Módosulhatnak a sporttal kapcsolatos jogszabályok

A T/7378 számú, tegnap benyújtott törvényjavaslat – többek között – módosítani kívánja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. számú törvényt (“Szerencsejáték-törvény“), valamint a sportról szóló 2004. évi I. számú törvényt (“Sporttörvény“) a sporttal kapcsolatos vagyoni értékű jogokkal összefüggésben. Jelen posztban bemutatom a javasolt módosításokat és azt is, hogy azokra feltehetően miért van szükség.

A Szerencsejáték-törvény javasolt módosítása

A Szerencsejáték-törvény módosítására vonatkozó javaslat a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok játékadójának megállapítására és levonására tartalmaz rendelkezéseket, tekintettel a Sporttörvényben írt, az online és egyéb sportfogadási jogok mint vagyoni értékű jogok  sportszövetségek általi hasznosítására.

A játékadó megállapítása és levonása a javaslat szerint az alábbiak szerint történik:

  1. A szerencsejáték-szervező – tehát a Szerencsejáték Zrt. – kiszámítja a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték számított tárgyhavi játékadóját a Szerencsejáték-törvényben foglaltak szerint.
  2. A számított tárgyhavi játékadó alapján a Szerencsejáték Zrt. szerencsejátékonként kiszámítja a külön jogszabályokban – azaz esetünkben a Sporttörvény 56. § (2) bekezdésében[1] – foglalt sorsolásos játékok, fogadások és távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti tárgyhavi összegét, azaz a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételeket.
  3. Ezután a Szerencsejáték Zrt. a számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét szerencsejátékonként megállapítja.
  4. Pozitív különbözet esetén a Szerencsejáték Zrt. a pozitív különbözetből levonhatja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jog hasznosítására vonatkozó szerződésben az általa a vagyoni értékű jog hasznosítása fejében fizetett ellenérték időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét. Ez lesz a fizetendő tárgyhavi játékadó.
  5. Ha adott esetben a 4. pontban foglalt időarányos összeg nem vagy csak részben vonható le, a levonandó összeg később az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható marad.

Miért lehet szükség a Szerencsejáték-törvény javasolt módosítására?

A javaslat indokolása szerint a fenti pontosított jogszabályhely célja, hogy a Szerencsejáték Zrt. a Sporttörvény szerint a vagyoni értékű jogok hasznosítására kötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok, valamint a távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül levonhassa, illetve hogy ez a levonás kötött felhasználású tételekre ne bírjon kihatással. Emellett a játékonkénti arányosítás a játékadó bevételek költségvetési nyilvántartását is lehetővé teszi.

Korábbi bejegyzésemben utaltam rá, hogy a sportfogadási jogok hasznosítására a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Szerencsejáték Zrt. idén tavasszal kötött szerződést. A Szerencsejáték-törvény fent javasolt módosítása minden bizonnyal az e szerződés gyakorlati teljesítése során felmerült kérdéseket kívánja rendezni.

A Sporttörvény javasolt módosítása

A törvényjavaslat pontosítani kívánja a Sporttörvényben foglalt vagyoni értékű jogok fogalmát az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám és marketingjogokat isengedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”

Miért lehet szükség a Sporttörvény javasolt módosítására?

Az indokolás szerint a kiegészítéssel egyértelművé válik, hogy a reklám- és marketing jogok – a közvetítési jogokhoz, valamint, egyébként az online sportfogadási jogok engedélyezését is magában foglaló versenyszervezési joghoz hasonlóan – vagyoni értékű jogot képeznek. Ebből pedig az következik, hogy a Sporttörvényben foglaltak szerint a reklám- és marketingjogokat – a versenyrendszer kiírásának, szervezésének és lebonyolításának keretei között – a sportszövetségek a sportolóktól és a sportszervezetektől, mint jogtulajdonosoktól kollektív értékesítésre elvonhatják.

A Sporttörvény fenti javasolt módosítása üdvözítő, hiszen a “reklám- vagy marketing jogok” a gyakorlatban mindig is vagyoni értékű jognak minősültek, és a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – már régóta éltek ezek hasznosításának lehetőségével. Bizonytalansághoz csak az vezethet, hogy egyébként a Sporttörvény nem definiálja a “reklám- vagy marketing jogokat”. Tekintetbe véve a Sporttörvény kereskedelmi szerződésekre vonatkozó, esetünkben is érintett fejezetében szabályozott szponzorálási és arculat-átviteli szerződéseket, továbbá a gyakorlatot is, a  “reklám- vagy marketing jogok” a sportoló sporttevékenységével, illetve a tág értelemben vett sportszervezetek sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggő imázs jogokat, így különösen a sportoló nevét, képmását, hangját, nyilvános megjelenését, valamint a sportszervezetek nevét, jelvényét és más eszmei javait foglalhatják magukban.

