Update: médiajogok – hivatalosan is megindult az EU vizsgálat / Update: media rights – EU investigation officially launched

[Please scroll down for the English version]

Korábbi bejegyzésemben beszámoltam arról, hogy küszöbön áll a prémium sportközvetítési jogok értékesítése EU joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálata. Az Európai Bizottság szerint az említett jogok tagállamonként történő kizárólagos értékesítése – az EU céljaival szöges ellentétben – mesterségesen felosztja az egységes európai piacot. Hétfőn Joaquin Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke nyilatkozatban megerősítette, hogy a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálatot.

A nyilatkozat alapján megállapítható, hogy a vizsgálat tárgyát a hollywood-i kasszasiker filmek jogtulajdonosai (Twentieth Century Fox, Warner Bros., Sony, NBCUniversal és Paramount), valamint a legnagyobb pay-TV szolgáltatók (BSkyB, Sky Italia, Canal+, Sky Deutschland és DTS) között kötött szerződések képezik. E megállapodások a nagy-britanniai, olasz-, francia-, német- és spanyolországi piacon a filmek műholdas és online sugárzásának jogát abszolút területi kizárólagosság alapján biztosítják.

Fentiekből következően – a korábbi hírekkel ellentétben – a sportközvetítési jogok értékesítésének vizsgálatára az eljárás nem terjed ki. A nyilatkozat szerint a megindult vizsgálat célja az, hogy az Európai Unió Bíróságának a Murphy-ügyben a műholdas sportközvetítési jogok értékesítésével kapcsolatban megállapított tétele alkalmazható-e kasszasiker filmek értékesítésére is. Tehát: versenyellenes-e az abszolút területi kizárólagosság azon okokból, hogy az a médiaszolgáltatók közötti verseny kiküszöböléséhez és az egységes európai piac országhatárok mentén történő mesterséges felosztásához vezet? (Korábbi írásaim a Murphy-ügyről itt érhetők el.)

Ebben a kontextusban a Bizottságot – a Murphy-ügyhöz hasonlóan – leginkább az aggasztja, hogy az abszolút területi kizárólagosság alapján a médiaszolgáltató a megszerzett jogait a szerződésben meghatározott területen kívül, akár még a másik tagállamban tartózkodó fogyasztó megkeresésére sem adhatja tovább, ilyen fogyasztókkal előfizetői szerződést nem köthet, ill. a műsorok szerződéses területen kívüli megtekintését (pl. kódolás, dekóderek eladásának korlátozása vagy geo-blocking útján) a médiaszolgáltatóknak meg kell előzniük. Emellett a gyakorlatban a jelenlegi szisztéma azt is eredményezheti, hogy amennyiben az előfizető nem abban a tagállamban kívánja megtekinteni az előfizetett tartalmat, amelyben az előfizetői szerződést megkötötte, úgy a kizárólagosság miatt nem fér hozzá ahhoz a szolgáltatáshoz, amelynek ellenértékét korábban már megfizette. Így a Bizottság a vizsgálat során elsősorban ezen passzív értékesítési tilalmakra fog fókuszálni.

Végül lényeges kiemelni, hogy a fentiek alapján a Bizottság tehát nem a területi kizárólagosság alapján történő értékesítés létének jogszerűségét vonja kétségbe. Azaz nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a modell – hasonlóan a sportközvetítési jogokhoz – kisebb-nagyobb, versenyjogi megfelelőséget szolgáló “finomhangolásokkal” – várhatóan különösen a passzív értékesítési tilalmak feloldásával – maradni fog.

Összességében a sportszektor számára a vizsgálat abból a szempontból bírhat jelentőséggel, hogy a Murpy-ügyben fentebb említett, azonban versenyjogi szempontból részleteiben nem elemzett tétel milyen mértékben kerül kibontásra, illetve milyen olyan megállapításokat eredményez, amelyek a sportközvetítési jogok értékesítési struktúrájának további átalakítást tehetik szükségessé.

