Sportszervezetek: élesedő határidők az Új Ptk.-val és a kötelező szabályzatalkotással összefüggésben

A sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak és a sportszövetségeknek hamarosan az Új Ptk. szerint szükséges továbbműködniük, a korlátolt felelősségű társaságoknak erre konkrét határidő is van. A sportszövetségeknek kevesebb, mint húsz napja maradt arra, hogy új szabályzatokat alkossanak és ezáltal megfeleljenek a Sporttörvény követelményeinek.

Az Új Ptk.-val kapcsolatban felmerülő határidők

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény már 2014. március 15-én hatályba lépett. Az Új Ptk. előírásai – ahogy ezt korábban már a blogon bemutattam ittitt és itt – számos helyen különböznek a korábban hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény előírásaitól. A változások átültetése szempontjából könnyebbséget jelent(ett) a sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak, a sportszövetségeknek és a sportvállalkozásoknak (azaz a korlátolt felelősségű társaságoknak és a részvénytársaságoknak), hogy a jogszabály részükre átmeneti időt biztosított az Új Ptk. szerinti továbbműködésre.

A határidő a sportszervezetek egy részét (a hárommillió forint törzstőkével már korábban rendelkezett kft.-ket, valamint az rt.-ket) érintően már korábban, 2016. március 15-én már lejárt.

A jelenleg kevesebb, mint hárommillió forint törzstőkével rendelkező kft.-k részére az Új Ptk. szerinti továbbműködésre előírt végső határidő hamarosan lejár: az ilyen korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről az Új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.

sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak és a sportszövetségeknek – amennyiben 2014. március 14-e előtt jöttek létre és még nem döntöttek az Új Ptk. szerinti továbbműködésről – a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt kötelesek a létesítő okirataiknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk. szabályainak és egyúttal dönteniük kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről.  Tehát ebben az esetben nincs konkrét határidő (a korábban előírt 2016. március 15-ei és 2017. március 15-ei határidők a legújabb jogszabály-módosítás szerint már nem irányadók). Mindazonáltal figyelemmel kell lenni arra, amennyiben például az érintett sportszervezet székhelye, elnökségének, felügyelő bizottságának létszáma vagy közhasznúsági státusza megváltozik, akkor nem elég ezt átvezetni a létesítő okiraton, hanem egyúttal határozni kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről és felül kell vizsgálni a létesítő okirat azon előírásait, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk.-nak.

Mit jelent az Új Ptk. szerinti továbbműködés a gyakorlatban?

Az érintett sportszervezet legfőbb (döntéshozó) szervének határozatban kell kimondania, hogy az Új Ptk. előírásai szerint működik tovább, illetve a létesítő okiratot módosítania kell oly módon, hogy abban ne legyen az Új Ptk. követelményeinek meg nem felelő előírás. A gyakorlatban a legegyszerűbben ezt úgy oldható meg, hogy a sportszervezet egy teljesen új létesítő okiratot fogad el a korábban hatályban lévő helyett. Ezzel egyrészt időt lehet spórolni, hiszen ebben az esetben nem szükséges mondatonként átvizsgálni a létesítő okiratot, másrészt jelentősen csökkenthető annak az esélye, hogy az eljáró bíróság hiánypótlást bocsát ki, hiszen egy teljesen új, az Új Ptk. logikája szerint felépített létesítő okirat jobban átlátható és átolvasható, illetve kevés eséllyel tartalmazhat az Új Ptk.-val összhangban nem álló előírásokat.

Milyen szabályzatokat, meddig és hogyan kell megalkotniuk a sportszövetségeknek?

2017. január 1-jén – ahogy azt szintén bemutattam – átfogó módon módosult a sportról szóló 2004. évi I. törvény. A módosítások konkrét feladatokat is előírtak a sportszövetségek részére: a Sporttörvény 45 napos határidővel, azaz legkésőbb 2017. február 15-ig kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. Utóbbinak tartalmaznia kell különösen a sportsérülések megelőzésére, a sportegészségügyi ellátás biztosítására és a sportbiztosításra vonatkozó sportági előírásokat is.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Erre a feladatra a jogszabályok konkrét határidőt nem írnak elő. Ennek hiányában a legvalószínűbb jogértelmezés az, hogy e módosítás határideje szintén 2017. február 15.