A vagyoni értékű jogok definíciójához kapcsolódó jogkérdésekről részletesen a Magyar Jog 2012/6. számában írtam “A sporttevékenységgel összefüggő vagyoni érékű jogok jogtulajdonosi és értékesítési kérdései” címmel. Ekkor a Sporttörvény 36. § (2) bekezdésének kiegészítését javasoltam az alábbiak szerint (a jelenleg hatályos szöveg általam javasolt módosítását aláhúzva és dőlten jelöltem):

“36. § (2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is. A 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jognak minősülnek a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület sporttevékenységéhez kapcsolódó immateriális javak, így különösen a sportoló nyilvános megjelenése, képmása, hangja, valamint a sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület neve, jelvénye, jó hírneve és más eszmei javai.”

Egy, a fentihez hasonló Sporttörvény-módosítás még világosabban definiálhatná a vagyoni értékű jogokat.

A törvényjavaslat által indítványozott egyéb módosítások

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a fentieken kívül a törvényjavaslat módosítani kívánja

  • a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt és a Sporttörvényt a TAO-támogatásokkal összefüggésben (többek között bevezetné az előzetes támogatói szándéknyilatkozat intézményét); és
  • s Sporttörvényt a nevezési jogra vonatkozó előírások pontosításával.

Módosult a doppingellenes kormányrendelet

A fenti törvényjavaslat mellett a tegnap kihirdetett 334/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet november 18. napjától módosította a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendeletet. A módosítás szerint a doppingellenőrzés és a doppingellenes tevékenység során a HUNADO Szabályzat és a nemzetközi követelmények alapján kell eljárni, míg a rendeletben nem szabályozott kérdésekben és értelmezésbeli különbség esetén a HUNADO Szabályzat az irányadó.

_______________________

[1] “56. § (2) a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.”

Advertisements

Az MLSZ szerződést köt a sportfogadási jogok hasznosítására / Hungarian FA to exploit the sports betting rights

[Please scroll down for the English version]

Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke, hogy az MLSZ a Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést köt a labdarúgás sportfogadási jogainak hasznosítására. Az elfogadott MLSZ szabályzatban jogi szempontból nem teljesen világos az online sportfogadási jogok helyzete. A jövőben az MLSZ már nemcsak jogszabályi alapon játékadó formájában részesül a szerencsejáték bevételekből, hanem a megkötendő kereskedelmi szerződésben foglaltak szerint is. A szerződés lehetőséget teremthet további bevételek elérésére és hozzájárulhat a sportfogadási csalások megelőzéséhez is. Az alábbiakban a kapcsolódó jogszabályi hátteret mutatom be.

Az MLSZ elnökségének határozata a sportfogadási jogok hasznosításáról

Az MLSZ elnöksége ELN-32/2015. (04.14) számú határozatával hozzájárult, hogy “az MLSZ a Szerencsejáték Zrt.-vel a labdarúgáshoz fűződő sportfogadási jogok hasznosítása érdekében 2021. június 30-ig terjedő határozott időre szerződést kössön és felhatalmazza az MLSZ Elnökét és Főtitkárát, hogy a Szerencsejáték Zrt-vel a sportfogadási jogok hasznosítására vonatkozó szerződés részleteit megtárgyalja és a szerződést az MLSZ képviseletében aláírja.” Ezért e célból az MLSZ az általa kiírt versenyrendszerekben résztvevő sportszervezeteknek az MLSZ által kiírt versenyrendszerekben rendezett mérkőzéseihez fűződő sportfogadási jogait a szóban forgó határozattal 2021. június 30-ig terjedő időszakra magához vonta, és erről szabályzatot is alkotott (az elnökségi határozatot lásd a dokumentum harmadik, míg a szabályzatot a negyedik oldalán).