Update: a bejegyzés kibővített változata a Napi Gazdaság 2014. január 21-ei számában “Filmes jogok: hivatalosan is megindult az EU vizsgálat” címmel jelent meg.

Rippel-Szabo in NapiGazdasag 20140121

______________________________________________________________________________

In my blog posted back in November last year I reported that the European Commission was going to launch a formal antitrust probe into sales of pay-TV rights to screen premium sports events and Hollywood blockbusters. On 13th January Joaquín Almunia, Vice President of the European Commission responsible for Competition Policy, announced that the Commission opened an antitrust investigation concerning the cross-border provision of pay TV services. It is clear from the statement that the investigation will be limited to the application of the principles established in Murphy to licensing deals between pay-TV operators and the major US film studios. Thus, there is no further scrutiny of exploitation of broadcasting rights in the sports sector (further information available here). According to the statement, the “investigation will focus on restrictions that prevent the selling of the content in response to unsolicited requests from viewers located in other Member States – the so-called “passive sales” – or to existing subscribers who move or travel abroad.” From the sports sector’s point of view it will be interesting whether there will be any findings in this probe which will also require further adjustment of the exploitation system of sports media rights to secure compliance with EU competition law.

Should you require more information related to this topic, I would be delighted to answer to your enquiry. Please kindly send an email to peter.rippel.szabo@gmail.com.

Advertisements

EU vizsgálat: forrósodik a talaj az FC Barcelona és a Real Madrid talpa alatt / EU investigation: FC Barcelona and Real Madrid under fire

[Please scroll down for the English version]

Karácsony előtt az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy hivatalos vizsgálatot indít több spanyol labdarúgó klub – közöttük az FC Barcelona és a Real Madrid – esetében a részükre a spanyol állam által nyújtott tiltott állami támogatások miatt. Amennyiben a vizsgálat jogsértést állapít meg, az érintett csapatoknak súlyos eurómilliókat kell visszafizetniük a spanyol állam részére. Jelen bejegyzésben betekintek az ügy részleteibe.

A vizsgálatok tárgya

A Bizottság összesen három ügyben hét klubot érintően indított vizsgálatot:

  • Adókedvezmények biztosítása a Real Madrid, az FC Barcelona, az Athletic Bilbao és a CA Osasuna részére: Ezen csapatok jelenleg is egyesületi formában működnek, azaz a többi professzionális klubtól eltérően – elsősorban tradícióikra tekintettel – nem voltak kötelesek gazdasági társasági formába átalakulni. Míg azonban spanyol jog alatt a gazdasági társaságokra 30 %-os társasági adókulcs vonatkozik, ez az egyesületek esetében csupán 25 %. Tekintetbe véve a Bizottság által vizsgált – 1990-től az eljárás megindításáig terjedő – időszakot, látható, hogy az érintett egyesületek versenytársaikhoz képest jóval kevesebb adó befizetésére voltak kötelesek.
  • Állami kezességvállalás a Valencia CF, a Hercules CF és az Elche CF által igénybe vett banki kölcsönökre: az elmúlt években az állami szervnek minősülő Valencia város pénzügyi intézménye az említett klubok esetében – a Valencia CF-t érintően három különböző alkalommal – kezességet vállalt a klubok részére biztosított banki kölcsönökre. A kölcsönöket a klubok adósságuk finanszírozására fordították, azaz e csapatok a részükre az állami kezességvállalással adott banki kölcsönökkel – versenytársaiktól eltérően – pulsz forrásokhoz jutottak.
  • Piaci árat jelentősen meghaladó állami kompenzáció fizetése a Real Madrid részére egy ingatlanügylettel kapcsolatban: 1998-ban a Real Madrid edzőkomplexumát részben pénzért, részben földterületekért adta el a helyi önkormányzatnak. 2011-ben az önkormányzat azonban a földterületek egy részét visszavette a csapattól. Ennek következtében a Real Madrid az önkormányzattól 22,7 millió euró “kompenzációt” kapott az eredetileg csupán 421 ezer euróért megvett ingatlanokért. Az ingatlanok piaci értéke azonban kb. 1 millió euró körül lehet, azaz a különbözet a Real Madrid részére – a piac árhoz képest – jelentős többletértéket biztosított. (Ezen ügyről további részletek korábbi bejegyzésemben itt érhetők el.)

