2016. március 15. napjától valamennyi korlátolt felelősségű társaság (“kft.“) – így a kft. formában működő sportvállalkozás is – köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Új Ptk.“) rendelkezései szerint működni, azaz legkésőbb eddig az időponting köteles
- a létesítő okiratát az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítani; és
- a jegyzett tőkéjét legalább 3.000.000,- Ft-ra emelni.
1. A Kft. létesítő okiratának módosítása az Új Ptk. előírásainak megfelelően
Legkésőbb 2016. március 15-ig minden kft. létesítő okiratának (azaz társasági szerződésének vagy alapító okiratának) meg kell felelnie az Új Ptk. előírásainak. A kft. tehát köteles az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló taggyűlési vagy alapítói határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Ezt követően a kft. létesítő okirata nem tartalmazhat az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az Új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az Új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot (például székhelyet, ügyvezető személyét) is érintő változás esetén ez a kedvezmény nem alkalmazható.
2. A jegyzett tőke felemelésére vonatkozó szabályok
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 500.000,- Ft jegyzett tőke minimumot határozott meg a kft.-k részére. Ezt változtatta meg az Új Ptk., mely a kft.-k részére 3.000.000,- Ft-os minimum jegyzett tőkét ír elő.
Legkésőbb 2016. március 15-ig minden Kft.-nek meg kell felelnie az Új Ptk. 3.000.000,- Ft-os tőkeminimumra vonatkozó szabályainak, azaz ezen időpontig kell biztosítani a jegyzett tőke felemelését, ha a Kft. jegyzett tőkéje jelenleg nem éri el a 3.000.000,- Ft-ot.
2.1 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő rendelkezésre áll
Ha a kft. tulajdonosai rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, a tőkeemelésre az alábbi módokon kerülhet sor:
a) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet készpénz befizetéssel való teljesítése; vagy
b) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet nem pénzbeli hozzájárulással (ún. apporttal) való teljesítése (apportként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre, továbbá apportként követelést is szolgáltathat, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul); vagy
c) A jegyzett tőke Új Ptk. előírásainak megfelelő megemelése történhet a törzstőkén felüli vagyonból is abban az esetben, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a kft. saját tőkéjét, és a kft. előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a kft. rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke-emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a kft. 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.
2.2 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő nem áll rendelkezésre
Ha a kft. tulajdonosai nem rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, azonban társaságukat továbbra is kft. formájában kívánják működtetni, a következő megoldások jöhetnek szóba:
a) Készpénz befizetése esetén az Új Ptk. lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok később – akár részletekben – bármiféle időkorlát nélkül fizethessék be a megemelt törzstőke hiányzó összegét.
Ebben az esetben azonban az Új Ptk. hitelezővédelmi szempontok miatt a következő két jogkövetkezményt alkalmazza:
- Osztalékfizetési tilalom: A kft. mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét; és
- Tagi korlátolt felelősség áttörése: A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a kft. tartozásaiért, azaz a tagok korlátolt felelősségének alapelve mindaddig áttörésre kerül, amíg a tag a létesítő okiratban vállalt fizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget nem tesz.
b) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) szolgáltatása esetén, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét – azaz például 3.000.000,- Ft-os jegyzett tőke esetén a 1.500.000,- Ft-ot –, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a kft. rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem bocsátották teljes egészében a Kft. rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a létesítő okiratban meghatározott időpontig kell szolgáltatni, mely időpont három évnél hosszabb nem lehet.
Mivel mindkét fenti esetben a tulajdonosok elhatározták a jegyzett tőke felemelését, a cégbíróság a jegyzett tőke Új Ptk.-nak megfelelő változását a cégjegyzékbe bejegyezi, azaz a Kft. az új előírásoknak megfelelő jegyzett tőkével fog rendelkezni, annak ellenére, hogy annak tényleges rendelkezésre bocsátására csak későbbi időpontban kerül sor.
Egyebekben – ha a szükséges tőkeerő jelenleg és várhatóan a jövőben sem fog rendelkezésre állni – megoldást jelent a tőkeminimummal nem rendelkező, azaz betéti vagy közkereseti társasági formába való átalakulás is. Ebben az esetben a jegyzett tőke megemelésére és pénzbefizetésre nincs szükség, azonban a társasági formaváltás annak komplexebb természete miatt jelentősebb költséggel jár.
SPORTJOG / SPORTS LAW Rippel-Szabó Péter 