Sportesemények élő internetes streamelésének megakadályozása – hogyan kezeljük az elkerülhetetlent? / Preventing live streaming of sporting events – how to handle the inevitable

[Please scroll down for the English version]

A sportesemények és ezen belül a labdarúgó mérkőzések élő online streamen történő követése egyre inkább népszerű a szurkolók körében. A TV helyett már egyre többen választják a laptopon, tableten vagy mobiltelefonon történő meccsnézést. Az online streamek döntő többsége azonban jogszerűtlenül kerül a világhálóra. Ez a jogtulajdonos sportszövetségek és médiaszolgáltatók részére a hagyományos TV-s csatornákon jelentős nézettségbeli csökkenéshez vezet, valamint egyúttal szponzori és reklámbevételben jelentkező veszteséget okoz. Jelen bejegyzésben röviden bemutatom a jelenség hátterét és azt, hogy a jogtulajdonosok részére milyen jogeszközök állnak rendelkezésre a streamek “lekapcsolására”. Ezen a konferencián bővebben is beszélek erről a témáról 2017. május 18-án.

1. A streamelés és a jogtulajdonosok helyzete

A sportesemény két módon kerülhet fel élő streammel az internetre:

• A “kalózok” dekódolják a médiatársaság sugárzási jelét és szerverek segítségével a közvetítést egyidejűleg internetes honlapokon (pl. a Rojadirecta vagy FirstRowSports linkgyűjtő honlapokról elérhető URL-eken) – többnyire már a TV-ssel szinte azonos képminőséggel – elérhetővé teszik. Az internetes honlapokon pedig számos, a fogyasztók által könnyen érzékelhető reklám (elsősorban felugró banner) jelenik meg.

• A helyszínen (pl. a stadionban) valaki okostelefonnal, tablettel vagy akár a stadionon kívülről drónnal rögzíti a sporteseményt és ezt követően élő streamelést lehetővé tevő applikáció (pl. Periscope, Snapchat Live Stores, YouTube, de tulajdonképpen már a Facebook vagy a Twitter is ide tartozik) segítségével azt az internetre azonos időben élőben feltölti. Az okos eszközök rohamos fejlődésével ez a talán jelenleg még kevésbé használt módszer is hamarosan valós “fenyegetést” jelenthet.

A fenti streamelés (online piracy) ahhoz vezet, hogy a sportszövetségek és a médiatársaság közötti szerződésben foglalt, a közvetítések kizárólagosságára vonatkozó rendelkezések “felpuhulnak” – hiszen más is közvetíti és ezért más platformon is nézik a sporteseményt – és ezáltal a közvetítéshez kapcsolt reklám- és szponzori megállapodások értéke is csökken az elérni kívánt célközönség csökkenésével. Ez az állapot pedig már rövidtávon a jogdíjak csökkenéséhez vezethet (hiszen a médiatársaságok részére nem térül meg a közvetítési jogokért kifizetett jelentős összeg).

2. A jogtulajdonosok rendelkezésére álló jogi eszközök

A jelenség relatív újonnan történő széleskörű elharapódzása miatt a megfelelő üzleti-jogi stratégiák kidolgozásának szükségessége még csak most jelentkezett a döntéshozóknál. A jogtulajdonosok részére több jogi lehetőség is rendelkezésre áll a helyzet megoldására.

2.1 Szerzői jog

Maga a sportteljesítmény szerzői jog szempontból nem védett, a sportközvetítés egyes elemei (pl. logók, képi elemek, zeneszámok) és annak sugárzási jele azonban igen. Ezért szerzői jogi jogsértésre hivatkozva a jogsértő tartalom – azaz maga a stream – eltávolíttatható.

A gyakorlatban az illegális közvetítések nyomon követése, valamint a szerverek lefoglalása jelentős erőforrást igényel, mely nem minden jogtulajdonosnak áll rendelkezésre. Továbbá nehézséget okoz az is, hogy a jogsértéseket túlnyomó részben már csak a sportesemények közvetítése során észlelik. A helyszínen rögzített felvétel esetében a szerzői jogi védelem sem működik, mivel ebben az esetben szerzői jogi jogsértés sem történik.

Megoldás lehet az Egyesült Királyságban már alkalmazott site blocking order (azaz amikor maga a tartalomszolgáltató blokkolja az illegális szerverhez történő hozzáférést). Ennek magyar jog szerinti alkalmazását még vizsgálni szükséges. Emellett a jogtulajdonosok egyöntetű véleménye az, hogy a jogszerűtlenül streamelő szervezetek finanszírozási csatornáit – azaz elsősorban a streamelés honlapján elérhető reklámokat – kellene ellehetetleníteni, hiszen ha jelentős anyagi haszonnal nem jár a streamelés, úgy az érintett szervezetek a streameléshez kapcsolódó (esetlegesen büntető-) jogi kockázatokat sem vállalnák fel, illetve ekkor nem lenne miből fenntartani a streameléshez szükséges eszközöket sem.