A Bizottság szerint megalapozottan feltehető, hogy a fenti intézkedések tiltott állami támogatásnak minősülnek.

A bizottsági eljárások jogi háttere

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (“EUMSz”) összeegyeztethetetlen állami támogatásokra vonatkozó előírásai szerint alapvetően tilos az olyan állami támogatás, amely (i) állami forrásból származik; (ii) meghatározott vállalkozásokat vagy iparágakat részesít előnyben; (iii) gazdasági előnyt, kedvezményt jelent és így (iv) az EU-n belül torzítja a vállalkozások közötti szabad versenyt vagy azzal fenyeget, továbbá (v) az EU tagállamok közötti kereskedelmet érinti. Fenti ügyek tényállásai alapján elképzelhető, hogy a spanyol állam az EU jog alapján vállalkozásnak minősülő, európai szinten is más klubcsapatokkal sport- és gazdasági versenyben álló kluboknak biztosított támogatás teljesíti az EUMSz-ben írt tiltó feltételeket.

A támogatás jogszerűségét a Bizottság elsősorban az ún. piacgazdasági befektető elve alapján vizsálja. Eszerint az állami hatóságok részéről történő beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozásokban akkor nem minősül tiltott állami támogatásnak, ha azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő is elfogadott volna. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a szóban forgó intézkedések bizonyos – pl. gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak nyújtott – támogatásokra vonatkozó kivételek alapján is mentesülhetnek a tiltott támogatások szabályainak alkalmazhatósága alól. Így – amennyiben az adott kritériumok teljesülnek – az EU joggal összeegyeztethető állami támogatásról beszélhetünk. A Bizottság közleménye szerint azonban a spanyol állam eleddig nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy jelen ügyekben a kivételszabályok alkalmazhatók lennének.

Az eljárások menete és a várható fejlemények

Be nem jelentett, lehetséges jogellenes támogatások esetén a Bizottság késedelem nélkül megvizsgálja a rendelkezésre álló információkat, ill. Spanyolországtól információt kér és lehetőséget biztosít észrevételei megtételére. Ennek keretében a Bizottság a támogatásokat a határozathozatalig felfüggesztheti vagy ideiglenesen visszatéríttetheti. Amennyiben a végső határozatban a jogsértés megállapításra kerül, a kluboknak nyújtott támogatás akár kamatostul vissza is követelhető.

Fentiek alapján megállapítható, hogy bár az UEFA és a Bizottság az Financial Fair Play-jel összefüggésben kiadott egy az állami támogatásokra vonatkozó közleményt – melyről ebben a bejegyzésemben lehet olvasni – a Bizottság láthatóan komolyan veszi az EU-s szabályok alkalmazását a labdarúgó klubokkal szemben is. Ezt a jelen bejegyzésben írtak, továbbá például több holland csapat ellen az év első felében indított formális eljárás is alátámasztja.

__________________________________________________________

The above Hungarian version of this post examines in detail the three distinct investigations opened by the European Commission into public funding of FC Barcelona, Real Madrid and some other Spanish professional football clubs. The post describes (i) the measures under investigation which may constitute illegal state aid under EU law; (ii) the legal grounds to be considered by the Commission during the proceedings; and (iii) the possible outcome and sanctions to be imposed on the clubs concerned. Should you require more information related to the investigations, I would be delighted to answer to your enquiry. Please kindly send an email to peter.rippel.szabo@gmail.com.