóbbi akkor is irányadó, ha a felek a szerződésben a felmondási okokról részletesen nem rendelkeztek).

3. A felmondás formai kellékei

A felmondásra okot adó körülmények felsorolása mellett javasolt a felmondás formájának meghatározása is az amatőr sportszerződésben. Mivel az amatőr sportszerződést írásba kell foglalni, annak felmondása is írásban történhet. Az írásbeli felmondásban meg kell határozni a felmondásra okot adó körülményeket és azt a sportolónak saját kezűleg, illetve ha a sportoló a felmondás közlésekor 18. életévét még nem töltötte be, törvényes képviselőjének is alá kell írnia.

4. Összefoglalás

Az amatőr sportszerződések bizonyos esetekben a határozott egy éves időtartam lejárta előtt is felmondhatók. A felmondáshoz kapcsolódó bizonytalanságok elkerülése végett a sportszerződésben javasolt megfelelően megszövegezni a felmondásra okot adó körülményeket. A felmondást a megfelelő formai követelmények betartásával kell közölni a másik féllel.

_______________________________________________________________________________

In practice, termination of amateur athlete contracts may often seem to be difficult both for athletes and clubs. Therefore, in order to avoid any doubts, it is worth describing in a post how such termination is regulated under the Hungarian Sports Act and how these provisions should be implemented into the contracts of amateur athletes. The above Hungarian version of this post shows some useful tips so that both clubs and athletes feel more comfortable when they need to decide about terminating an amateur contract. If you have any further questions concerning this post, please do not hesitate to get in touch: peter.rippel.szabo@gmail.com.

Hány éves is Falcao? / What’s your age again, Falcao?

[Please scroll down for the English verison]

Radamel Falcaonak, az Atlético Madrid sztárcsatárának AS Monacohoz igazolása az idei nyár egyik nagy slágere volt. A több szempontból a média kereszttüzébe került átigazolás egyik érdekes, mindazonáltal talán kevésbé ismert mozzanata, hogy az üzlet nyélbe ütését követően nemrégen felmerült, hogy Falcao ténylegesen nem is 27, hanem 29 éves. Első pillantásra egy rövid mosoly és vállrándítás keretei között vennének tudomásul ezt az “apró” körülményt. Jogi szempontból azonban fontos következményei is lehetnek annak, ha Falcao két évvel fiatalabbnak tünteti fel magát, mint amennyi valójában. A posztban bemutatásra kerül az ügy háttere és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezmények.

Az iskolai igazolás és annak gyakorlati jelentősége

Colegio San Pedro Claver de Bucaramanga – ez a neve annak a kolumbiai általános iskolának, amelybe napjainak egyik legjobb csatára Radamel Falcao gyerekként járt. Az iskola által őrzött, nemrégen előkerült igazolás szerint Falcao 1984-ben született (a dokumentum pontos naptári napot nem jelenít meg), azaz ezek szerint akár 29 éves is elmúlhatott már. Ezzel szemben azonban a csatár játékosigazolása és a FIFA hivatalos nyilvántartása alapján is 1986. február 10-én született, azaz Falcao “hivatalosan” jelenleg csak 27 éves. Mégis mit jelenthet ez a minimális különbség?

Egyrészt Falcao a 2005-ös FIFA U-20-as VB-n – ahol egyébként 3 mérkőzésen 2 gólt is szerzett – az irányadó korhatárt túllépve szerepelhetett, azaz kora miatt nem lett volna jogosult a játékra. A FIFA szabályzatai szerint egy játékos jogosulatlan szereplése ahhoz is vezethet, hogy a másik csapat kapja meg a mérkőzés 3 pontját. Ennek ráadásul jelentősége is lett volna, hiszen Kolumbia – Falcaoval a soraiban – Kanadát és Szíriát is legyőzte a VB-n. Másrészt – és ez talán a fontosabb aspektusa az ügynek – Falcao karrierje során ellenérték fejében három alkalommal váltott klubot. Átigazolásainak összértéke 112,5 millió euró körül van, csak idén nyáron az AS Monaco 60 millió eurót fizetett a játékjogáért. De fizetett-e volna a francia csapat ilyen sok pénzt, ha tisztában van azzal, hogy nem egy 27 éves, hanem egy akár 30-hoz közeli játékosról van szó?