2.2 Dologi jogi és szerződéses jogalapok

A helyszínen történő felvétel készítése esetében a sporteseménynek otthont adó csapat a stadion, sportpálya kizárólagos használati joga vagy tulajdon- és birtokjoga alapján (a “nemzetközi sportjogi szaknyelvben”: house rights) eltávolíthatja azokat a személyeket, akik a helyszínen készítenek felvételeket. Emellett a jegy megvásárlásakor a néző és a sportesemény szervezője között létrejövő szerződés is megtiltathatja jogsértő felvételek készítését. E jogi alapok gyakorlatban történő végrehajtása alapos körültekintést igényel, hiszen ez sok nehézséggel járhat, valamint a szurkolókat is elidegenítheti. Továbbá figyelembe kell venni a drónok elleni fellépést, mivel ebben az esetben fizikai belépés az esemény helyszínére nem történik, valamint a nem zárt térben történő sporteseményeket (pl. városi futóverseny) is, amikor  bárki kontroll nélkül a sportesemény helyszínén tartózkodhat.

2.3 A sporttörvényben biztosított jogvédelem

A sporttörvény szerint a sporttevékenység, a sportversenyek, mérkőzések interneten történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése a klubokat és szövetségeket megillető vagyoni értékű jogot képez. E rendelkezéssel a sporttörvény egy önálló jogi kategóriájú és hatékony – bár a gyakorlatban még nem tesztelt – védelmet teremt a jogtulajdonosok javára.

3. Összefoglalás

Az élő streamelés – akár a sugárzási jel átvételével, akár a helyszínen történő felvétel készítésével – egyre jelentősebb bevételveszteséget okoz a jogtulajdonosoknak. A jelenség előbb-utóbb hazánkban is erőteljesebben megjelenhet. Ezért a jogtulajdonosoknak mielőbb megfelelő stratégiát szükséges felállítaniuk a jogszerűtlen streamelés hatékony megakadályozására. A jog ehhez számos eszközt kínál, melyek innovatív kombinációjával a megfelelő hatás elérhető lehet.

---

1. Business and legal issues of unauthorized online streaming of sporting events

Live (re-)transmission of sporting events online is now commonplace. The challenges it brings are now very real as use of the online streaming platforms and social media becomes more prolific:

• Rojadirecta or FirstRowSports – websites collecting the URLs of live streaming websites that re-transmit the sporting events by decoding the broadcast signal of sporting events.

• Periscope or Snapchat Live Stores – live streaming applications enabling any user to live stream from anywhere at any time by means such as smartphones, cameras or drones.

• YouTube, Facebook or Twitter – any user can upload sequences of sporting events recorded in the stadium or in the living room on the TV screen just seconds after they actually happen.

Unauthorized live streaming of sporting events can happen in two ways:

• The broadcasting signal of the sporting event is decoded and the transmission is made public on websites (where ads and banners “await” the users).

• Recording is made at the sporting event and uploaded onto the internet via online streaming platforms.

Using the above platforms breaks the exclusivity of media rights agreements. The hardest hit by this development have been sport rights holders who rely on media companies to buy broadcast rights, and the media companies who pay for the rights to broadcast the events.

2. Legal remedies for rights holders and their practical enforcement

Rights holders can have more remedies to tackle the challenges and to set up a solid strategy.

2.1 Copyright

Sports performance is not protected by copyright but parts of its broadcast (such as logos, music) and the signal of a broadcast are. Live streaming of broadcasts can therefore be taken down. Nonetheless, monitoring illegal streaming requires extensive resources not available to all rights holders. Actual damage amounts are hard to calculate. Making recordings of sporting events (e.g. by smartphones, drones) is not covered by copyright as there is no copyright being infringed. One possible solution could be to obtain site blocking orders like in the UK (i.e. blocking access to streaming servers by internet service providers), however it must  still be tested under Hungarian law. Effectively targeting the advertising revenues of the illegal streaming sites would make their business model untenable.

2.2 House rights

Remedies based on the ownership or exclusive use of the venue in combination with T&Cs when purchasing tickets could physically exclude access to the sporting events venue. Actual enforcement of these rights however requires careful consideration (not to alienate fans; considering drones and strategies for open venues such as marathons or bicycle races). 

2.3 Protection in the Hungarian Sports Act

Transmission, recording and commercial licensing of sporting events are a sui generis proprietary right of sports stakeholders under the Hungarian Sports Act. This remedy could prove effective in practice although it has not yet been tested by courts.

3. Conclusions

Unauthorized live streaming of sporting events, through either decoding the broadcast signal or making recordings at the event, is becoming a real threat to rights owners. A solid strategy based on the combination of the legal remedies could solve this situation for the benefit of the rights owners.

Mi az ún. geo-blocking a sportközvetítésekben? / What is geo-blocking in sports broadcasting?

[Please scroll down for the English version]

On-line streamelhető mérkőzések, sportösszefoglalók esetében többször találkozhatunk azzal, hogy a kapcsolódó tartalom nem nyitható meg és a videó helyén „A tartalom az Ön országában nem érhető el” vagy hasonlóan megfogalmazott felirat jelenik meg. Mégis milyen módon lehetséges ez a határok nélküli internet világában és mi ennek a sportközvetítési jogok jogtulajdonosainak és a médiaszolgáltatók szempontjából a gazdasági és jogi lényege?