Ha fenti szabályzatok megalkotása és módosítása a sportszövetség alapszabálya szerint a közgyűlés (vagy küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozik, úgy a közgyűlést (küldöttgyűlést) össze kell hívni és gondoskodni kell a szabályzatok közgyűlésen való elfogadásáról. Ha a szabályzatok megalkotása elnökségi hatáskörbe tartozik, azok elfogadásáról elnökségi ülésen szükséges dönteni.

Mi történhet, ha a sportszervezetek nem tesznek eleget a fenti kötelezettségeiknek?

A sportegyesületek, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok és a sportszövetségek esetében az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet és ennek eredményeként a bíróság összehívhatja a legfőbb szervet vagy végső esetben meg is szüntetheti az érintett sportszervezetet. A korlátolt felelősségű társaságok esetében a cégbíróság kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást és az érintett kft.-t vagy annak ügyvezetőjét többek között pénzbírsággal sújthatja vagy felügyelő biztost rendelhet ki.

Fentiek mellett üzleti szempontból fontos lehet az, hogy a sportszervezetek már az Új Ptk. szerint működjenek, hiszen szponzori, támogatási szerződések tárgyalásánál vagy pályázatok esetében kiemelt körülmény lehet az, hogy az érintett sportszervezet a hatályos jogszabályokkal összhangban, átláthatóan és azokat kellő időben követve működik.

A fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.

Korlátolt felelősségű társaságként működő sportvállalkozások: 2016. március 15-étől kötelezően alkalmazandó az Új Ptk.!

2016. március 15. napjától valamennyi korlátolt felelősségű társaság (“kft.“) – így a kft. formában működő sportvállalkozás is – köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Új Ptk.“) rendelkezései szerint működni, azaz legkésőbb eddig az időponting köteles

  • a létesítő okiratát az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítani; és
  • a jegyzett tőkéjét legalább 3.000.000,- Ft-ra emelni.

1. A Kft. létesítő okiratának módosítása az Új Ptk. előírásainak megfelelően

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden kft. létesítő okiratának (azaz társasági szerződésének vagy alapító okiratának) meg kell felelnie az Új Ptk. előírásainak. A kft. tehát köteles az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló taggyűlési vagy alapítói határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Ezt követően a kft. létesítő okirata nem tartalmazhat az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az Új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az Új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot (például székhelyet, ügyvezető személyét) is érintő változás esetén ez a kedvezmény nem alkalmazható.

2. A jegyzett tőke felemelésére vonatkozó szabályok

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 500.000,- Ft jegyzett tőke minimumot határozott meg a kft.-k részére. Ezt változtatta meg az Új Ptk., mely a kft.-k részére 3.000.000,- Ft-os minimum jegyzett tőkét ír elő.

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden Kft.-nek meg kell felelnie az Új Ptk. 3.000.000,- Ft-os tőkeminimumra vonatkozó szabályainak, azaz ezen időpontig kell biztosítani a jegyzett tőke felemelését, ha a Kft. jegyzett tőkéje jelenleg nem éri el a 3.000.000,- Ft-ot.

2.1 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő rendelkezésre áll

Ha a kft. tulajdonosai rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, a tőkeemelésre az alábbi módokon kerülhet sor:

a) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet készpénz befizetéssel való teljesítése; vagy

b) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet nem pénzbeli hozzájárulással (ún. apporttal) való teljesítése (apportként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre, továbbá apportként követelést is szolgáltathat, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul); vagy

c) A jegyzett tőke Új Ptk. előírásainak megfelelő megemelése történhet a törzstőkén felüli vagyonból is abban az esetben, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a kft. saját tőkéjét, és a kft. előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a kft. rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke-emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a kft. 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

2.2 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő nem áll rendelkezésre

Ha a kft. tulajdonosai nem rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, azonban társaságukat továbbra is kft. formájában kívánják működtetni, a következő megoldások jöhetnek szóba:

a) Készpénz befizetése esetén az Új Ptk. lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok később – akár részletekben – bármiféle időkorlát nélkül fizethessék be a megemelt törzstőke hiányzó összegét.