A potenciális jogkövetkezmények

Eltekintve attól, hogy az U-20-as VB-n Kolumbia a csoportja utolsó helyezettjeként már a torna első szakaszában kiesett volna – és nem a Messi által vezetett argentinok állították volna meg őket a legjobb 16 között -, Falcao monacói átigazolásával összefüggésben a következőket lehet érdemes mérlegre tenni:

Egy labdarúgó játékjoga ellenértékének meghatározásánál az érintettek számos körülményt vesznek figyelembe. Az egyik ilyen – a szerződéskötéskor fennálló, lényeges körülmény – a labdarúgó életkora. Nem kérdés, hogy egy játékos általában 27 és 30 éves kora között van a legideálisabb állapotban ahhoz, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa a pályán. Tehát amennyiben Falcao 27 éves, úgy papíron a három legjobb szezonja még előtte van, azonban ha már 29 éves, akkor elvileg csak egy igazán jó szezon várhat rá. Ráadásul ez különös jelentőséggel is bírhat a konkrét ügyben, hiszen az AS Monaco legjobb esetben is csak a következő szezont követően szerepelhet a Bajnokok Ligájában. Összességében a hipotetikus kérdés a következő: fizetett-e volna az AS Monaco 60 millió eurót Falcao játékjogért és folyósítana-e részére évi 14 millió eurós fizetést, amennyiben tisztában lett volna az életkorával? Függetlenül attól, hogy az átigazolási szerződés mely nemzeti jog hatálya alá tartozik, a jogkövetkezmények a megtévesztésre hivatkozással valószínűleg hasonlóak, azaz minden bizonnyal az alábbi három verzió képzelhető el:

Egyrészt az AS Monaco csökkentheti Falcao 14 millió eurós fizetését, “hozzáigazítva” azt a valós életkorához (a szerződés érvénytelenségének kiküszöbölése). Emellett ebben az esetben a francia egylet kártérítésként követelhetné Falcaotol azt a különbözetet is, amely abból ered, amennyivel kevesebbet fizetett volna a játékjogáért az Atlético Madridnak abban az esetben, amennyiben tisztában lett volna a csatár életkorával (pl. ha így Falcao “csak” 40 millióba került volna, akkor 20 milliót sikeresen “behajthatna” a csatártól).

Másrészt amennyiben az AS Monaco nem kívánná fenntartani Falcaoval kötött szerződését és azt alapos indokkal alá is tudja támasztani, e szerződésnek az érvénytelensége is megállapítható lehet.  Ekkor ráadásul a francia egylet kártérítésként akár a teljes átigazolási összeg, ill. a játékos ügynöki, képviselői díjak, vagy a tárgyalásokhoz kapcsolódó költségek megfizetését is követelhetné a csatártól, hiszen több mint 60 milliót fizetett ki a “semmiért”. Érdekesség, hogy ebben az esetben Falcao végül minden bizonnyal szabadon igazolhatóvá válna, azaz bármelyik csapat bármikor – tehát akár a szezon közben is – leigazolhatná. Pl. a csatárt kereső Chelseat vagy Arsenalt biztosan nem “rogyasztaná” meg az ingyen megszerezhető csatár fizetési igényeinek teljesítése.

Harmadrészt a szerződés érvénytelenné nyilvánításakor az is megtörténhet, hogy a bíróság az eredeti állapot helyreállítása mellett döntene, azaz Falcao Atlético játékos marad, az AS Monaco visszakapja a 60 millió eurót a spanyol csapattól, ill. Falcaoval megfizetteti az egyebekben felmerült kárát. Persze ekkor akár a spanyol csapat is felléphetne Falcaoval szemben károkozásra hivatkozással…

Összességében a valóságban persze minimális az esélye, hogy bármi folyománya legyen az ügynek, hiszen minden bizonnyal az iskolai igazolás kerülhetett elírásra. Jogi szempontból azonban több mint érdekes volt eljátszani a gondolattal.

____________________________________________________________________________

This summer, AS Monaco paid a staggering EUR 60 million to Atlético Madrid for securing the services of Radamel Falcao. However, after the deal was completed, media rumours claimed that Falcao was born in 1984, whereas the player’s FIFA registration states that he was born two years later, in 1986. If the report is true, Falcao would have won the 2005 South American U-20 Championship at the age of 21 as an overage player. There are also suggestions that Monaco have been duped into paying over the odds for a player who has just a few years left of his career. The Hungarian version of this note considers all the legal consequences if the rumours were proven true and AS Monaco would claim for compensation from the player.