A labdarúgáshoz kapcsolódó jogok értékesítése Magyarországon / Exploitation of sports rights to football in Hungary

[Please scroll down for the English version]

Ezen a nyáron – ahogyan arról korábban az EU szakértői workshopról szóló bejegyzésemben írtam – megismerkedtem több nyugat-európai sportvezetővel, sportban tevékenykedő jogásszal. Így az EU workshopon beszélgettem az angol Premier League európai kapcsolatokért felelős vezetőjével is. Az ő megkeresésére lehetőségem adódott egy a labdarúgással összefüggő jogok hazai értékesítéséről szóló tanulmány megjelentetésére a European Professional Football Leagues (EPFL) sportjogi kiadványában (Sports Law Bulletin – SLB).  Az EPFL a hivatásos európai labdarúgó ligák érdekképviseleti és reprezentatív szervezete. Az SLB a legfrissebb sportjogi kérdésekkel foglalkozik – elsősorban azonban nem kizárólagosan – a labdarúgásra fókuszálva. A kiadványt az EPFL az egyes hivatásos ligák és élklubok vezetői, valamint közjogi intézmények tisztségviselői és egyetemi tanárok részére küldi meg.

Az SLB aktuális – a labdarúgáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok elméleti és elsősorban gyakorlati kérdéseit tárgyaló – száma múlt héten jelent meg, melynek 53-58. oldalán olvasható az Exploitation of sports rights to football in Hungary” (A labdarúgáshoz kapcsolódó jogok értékesítése Magyarországon) című tanulmányom. Az írás online is elérhető ezen a linken.  A tanulmányom

  • bemutatja a labdarúgáshoz kapcsolódó imázs, közvetítési, versenyszervezési és online sportfogadási jogok értékesítési struktúrájának hazai jogszabályi és gyakorlati hátterét;
  • leírja az értékesítéssel összefüggő legfontosabb jogkérdéseket; és
  • praktikus javaslatokat fogalmaz meg  a jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében.

A jogkérdések és javaslatok keretei között a gyakorlati oldalról megközelítve bemutatásra kerülnek

  • a labdarúgók imázsának (pl. megjelenés, kép, hang stb.) klubok és MLSZ általi felhasználásával összefüggésben felmerülő, a sportolók előzetes írásbeli hozzájárulásának és az imázs klubra történő automatikus átszállásának kérdéskörei;
  • a közvetítési jogok körében a kollektív értékesítéséből eredő esetleges versenyjogi problémák és társadalom számára kiemelt események jelentősége;
  • az online sportfogadási jogok értékesítése és ennek lehetséges szerepe a fogadási csalások megelőzésében;
  • a versenyszervezési jogban rejlő lehetőségek az “ambush marketing” és az “online piracy” leküzdésével összefüggésben.

A tanulmányhoz kapcsolódó bármilyen kérdés esetén elérhető vagyok a peter.rippel.szabo@gmail.com emailcímen.

_____________________________________________________________________________

My article “Exploitation of sports rights to football in Hungary” has been published in the Sports Law Bulletin (SLB) of the European Professional Football Leagues (EPFL). The article is also available online at EPFL’s official website (page 53-58) here.

 The EPFL is the representative body of European football leagues. The SLB is a publication reviewing the latest sports law developments – focusing on, but not limited to, football. It is distributed among senior league and club executives across Europe as well as public officials and academics.

This issue of the SLB is dedicated to the issues surrounding property rights in sport (intellectual property rights, but also sports organisers’ rights, commercial rights, image rights, etc.). In line with this, my article provides

  • an overview of the Hungarian legal framework on the exploitation of image, broadcasting, event and online betting rights;
  • highlights the main legal issues surrounding the exploitation of such rights; and
  • recommends some solutions to these issues to be implemented in practice.

If you have any questions regarding the above article please contact me at peter.rippel.szabo@gmail.com.

Jog, marketing és sport – a fair play határmezsgyéin / Law, marketing and sport – fair play is at stake

[Please scroll down for the English version]

Idén januárban látott napvilágot a hír, mely szerint a Qatar Tourism Authority négy évre szóló szponzorálási szerződést kötött a francia Paris Saint-Germain (PSG) labdarúgó klubbal, mely megállapodás értéke az említett négy éves periódusra 650 millió euró. A szerződés könnyen az UEFA (Európai Labdarúgó Szövetség) által előírt ún. Financial Fair Play licencrendszer (a továbbiakban: FFP) előírásaiba ütközhet, a felek szerint azonban a megállapodás összhangban van az UEFA által előírt követelményekkel. E bejegyzésben a szerződés körülményei jogi és marketing szempontból kerülnek elemzésre az FFP szabályok tükrében.