Ebben az esetben azonban az Új Ptk. hitelezővédelmi szempontok miatt a következő két jogkövetkezményt alkalmazza:

  • Osztalékfizetési tilalom: A kft. mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét; és
  • Tagi korlátolt felelősség áttörése: A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a kft. tartozásaiért, azaz a tagok korlátolt felelősségének alapelve mindaddig áttörésre kerül, amíg a tag a létesítő okiratban vállalt fizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget nem tesz.

b) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) szolgáltatása esetén, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét – azaz például 3.000.000,- Ft-os jegyzett tőke esetén a 1.500.000,- Ft-ot –, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a kft. rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem bocsátották teljes egészében a Kft. rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a létesítő okiratban meghatározott időpontig kell szolgáltatni, mely időpont három évnél hosszabb nem lehet.

Mivel mindkét fenti esetben a tulajdonosok elhatározták a jegyzett tőke felemelését, a cégbíróság a jegyzett tőke Új Ptk.-nak megfelelő változását a cégjegyzékbe bejegyezi, azaz a Kft. az új előírásoknak megfelelő jegyzett tőkével fog rendelkezni, annak ellenére, hogy annak tényleges rendelkezésre bocsátására csak későbbi időpontban kerül sor.

Egyebekben – ha a szükséges tőkeerő jelenleg és várhatóan a jövőben sem fog rendelkezésre állni – megoldást jelent a tőkeminimummal nem rendelkező, azaz betéti vagy közkereseti társasági formába való átalakulás is. Ebben az esetben a jegyzett tőke megemelésére és pénzbefizetésre nincs szükség, azonban a társasági formaváltás annak komplexebb természete miatt jelentősebb költséggel jár.

Sportegyesületek: közeleg a 2016. március 15-ei határidő!

Több mint másfél éve, 2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“), mely egyúttal hatályon kívül helyezte a korábbi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hozott az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Az Új Ptk. hatálybalépésével a már ebben az időpontban is létező egyesületek számára nem volt rögtön kötelező az Új Ptk. szabályainak alkalmazása. Mindazonáltal van egy végső határidő is: a sportegyesületeknek legkésőbb 2016. március 15-étől az Új Ptk. szabályai szerint kötelező működniük.

Ez azt jelenti, hogy a sportegyesületeknek legkésőbb 2016. március 15-ig az alapszabály Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtaniuk az illetékes bírósághoz. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve nem biztos, hogy érdemes a sportegyesület alapszabályának módosításával megvárni 2016. márciusát, mivel ekkor egyrészt a hirtelen megnövekvő bírósági ügyteher miatt a sportegyesület változásbejegyzési eljárása a megszokottnál több időt vehet igénybe, másrészt a közgyűlés megfelelő összehívása és megtartása is gondot okozhat. Ezért akár már most érdemes lehet dönteni az alapszabály Új Ptk.-nak megfelelő módosításáról és annak bírósághoz való benyújtásáról.

A blogomon korábban három egymást követő részletes bejegyzésben mutattam be (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket. Ezek hasznos útmutatásul szolgálhatnak a sportegyesületeket érintő új szabályok vonatkozásában.

Milyen változásokat hoz a sportegyesületek életében az új Polgári Törvénykönyv? (3. rész) / New Hungarian Civil Code also affects sports clubs (Part 3)

[Please scroll down for the English version]

2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“) és egyúttal hatályon kívül helyezi a jelenlegi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hoz az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Blogomon három egymást követő bejegyzésben mutatom be (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket.

A háromrészes bejegyzéssorozat jelen harmadik része – a sportegyesület fogalmának definiálása után – azt mutatja be, hogy a sportegyesületeknek mikortól és hogyan kötelező megfelelniük az Új Ptk. előírásainak.

Az Új Ptk. új előírásait elemző első rész itt, míg az Új Ptk.-nak a Régi Ptk. szabályival megegyező vagy azokhoz nagymértékben hasonló szabályait bemutató második rész itt érhető el.

Melyik egyesület minősül sportegyesületnek?

A Sporttörvény szerint a sportegyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület tehát a Sporttörvényben megfogalmazott néhány speciális szabály, továbbá a Régi Ptk., illetve 2014. március 15-től az Új Ptk. (valamint az ún. Civil törvény) általános szabályai szerint működő egyesület. Ebből következően az Új Ptk.-nak az egyesületekre irányadó előírásai alkalmazandók a sportegyesületekre is.