Az MLSZ elnökségi határozata és szabályzata a Sporttörvény tükrében

A Sporttörvény kifejezetten csak a 36. § (5) bekezdésében rendelkezik a sportfogadási jogokról és itt is csak azok egyik szeletéről, a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett versenyekkel, mérkőzésekkel kapcsolatos online fogadások engedélyezéséről. E vagyoni értékű jog a Sporttörvény szerint az MLSZ-t, mint sportszövetséget illeti meg. Egyebekben minden további vagyon értékű jog – köztük a nem online sportfogadási jogok (a Szerencsejáték Zrt.-vel kötendő szerződés esetében elsősorban a TOTÓ, Góltotó és Tippmix) – engedélyezése a sportolót illeti meg, azonban ha a sportoló a sportszervezettel tagsági vagy szerződéses jogviszonyba kerül, a vagyoni értékű jogai a Sporttörvény erejénél fogva automatikusan a sportszervezetet illetik meg (Sporttörvény 36. § (4) bekezdés). A sportszövetség – esetünkben az MLSZ – jogosult arra, hogy az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban rendelkezzen arról, hogy a sportszervezetek, mint tagjai egyes vagyoni értékű jogait – pl. a nem online sportfogadási jogokat – hasznosításra meghatározott időre magához vonja. Ebben az esetben a felhasználóval – itt a tervek szerint a Szerencsejáték Zrt.-vel – az értékesítésre irányuló szerződést az MLSZ köti meg. Ekkor az MLSZ köteles az egyes sportszervezetek részére a Szerencsejáték Zrt.-től befolyt ellenérték továbbítására meghatározott szempontok (pl. eredmények, nézettség) alapján egy, az MLSZ költségeit fedező átalánydíj  levonása után (lásd a Sporttörvény 37. § (1)-(3) bekezdéseit).

Az MLSZ elnökségi határozta a “labdarúgáshoz fűződő sportfogadási jogokról” beszél, azonban az MLSZ sportfogadási jogokkal kapcsolatban elfogadott szabályzata csak a sportszervezetektől elvont sportfogadási jogokról rendelkezik, az MLSZ-t, mint jogtulajdonost megillető online sportfogadási jogokról kimondottan nem (bár megemlíti, hogy a Sporttörvény 36. § “(5) bekezdésben szabályozott jogok a szakszövetséget, jelen esetben az MLSZ-t illetik”). Így a szabályzat – különösen figyelembe véve a Sporttörvény fentebb bemutatott rendelkezéseit – kissé elnagyoltan és nem világosan rendezi az online fogadási jogok helyzetét. A kérdés tehát az, hogy vajon az MLSZ és a Szerencsejáték Zrt. közötti szerződés az online sportfogadási jogok hasznosítására is kiterjed-e? A válasz valószínűleg igen, hiszen egyrészt az elnökségi határozat a “labdarúgáshoz fűződő sportfogadási jogok”-ról mint egészről beszél, másrészt a külföldi – elsősorban a francia és lengyel példa alapján – a fogadási jogok közül az online jogok bírnak a legnagyobb értékkel. Ezért ha a Szerencsejáték Zrt.-vel megkötendő szerződés az online sportfogadási jogokat is érinteni fogja – mivel tehát a Sporttörvény 37. § (1)-(3) bekezdéseinek előírásai csak a sportszervezetektől elvont, nem online sportfogadási jogokra vonatkoznak – az MLSZ-nek

  • külön szabályzatot szükséges alkotnia az online sportfogadási jogok hasznosításáról és az ebből származó bevétel felhasználásáról és elosztásáról; vagy
  • a már elfogadott szabályzatban kifejezetten utalnia kellene arra, hogy a szabályzat az online sportfogadási jogokat is érinti és azok hasznosítására a nem online sportfogadási jogok értékesítését szabályzó előírások vonatkoznak.

A fentiek alapján elfogadott vagy kiegészített szabályzat valamennyi érintett – elsősorban a sportszervezetek és a sportolók – számára teljesebb transzparenciát, valamint jogi szempontból is tisztább megközelítést jelentene.

Egyébként jelenleg – ahogy erről több korábbi bejegyzésemben is írtam itt és itt – a Szerencsejáték Zrt. által üzemeltetett online portálon (TippmixPro) rendszeresen szerepelnek magyar bajnoki mérkőzések is.  A Sporttörvény fent írt 36. § (5) bekezdése alapján elviekben minden, az MLSZ mérkőzésére, versenyére irányuló online sportfogadás kizárólag az MLSZ hozzájárulása alapján kínálható és ezért az engedélyezésért az MLSZ ellentételezést is követelhet a mérkőzéseket fogadási ajánlatában szerepeltető Szerencsejáték Zrt.-től. A megkötendő szerződés – amennyiben kiterjed az online jogokra is – tulajdonképpen a jelenlegi helyzetet tisztázza.

A Sporttörvény rendelkezései a játékadóról

A Sporttörvény jelenleg is hatályos előírásai (56. § (2) bekezdése) szerint (“a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni“) az MLSZ a Szerencsejáték Zrt. által kínált szerencsejátékok adójából már jogszabályi alapon is részesedik. Ezért a játékadó formájában jelenleg is kapott összegeket egészíti majd ki a Szerencsejáték Zrt.-vel megkötendő, fent részletezett kereskedelmi alapú megállapodás is.