Módszerek a sportközvetítési jogok értékesítésének maximalizálására és ennek okai

Az egyes sportversenyek (pl. a különböző labdarúgó bajnokságok vagy nemzetközi kupák), sportesemények (pl. az olimpiai Játékok) jogtulajdonosai az ezen rendezvényekhez kapcsolódó sportközvetítési jogokat a médiatársaságok részére jelentős összegű jogdíjakért értékesítik. E jogdíjak összegének maximalizálása érdekében a jogtulajdonosok különböző módszereket alkalmaznak.

Az egyik ilyen módszer az, hogy az adott sportversenyen résztvevő sportklubok – mint általában a sportközvetítési jogok eredeti jogtulajdonosai – a tulajdonukban álló sportközvetítési jogokat nem saját nevükben, egyenként értékesítik, hanem azok eladását a sportversenyt szervező sportszövetségre bízzák ún. kollektív értékesítésre. Egyrészt a sportközvetítési jogok így jóval nagyobb értékkel bírnak, másrészt az egységesen fellépő sportklubok jobb tárgyalási és alkupozícióba kerülnek a potenciális vásárló médiatársaságokkal szemben.

A másik értéknövelő módszer pedig – amely azonban már a jogokat megszerző médiatársaságoknak is elemi érdeke – a sportközvetítési jogok kizárólagos módon történő értékesítése (a kapcsolódó jogkérdésekről lásd itt és itt). Ez azt jelenti, hogy egy sportesemény közvetítési jogaival meghatározott földrajzi területen, időtartamban és platformon csak a licencet megszerzett médiaszolgáltató rendelkezik. A közvetítési módszerek közül egyre nagyobb teret nyer az internetes közvetítés, azaz a klasszikus „streamelés”. Az ilyen jellegű közvetítésre jogot szerző médiaszolgáltató általában a sporteseményt egyidejűleg, késleltetve és lekérhető (on demand) módon közvetíti, valamint összefoglalókat is nyilvánosságra hozhat.

Amennyiben az egyik országra, régióra jogot szerzett médiaszolgáltató webstreames közvetítése a médiaszolgáltatónak felróható módon másik, az érintett szerződésben nem szereplő országban és – az esetek döntő többségében – másik (tehát ugyanazon jogtulajdonos és másik médiaszolgáltató között ugyanarra a sporteseményre kötött) szerződés hatálya alá tartozó területen is elérhetővé válik, ez nyilvánvalóan sérti a sportesemény jogtulajdonosaival és az egyes médiaszolgáltatókkal szerződésben álló és egymással a legtöbbször konkuráló szponzorok és reklámszolgáltatók érdekeit. Ilyen eset lehet pl. amennyiben az egyik közvetítési területen elérhető streames közvetítés során a sportpálya mellett lévő LED hirdetőtáblákon más szponzor reklámja látható, mint egyik másik szerződés hatálya alá eső ország területéről elérhető streamen.

A geo-blocking fogalma és a megjelenése szerződésekben

Fentiek megfelelő kiküszöbölésére a sportközvetítési jogok internetes közvetítésének engedélyezését is magában foglaló szerződésekbe a jogtulajdonosok és a médiaszolgáltatók kifejezetten felveszik az ún. geo-blocking-ot szabályozó előírásokat is. A geo-blocking lényege az, hogy az adott sportesemény on-line streamjét csak bizonyos földrajzi helyen lévő személyek érhetik el, akiknek tartózkodási helye az Internet Protocol (IP) cím alapján kerül azonosításra.  Tehát az internetes közvetítések esetében a jogtulajdonosok és a médiaszolgáltatók ezzel a módszerrel törekednek a tartalom kizárólagosságának biztosítására az adott földrajzi térben lévő és a velük szerződésben álló szponzorok és reklámszolgáltatók által megcélzott homogénebb fogyasztói kör “befolyásolására”.

E célok elérése érdekében – röviden fogalmazva – egyrészt a médiaszolgáltató a sportközvetítési jogok értékesítésére irányuló szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy interneten keresztül történő közvetítés esetében (“streamelés”) a sportműsorszámot csak a szerződésben foglalt területen belül teszi elérhetővé. Másrészt a sportközvetítési jogok jogtulajdonosa pedig arra kötelezi magát, hogy a harmadik, tehát nem szerződéses fél médiaszolgáltató részére engedélyezett internetes közvetítések a szerződéses területen belül ne váljanak elérhetővé.

____________________________________________________________________________

As it can be witnessed by many when attempting to watch sports events online that potential viewers, depending in which country they are located and from which website they try to view the content, may find the following or similar statement on the computer screen: “the requested video cannot be displayed in your region”; instead of the sports event itself.  This note looks into the economic and legal background of the geo-blocking methods used by sports rights holders and broadcasters in order to ensure maximum value of sports broadcasting rights accessible via internet and briefly describes the geo-blocking clause used in sports broadcasting agreements.