Az Új Ptk. alkalmazására vonatkozó időbeli és megfelelési kötelezettségek

  • Időbeli kötelezettség: Az Új Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 2014. március 15. napján bejegyzés alatt álló egyesület az Új Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály módosítással egyidejűleg, legkésőbb azonban 2016. március 15. napjáig köteles az alapszabály mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk. szabályainak.
  • Az Új Ptk. vagy a Régi Ptk. szabályainak alkalmazása: 2014. március 15. napjától az első módosítást követően, de legkésőbb 2016. március 15. napjától az egyesület csak az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alapszabály alapján és az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. Ezen időpontig az egyesület a Régi Ptk. alapján működik. 2014. március 15. napjától – tehát az Új Ptk. hatálybalépésének időpontjától – új egyesület természetesen csak az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban alapítható.
  • 2016. március 15-ig érvényesülő kivételszabályok: Az egyesület az alapszabályát az Új Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az Új Ptk. és az alapszabály tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban az alapszabály egyéb okból módosul, a sportegyesület az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. Továbbá nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét.
  • Önkéntes alapszabály módosítás: Az egyesület – anélkül, hogy egyébként bármilyen változásbejegyzésre okot adó körülmény merülne fel – saját elhatározásból is dönthet úgy, hogy az Új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítja alapszabályát, erre azonban a bíróságnak benyújtott változásbejegyzési kérelemben utalnia kell.
  • Változásbejegyzési kérelem: Az alapszabály Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani az illetékes bírósághoz.

____________________________________________________________________________

The new Hungarian Civil Code enters into force as of 15 March 2014. This change will affect sports clubs. They will be required to adjust their statues and day-to-day operations to the new provisions. Thus, being familiar with the new Civil Code is of extreme importance to sports clubs. The above Hungarian version of the post is the third of a three-part series. It describes how and by when clubs have to comply with the new provisions. The first blog (published on 5 February 2014 here) highlights the most important regulations of the new Civil Code. The second post (published on 17 February 2014) describes the regulations currently in force that remain unaffected by the new Civil Code and explains how significant the changes will be for sports clubs.


Milyen változásokat hoz a sportegyesületek életében az új Polgári Törvénykönyv? (2. rész) / New Hungarian Civil Code also affects sports clubs (Part 2)

[Please scroll down for the English version]

2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“) és egyúttal hatályon kívül helyezi a jelenlegi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hoz az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Blogomon három egymást követő bejegyzésben mutatom be (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket.

A háromrészes bejegyzéssorozat jelen második része – a sportegyesület fogalmának definiálása után – az Új Ptk. olyan előírásait sorolja fel, amelyek a Régi Ptk. szabályival megegyeznek vagy azokhoz nagymértékben hasonlók. Az Új Ptk. új előírásait elemző első rész itt érhető el.

Melyik egyesület minősül sportegyesületnek?

A Sporttörvény szerint a sportegyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület tehát a Sporttörvényben megfogalmazott néhány speciális szabály, továbbá a Régi Ptk., illetve 2014. március 15-től az Új Ptk. (valamint az ún. Civil törvény) általános szabályai szerint működő egyesület. Ebből következően az Új Ptk.-nak az egyesületekre irányadó előírásai alkalmazandók a sportegyesületekre is.