Szerződéstechnikai szempontból érdekes lesz, hogy az MLSZ és a Szerencsejáték Zrt. milyen módon veszi ezt figyelembe a megállapodás megkötésekor, különösen a szolgáltatás ellenszolgáltatás értéknek és a vonatkozó rendelkezések meghatározásakor (például, hogy az MLSZ részére juttatott játékadó összege befolyással van-e a kereskedelmi szerződés alapján a Szerencsejáték Zrt. által fizetett jogdíjra).

Egyébként a szerződés szerinti kereskedelmi alapú bevétel fő előnye a közvetett, törvényben előírt játékadó formájában biztosított támogatással szemben az, hogy a szerződés alapján befolyt bevételt az elsősorban érintett, vállalkozásoknak minősülő hivatásos labdarúgó klubok saját bevételükként bármilyen módon felhasználhatják, míg a játékadóból nyújtott közvetett támogatás különösen a Sporttörvény 57. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt tényállások (pl. csődeljárás) esetén az érintett sportszövetség vagy sportszervezet részére nem nyújtható, illetve az EU-s állami támogatásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével adott esetben tiltott állami támogatásnak is minősülhet.

Az szerződés további lehetséges előnyei az MLSZ számára

Ha az MLSZ-nek van ilyen irányú szándéka, a Szerencsejáték Zrt.-vel kötendő szerződés további előnyökkel is járhat az MLSZ számára. Egyrészt a szerződés elősegítheti a fogadási csalások megelőzését és leküzdését és ezáltal hozzájárulhat a magyar labdarúgás integritásának és eladhatóságának további megőrzéséhez. Így a szerződés adott esetben lehetővé teheti a tárgyát képező labdarúgó mérkőzésekre érkező fogadási ajánlatok könnyebb és átláthatóbb ellenőrzését, az MLSZ és a Szerencsejáték Zrt. közötti kommunikáció megkönnyítését és a gyanús fogadások megelőzését vagy felderítését. Másrészt az MLSZ mérkőzéseinek, versenyeinek megfelelő minőségű – pl. az MLSZ TV-n keresztül történő – online közvetítésével összekapcsolt valós idejű fogadási lehetőségek együttes kínálata a TippmixPro oldalon további bevételi lehetőségeket jelenthetne a hazai labdarúgás számára.

Összefoglalás

Az MLSZ a magyar sportszövetségek közül üdvözítő módon elsőként döntött úgy, hogy kereskedelmi szerződés keretében hasznosítja a sportfogadási jogokat. Jogi szempontból javasolt az online sportfogadási jog hasznosításának egyértelmű rendezése az MLSZ szabályzatában. A szerződés megkötése során fontos szempont, hogy az MLSZ és a Szerencsejáték Zrt. miként veszi figyelembe azt, hogy az MLSZ a játékadó formájában már részesül a sportfogadási bevételekből. Emellett a megállapodás az MLSZ számára további bevételi lehetőségeket is rejthet magában, valamint hozzájárulhat a fogadási csalások megelőzéséhez is.
____________________________________________________________________________

Please see the summary of the above Hungarian text in English below:

Sándor Csányi, the president of the Hungarian Football Association (MLSZ), told at a press conference yesterday that the MLSZ is going to enter into an agreement with Szerencsejáték Zrt., the stated-owned gambling operator, on the exploitation of sports betting rights.

(i) In order to do so the MLSZ adopted regulations on the exploitation of the betting rights to football. It is unclear however whether the regulations also cover the exploitation of online betting rights. If yes, the amendment of the adopted regulations is recommended in order to achieve clarity and transparency.

(ii) In form of the gaming tax, MLSZ already receives revenue from betting rights on a regular basis. Therefore, it will be interesting to see if the commercial agreement with Szerencsejáték Zrt. sets out some provisions on how the revenue from gaming tax may affect the consideration to be paid by Szerencsejáték Zrt. It is clear however that the statutory requirements on the provision of gaming tax do not apply to the commercial revenue received under the agreement with Szerencsejáték Zrt. Also, the income generated through the commercial agreement could exclusively be spent for professional football whereas the statutory contributions might constitute state aid.

(iii) The agreement with Szerencsejáték Zrt. could contribute to prevent match fixing and generate additional revenue for MLSZ, if the online media rights were to be combined with real time betting opportunities on the website of Szerencsejáték Zrt.