A PSG gyors felemelkedése

A PSG a tradicionális francia nagycsapatok egyike, ennek ellenére már 1994 óta nem nyerte meg a francia bajnokságot. 2011 nyarán a Qatar Sports Investment (QSI) a PSG-t azzal a szándékkal vásárolta meg, hogy mind francia és – ez még lényegesebb – európai mércével mérve is nagycsapatot épít. A terv megvalósításához a QSI által rendelkezésre álló pénzeszközökből klasszis játékosok, pl. Zlatan Ibrahimovic vagy Thiago Silva szerződtek a klubhoz jelentős összegekért. A párizsiak a Transfermarkt átigazolásokkal foglalkozó portál adatai szerint 2012/13-as szezonban 147 millió eurót, a 2011/12-es idényben pedig 106,1 millió eurót költöttek játékosvásárlásra. A játékos-eladásokból származó bevételi oldalon azonban csak 2,75 és 10,3 millió euró folyt be az említett két idényben. Összességében tehát másfél év leforgása alatt a PSG 240,05 millió euró veszteséget könyvelhetett el e téren (még ha egyébként a játékjog adás-vételekkel a klubok könyvelésében bizonyos mértékben „trükközni” is lehet – erről lásd ezen tanulmány 20. pontját). Az erősítéseknek köszönhetően a csapat jelenleg vezeti a francia bajnokságot és csoportelsőként kvalifikálta magát a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjébe.

Az FFP szabályok lényege és kapcsolódó előírásai

Röviden összefoglalva a teljes egészében a 2013-14-es szezontól alkalmazandó FFP szabályzat lényege, hogy az UEFA által szervezett európai versenysorozatokban (Bajnokok Ligája és Európa Liga) az egyes nemzeti labdarúgó klubok – esetünkben pl. a PSG – csak akkor vehetnek részt, amennyiben adott pénzügyi évben a labdarúgással kapcsolatos tevékenységükre fordított kiadásaikat a labdarúgásból termelt bevételük fedezi (ún. „break even szabály”), azaz adósságot termelő klubok nem indulhatnak a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában. A break even szabály alól azonban kivételt képeznek az utánpótlás-nevelésre és az infrastruktúra-fejlesztése fordított kiadások. Az UEFA a fenti előírások alkalmazásával elsősorban a labdarúgó klubok megfelelő gazdálkodását, működésük átláthatóságát, a versenyek integritását és fenntarthatóságát kívánja elérni.

A break even szabály kijátszását elkerülendő az FFP szabályzat több helyen előírásokat tartalmaz ’related party transactions’ (kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek) elnevezéssel, melyek lényege leegyszerűsítve az, hogy a klubok tulajdonosai a veszteségek fedezésére közvetlenül vagy közvetetten nem bocsáthatnak rendelkezésére anyagi forrásokat. Ilyen meg nem engedett anyagi forrás lehet különösen a reális piaci értéknek meg nem felelő szponzorálási szerződések megkötése a tulajdonosok érdekeltségi körébe tartozó cégekkel.

A 650 millió eurós szponzori megállapodás és háttere

Január elején jelentette be Nasser Al Khelaifi – a PSG katari elnöke – hogy a klub a Qatar Tourism Authority-val (katari turisztikai hivatal) négy évre szóló szponzorálási megállapodást kötött a 2012-13-as szezon kezdetére „visszaható hatállyal”, mely alapján a PSG évenként kb. 150 millió eurós, a szerződés legutolsó évében pedig 200 millió eurós szponzori támogatást kap. [A számokat kontextusba helyezve: a második legjobban fizetett szponzorálási megállapodás keretei között a Manchester City évi 49 millió, míg a harmadik legjobban fizetett FC Barcelona évi 30 milliós bevételt könyvelhet el mezszponzori szerződéséből. Mindenesetre a rendelkezésre álló információk szerint a PSG szóban forgó szponzorálása nem mezszponzorációra hanem egyéb marketingterületekre terjed ki, tekintettel az Emirates mezszponzor küszöbön álló szerződéshosszabbítására.]