Az Új Ptk. azonos előírásai

  • Alapító tagok minimum létszáma és az egyesület alapvető ismertetőjegyei: Az egyesület alapításához továbbra is legalább 10 alapító tag szükséges. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Bár az Új Ptk. az egyesület általános definíciójában már nem említi kifejezetten, az egyesületnek – lényegéből eredően – továbbra is lényeges és alapvető attribútuma az önkéntesség és az önkormányzati, demokratikus alapokon történő működés. Tehát az egyesületek alapítása továbbra is a tagok szabad elhatározásán alapul, továbbá a tagok szabadon dönthetnek egyesületekbe való belépésükről és – figyelembe véve a tagi jogviszony felmondására és a kizárásra vonatkozó szabályokat – egyesületekbe való kilépésükről is. Emellett az egyesület tagjai a jövőben is – az Új Ptk. és az egyéb jogszabályok előírásainak figyelembe vételével – az önkormányzatiság elvén szervezhetik tevékenységüket.
  • Egyesület létrejöttének időpontja: Az egyesület a jövőben is az alapszabályán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
  • Gazdasági tevékenység: Sportegyesület gazdasági tevékenység céljából  továbbra sem alapítható. Mindazonáltal az egyesület – ahogy a bejegyzés első részében részletesebben is kifejtésre került – kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat.
  • Tag kötelezettségei: A sportegyesület tagja az Új Ptk. szerint is köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek és nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását sem.
  • Ügyvezetés: Bár az Új Ptk. az egyesület vezetését ellátó személyeket, szerveket ügyintéző és képviseleti szerv helyett ügyvezetőnek és elnökségnek  nevezi, e szervek feladata továbbra is az ügyvezetés, azaz az egyesület mindennapi ügyeinek vitele. Egyébként az Új Ptk. – ahogy bejegyzéssorozat az első részben már említettem – részletesen felsorolja az ügyvezetés feladatait. E feladatokat eddig lényegében az egyesületek alapszabályai rögzítették.
  • Határozat hatályon kívül helyezése iránti perindítás: az Új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó főszabályok között továbbra is lehetővé teszi az egyesület bármely tagja részre, hogy keresetet indítson az egyesület szervei által hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt. Erre a tagnak a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül van lehetősége, azonban a tag a határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével pert nem indíthat (a Régi Ptk. az egyéves jogvesztő határidőt nem tartalmazza). A perindítás a határozat végrehajtását továbbra sem érinti, a bíróság azonban a felperes kérésére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
  • Egyesület megszűnése: Az Új Ptk. egyértelműen rögzítette a Régi Ptk. szabályaiból kifejezetten ugyan nem következő, jogilag azonban máshogy nem értelmezhető szabályt, mely szerint egyesület jogutóddal történő megszűnése esetén csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Emellett az Új Ptk. egyértelműsíti, hogy az egyesület abban az esetben is jogutód nélkül szűnik meg, ha célját megvalósította, céljának megvalósítása lehetetlenné vált, továbbá ha tagjainak száma hat hónapon át tíz főnél kevesebb maradt.

Összességében milyen mértékű változással szükséges számolni a sportegyesületek szabályozásában?

Az Új Ptk. és a Régi Ptk. előírásainak áttekintését követően kijelenthető, hogy az Új Ptk. számos olyan előírást tartalmaz, amelyek az egyesületek, sportegyesületek által eddig követett alapszabályi és egyéb szabályozási gyakorlatot, továbbá a kialakult bírói esetjogot követik. Az Új Ptk. több, a Régi Ptk. és a kapcsolódó korábbi jogszabályok által nem vagy nem kifejezetten érintett, jogi és gyakorlati szempontból fontos, garanciális jellegű követelményeket rögzít. Ennek tükrében elmondható, hogy jelentős mértékben bővül és egyértelműbbé válik a sportegyesületeket érintő szabályozási háttér annak ellenére, hogy néhány új előírásból eredő kérdés a kezdeti joggyakorlat során bizonytalanságot okozhat.  Mindent összevetve a változás könnyebbé teszi az egyesület alapítóinak, tagjainak az egyesületekre vonatkozó szabályozás megértését és az azzal összhangban álló alapszabályi és egyéb belső rendelkezések, továbbá a hétköznapokat érintő működés megfelelő kialakítását. Összességében az Új Ptk. a Régi Ptk.-val összehasonlítva több részletszabályt tartalmaz, alapjaiban azonban nem változtatja meg a korábbi (sport)egyesületi jogi szabályozást.

______________________________________________________________________________

The new Hungarian Civil Code enters into force as of 15 March 2014. This change will affect sports clubs. They will be required to adjust their statues and day-to-day operations to the new provisions. Thus, being familiar with the new Civil Code is of extreme importance to sports clubs. The above Hungarian version of the post is the second of a three-part series. It describes the regulations currently in force that remain unaffected by the new Civil Code. The first blog (published on 5 February 2014 here) highlights the most important regulations of the new Civil Code and explains how significant the changes will be for sports clubs. The third blog to be published later this month will deal with the timing of the mandatory implementation of the new rules.

Milyen változásokat hoz a sportegyesületek életében az új Polgári Törvénykönyv? (1. rész) / New Hungarian Civil Code also affects sports clubs (Part 1)

[Please scroll down for the English version]

2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“) és egyúttal hatályon kívül helyezi a jelenlegi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hoz az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Blogomon három egymást követő bejegyzésben bemutatom (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket.

A háromrészes bejegyzéssorozat jelen első része – a sportegyesület fogalmának definiálása után – az Új Ptk. olyan lényeges előírásait elemzi, amelyek a Régi Ptk. szabályitól eltérnek, és a sportegyesületek mindennapi működését jelentős mértékben érinteni fogják.

Melyik egyesület minősül sportegyesületnek?

A Sporttörvény szerint a sportegyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület tehát a Sporttörvényben megfogalmazott néhány speciális szabály, továbbá a Régi Ptk., illetve 2014. március 15-től az Új Ptk. (valamint az ún. Civil törvény) általános szabályai szerint működő egyesület. Ebből következően az Új Ptk.-nak az egyesületekre irányadó előírásai alkalmazandók a sportegyesületekre is.

Új szabályok az Új Ptk.-ban

Az Új Ptk. gyakorlati szempontból, az egyesületek mindennapi működését meghatározó legfontosabb előírásai az alábbiak:

  • Gazdasági tevékenység: A sportegyesület a Régi Ptk. és a Sporttörvény előírásai alapján gazdasági, illetve kereskedelmi tevékenységet (ideértve a vagyoni értékű jogok hasznosítását is) csak célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel folytathat. Ehhez képest az Új Ptk. vonatkozó rendelkezése szigorúbb: az egyesület kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat. Azaz az Új Ptk. szerint a gazdasági tevékenységnek nemcsak közvetetten, hanem közvetlenül is kapcsolódnia kell a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése sportegyesületi célokhoz. Sportegyesület gazdasági tevékenység céljából természetesen továbbra sem alapítható.
  • Sportegyesületi vagyon: Az Új Ptk. kifejezetten kimondja, hogy az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
  • Tagsági jogok: A tagegyenlőség elve alapján az Új Ptk. kifejezetten rögzíti, hogy a tagokat – a különleges jogállású tagok kivételével – egyenlő jogok illetik és egyenlő kötelezettségek terhelik, továbbá hogy a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
  • Tagsági jogviszony felmondása / tag kizárása: az Új Ptk. előírja, hogy ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A tag kizárásával kapcsolatban az Új Ptk. garanciális szabályként rögzíti, hogy a tagot a közgyűlés és csak a tag jogszabályt, alapszabályt vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén zárhatja ki akkor, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározza.
  • Alapszabály tartalma: az Új Ptk. meghatározza azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyeket a sportegyesület alapszabályának tartalmaznia szükséges. Emellett a tagok – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – további rendelkezéseket is felvehetnek az alapszabályba.
  • Tag jogai a közgyűlésen: szintén garanciális szabályként az Új Ptk. rögzíti, hogy a tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
  • Közgyűlés hatásköre: az Új Ptk. – a korábbi közgyűlési hatáskörök megtartása mellett – a közgyűlés hatáskörébe utalja (i) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlását és díjazásának megállapítását, (ii) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyását, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; (iii) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntést; (iv) a felügyelőbizottság tagjainak továbbá a választott könyvvizsgáló megválasztását, visszahívásuk és díjazásuk megállapítását; és (v) a végelszámoló kijelölését. Fontos, hogy az alapszabály az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyvezető szerv éves beszámolójának megtárgyalását a közgyűlés helyett nem bízhatja az egyesület más szervére (pl. az elnökségre).
  • Határozathozatal: az Új Ptk. szerint az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez pedig  szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Régi Ptk. főszabálya alapján az egyesület szervei – így értelemszerűen a közgyűlés is – határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő.
  • Elnökség: az Új Ptk. három főben szabja meg az elnökség létszámát. Így elviekben már nem lesz követhető az a korábban elterjedt gyakorlat, amely szerint az elnökség létszáma “keretszámokkal” került meghatározásra (pl. 5-10 fő stb.). Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a kérdésekre válaszolni, az egyesület helyzetéről beszámolni.
  • Vezető tisztségviselő: az Új Ptk. szerint az egyesület vezető tisztségviselőjének (elnökének) megbízatása maximum öt évre szólhat, ha pedig az alapszabályban vagy a megválasztás során a megbízatás időtartamáról nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól. Emellett új szabályként a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből, amennyiben erre az alapszabály lehetőséget ad.
  • Ügyvezetés feladatai: az Új Ptk. tartalmazza az ügyvezetés feladatait is, tulajdonképpen átvéve az egyesületek által a gyakorlatban az alapszabályban alkalmazott rendelkezéseket. Meghatározott esetekben (pl. ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi) az ügyvezető szerv köteles összehívni a közgyűlést.
  • Felügyelőbizottság: Kötelező lesz felügyelőbizottság létrehozása, ha az egyesület tagjainak több mint fele nem természetes személy vagy – és inkább ez a rendelkezés érinti a sportegyesületeket – ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. A Régi Ptk. nem rendelkezett a felügyelőbizottság kötelező létrehozásáról, míg a Civil Törvény ill. egyéb jogszabályok néhány különös esetben teszik kötelezővé felügyelőbizottság létrehozását.
  • Vezető tisztségviselők felelőssége: A Régi Ptk. nem szabályozta az egyesület vezető tisztségviselőinek felelősségét. Az Új Ptk. ezzel szemben jelentős szigorításokat vezetett be és meghatározott esetekben kifejezetten lehetővé teszi a vezető tisztségviselők egyesület, tagok, hitelezők és egyéb harmadik személyek általi felelősségre vonását: (i) egyesülettel szembeni felelősség: a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a sportegyesületnek, mint jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben; (ii) tagokkal (illetve a vagyon jogosultjával) szembeni felelősség: az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni; (iii) hitelezőkkel szembeni felelősség: az egyesület felszámolása esetén a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe (ez utóbbi rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható); végül (iv) harmadik személyekkel szembeni felelősség: ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő az egyesülettel egyetemlegesen felel.
  • Sport Állandó Választottbíróság eljárásának kikötése: Bár nem az Új Ptk. előírásai között szerepel, mindazonáltal megemlítendő, hogy az Új Ptk. hatálybalépésétől a sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Sport Állandó Választottbíróság eljárását kötheti ki.