Fenti szerződés és az FFP szabályok szempontjából a következő emelendő ki: a szponzorálási megállapodás egyik alanyának, a szponzorált PSG-nek közvetlen tulajdonosa a QSI, amelynek tulajdonosa pedig a katari kormány tulajdonában lévő Qatar Investment Authority. A szponzorálási szerződés másik alanya, a szponzor Qatar Tourism Authority pedig szintén a katari kormány által finanszírozott társaság.

Összességében tehát látható, hogy a tulajdonosi szálak a szerződés két oldalán összefutnak, azaz elviekben semmi akadálya sincs az FFP fentebb említett kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szabályai alkalmazásának.

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek megítélése: jogi és a marketing-szempontok

Az FFP szabályok vonatkozó előírása szerint a kapcsolt vállalkozások közötti megállapodás abban az esetben nem tekinthető piaci értéken megkötött ügyletnek, amennyiben a szerződés bármelyik fél részére kedvezőbb és előnyösebb feltételekkel került megkötésre mint abban az esetben, ha a felek nem kapcsolt vállalkozásnak minősülnének. Az FFP szabályok megsértése akár pénzbüntetést és az érintett klub UEFA versenyekből való kizárását is eredményezheti.

Fentiek ahhoz a kérdéshez vezetnek, hogy mikor és miért tekinthető egy tranzakció „a megfelelő piaci értéknél” kedvezőbbnek a felek számára? Konkrét esetben milyen kritériumok alapján állapíthatja meg az UEFA illetékes szerve, hogy a szóban forgó PSG szponzorálási szerződés nem piaci alapon került megkötésre? A legkézenfekvőbb minden bizonnyal hasonló jellegű és típusú szponzorációk piaci értékének alapul vétele, különösen figyelembe véve a szponzor megjelenítési lehetőségeit, a kapcsolódó platformokat, a szerződés hosszát és struktúráját. A bemutatottak alapján azonban az is egyértelmű, hogy ilyen összegű és jellegű ügylet eddig nem igazán volt a labdarúgás történetében, azaz komolyan fennállhat a “bukás” veszélye.

Szakírók szerint a katariak minden bizonnyal arra fektetik a hangsúlyt, hogy a PSG mint klub és Párizs, mint a világ egyik fővárosa olyan befektetési, üzleti és marketing lehetőségeket jelent a katari állam részére, amelyekhez kapcsolódó megjelenési és reklámozási lehetőségek ellenértéke megfelel a szerződésben foglalt összegeknek. Így álláspontjuk szerint a megállapodás jogi szempontból összhangban van az FFP szabályokkal és így az UEFA szankciókat sem alkalmazhat a klubbal szemben.

Összefoglalás

Látható, hogy az ügylet megítélése a jogi képviselők és a marketingszakemberek komoly együttműködését igényli mind az UEFA és mind a PSG oldalán. Mint a legtöbb esetben azonban a személyes tényezők is kiemelkedő jelentőséggel bírhatnak a “játékban”: Michel Platini, az UEFA elnöke és a FFP ötletgazdája egyike volt a 2022-es labdarúgó katari világbajnokság fő támogatóinak, fia Laurent Platini pedig a QSI alkalmazásában áll. Ráadásul az Al Jazeera médiatársaság igazgatója a PSG elnöke, a bevezetőben már említett Nasser Al Khelaifi, mely médiatársaság 2011-ben jelentős számú UEFA Bajnokok Ligája közvetítési jogot szerzett meg. A szakmai és személyes szálak tehát meglehetősen összefonódnak a történetben, így egy biztos: kiemelt érdeklődéssel várhatjuk az UEFA reakcióját.

[A bejegyzésben a szponzorálási szerződéssel összefüggésben közölt adatok Howard Johnson: Running rings round UEFA c. írásából (World Soccer, 2013 február) kerültek átvételre.]

_____________________________________________________________________________

In January Nasser Al Khelaifi, president of new-rich French club Paris Saint Germain (PSG) announced PSG would be signing a sponsorship agreement with the Qatar Tourism Authority which would be worth about euro 650 million over a period of four years. This article looks into the legal and marketing background of the story in the light of the UEFA Financial Fair Play Regulations (FFPR) and describes how the deal would be assessed under the FFPR.

Sportolók szponzorálási szerződésének felmondása / Termination of athlete endorsement contracts

[Please scroll down for the English version]

A szponzorálás fogalma és lényege

A jogirodalomban és a Sporttörvény meghatározásában is a sportszponzorálási szerződés fogalma a következő: a szponzorálás a szponzor és a szponzorált tartós vagy adott sportversenyre vonatkozó kommunikációpolitikai céllal, az ún. imázs transzferre irányulóan létrejött szerződéses kapcsolata, mely során a szponzor pénzt vagy egyéb anyagi előnyöket biztosít a szponzorált részére, míg a szponzorált sporttal kapcsolatos tevékenysége során a szponzort népszerűsíti, illetve lehetővé teszi, hogy sporttal kapcsolatos tevékenységét a szponzor üzleti kapcsolataiban felhasználhassa.

A szponzorált sportoló szerződésszegése és a kapcsolódó jogi problémák

A sportszponzorálás egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb formája ismert és sikeres sportolók szponzorálása. A szerződés időtartama alatt azonban több esetben is előfordulhat, hogy a szponzorált sportoló valamilyen oknál fogva nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, és így a szponzorálás a jövőben nem éri el a célját. Ilyen esetekben a szponzornak általában már nem áll érdekében a szerződés fenntartása.

A sportoló szerződésszegését olyan magatartásformák valósíthatják meg, melyek alkalmasak imázsának, közmegítélésének rontására, és így hatással lehetnek a szerződéssel elérni kívánt célokra. Különösen ilyen sportolói magatartás lehet a fair play alapvető elveinek vagy a doppingtilalomnak a megsértése, valamint szerződésszegéshez vezethet a sportoló esetleges közmegbotránkozást kiváltó életvitele is.

Jogi szempontból – általában a kapcsolódó szerződéses rendelkezések hiánya miatt – a szponzorált sportoló szerződésszegése kérdésének megítélése gyakran jelent problémát. Többször ugyanis nehezen ítélhető meg, mely esetekben van szó a fair play, a doppingtilalom alapvető szabályainak megsértéséről vagy közmegbotránkozást kiváltó viselkedésről, életvitelről. Ráadásul kérdéses az is, hogy a sportoló ilyen magatartásának egyáltalán vane hatása a sportoló vagy a szponzor szerződéses kapcsolatára, a felek közmegítélésére, továbbá a szponzor által elérni kívánt imázstranszferre és így a gazdasági-kereskedelmi tevékenységére.

Szerződéses megoldások a jogi problémák elkerülésére

Az előzőkben kifejtettekre tekintettel a sportoló szerződésszegésszerű magatartásaival kapcsolatos viták elkerülése végett ajánlott a szerződésszegést jelentő magatartások teljes körű (esetleg példálózó jellegű) felsorolása a szponzorálási szerződésben. Ebben az esetben ugyanis a szponzorált sportoló szerződésszegésének megítélése egyszerű, ha a szerződésben konkrétan meghatározott magatartási kötelezettségét nem teljesíti (például ha megtagadja a szerződésben előírt interjún való részvételt vagy a szponzor termékeinek használatát, megjelenítését). Továbbá a sportoló szerződésben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetére a szponzor részére fizetendő – a felek körülményeihez és a szerződés egyéb sajátosságaihoz igazított – arányos mértékű kötbér kikötése is megfelelő megoldást jelenthet. E rendelkezések szerződésbe való felvétele a szponzor szempontjából azért is tekinthető előnyösnek, mivel a kötbér megfizetését akkor is követelheti, ha kára egyébként nem merült fel, ill. érvényesítheti a kötbér összegét meghaladó kárát és a szponzorált sportoló szerződésszegéséből eredő egyéb jogait is.

____________________________________________________________________________

Sponsors often face difficulties when it comes to terminating athlete endorsement contracts. In the absence of contractual provisions on the athlete’s behavior constituting breach of contract, it is not always clear whether the athlete does not perform his/her obligations as agreed to within the contract.

This note, after defining the term used for endorsement agreements under Hungarian law, highlights the legal issues surrounding the breach of athlete endorsement contracts. There are also some recommended provisions to be included in athlete endorsement contracts so that the sponsor can avoid any legal uncertainties regarding the termination of these agreements.