Kötelezően alkalmazandók-e az Új Ptk. szabályai?

Az Új Ptk. főszabálya szerint a sportegyesület, mint jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a sportegyesülethez fűződő viszonyuk, valamint a sportegyesület szervezetének és működésének szabályozása során az alapszabályban eltérhetnek az Új Ptk. szabályaitól a következő kivételekkel: nem lehet eltérni az Új Ptk. szabályaitól, ha (i) az eltérést az Új Ptk. tiltja; vagy (ii) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti; vagy (iii) a sportegyesület törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

A fentiek szerint tehát főszabályként a sportegyesület alapítói eltérhetnek az Új Ptk. szabályaitól. Mindazonáltal a sokféleképpen értelmezhető kivételszabályok miatt adott esetben kérdéses lehet, hogy el lehet-e térni a jogszabály előírásaitól, és ha igen, az eltérés milyen formájú és mértékű lehet. Ráadásul gyakorlati szempontból az eltérés lehetőségét eljárásaik során a bíróságok és az egyéb felügyeleti szervek is különféleképpen értelmezhetik. Tekintettel e körülményekre, az alapszabály rendelkezéseit javasolt az Új Ptk. szabályai szerint megalkotni.

______________________________________________________________________________

The new Hungarian Civil Code enters into force as of 15 March 2014. This change will affect sports clubs. They will be required to adjust their statues and day-to-day operations to the new provisions. Thus, being familiar with the new Civil Code is of extreme importance to sports clubs. The above Hungarian version of the post describes the most important new regulations and explains how significant the changes will be for sports clubs. Later this month I will post two further blogs. The second blog will set out the regulations that remain unaffected by the new Civil Code, whereas the third blog will deal with the timing of the mandatory implementation of the new rules.