Sportszervezetek: élesedő határidők az Új Ptk.-val és a kötelező szabályzatalkotással összefüggésben

A sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak és a sportszövetségeknek hamarosan az Új Ptk. szerint szükséges továbbműködniük, a korlátolt felelősségű társaságoknak erre konkrét határidő is van. A sportszövetségeknek kevesebb, mint húsz napja maradt arra, hogy új szabályzatokat alkossanak és ezáltal megfeleljenek a Sporttörvény követelményeinek.

Az Új Ptk.-val kapcsolatban felmerülő határidők

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény már 2014. március 15-én hatályba lépett. Az Új Ptk. előírásai – ahogy ezt korábban már a blogon bemutattam itt, itt és itt – számos helyen különböznek a korábban hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény előírásaitól. A változások átültetése szempontjából könnyebbséget jelent(ett) a sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak, a sportszövetségeknek és a sportvállalkozásoknak (azaz a korlátolt felelősségű társaságoknak és a részvénytársaságoknak), hogy a jogszabály részükre átmeneti időt biztosított az Új Ptk. szerinti továbbműködésre.

A határidő a sportszervezetek egy részét (a hárommillió forint törzstőkével már korábban rendelkezett kft.-ket, valamint az rt.-ket) érintően már korábban, 2016. március 15-én már lejárt.

A jelenleg kevesebb, mint hárommillió forint törzstőkével rendelkező kft.-k részére az Új Ptk. szerinti továbbműködésre előírt végső határidő hamarosan lejár: az ilyen korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről az Új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.

A sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak és a sportszövetségeknek – amennyiben 2014. március 14-e előtt jöttek létre és még nem döntöttek az Új Ptk. szerinti továbbműködésről – a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt kötelesek a létesítő okirataiknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk. szabályainak és egyúttal dönteniük kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről.  Tehát ebben az esetben nincs konkrét határidő (a korábban előírt 2016. március 15-ei és 2017. március 15-ei határidők a legújabb jogszabály-módosítás szerint már nem irányadók). Mindazonáltal figyelemmel kell lenni arra, amennyiben például az érintett sportszervezet székhelye, elnökségének, felügyelő bizottságának létszáma vagy közhasznúsági státusza megváltozik, akkor nem elég ezt átvezetni a létesítő okiraton, hanem egyúttal határozni kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről és felül kell vizsgálni a létesítő okirat azon előírásait, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk.-nak.

Mit jelent az Új Ptk. szerinti továbbműködés a gyakorlatban?

Az érintett sportszervezet legfőbb (döntéshozó) szervének határozatban kell kimondania, hogy az Új Ptk. előírásai szerint működik tovább, illetve a létesítő okiratot módosítania kell oly módon, hogy abban ne legyen az Új Ptk. követelményeinek meg nem felelő előírás. A gyakorlatban a legegyszerűbben ezt úgy oldható meg, hogy a sportszervezet egy teljesen új létesítő okiratot fogad el a korábban hatályban lévő helyett. Ezzel egyrészt időt lehet spórolni, hiszen ebben az esetben nem szükséges mondatonként átvizsgálni a létesítő okiratot, másrészt jelentősen csökkenthető annak az esélye, hogy az eljáró bíróság hiánypótlást bocsát ki, hiszen egy teljesen új, az Új Ptk. logikája szerint felépített létesítő okirat jobban átlátható és átolvasható, illetve kevés eséllyel tartalmazhat az Új Ptk.-val összhangban nem álló előírásokat.

Milyen szabályzatokat, meddig és hogyan kell megalkotniuk a sportszövetségeknek?

2017. január 1-jén – ahogy azt szintén bemutattam – átfogó módon módosult a sportról szóló 2004. évi I. törvény. A módosítások konkrét feladatokat is előírtak a sportszövetségek részére: a Sporttörvény 45 napos határidővel, azaz legkésőbb 2017. február 15-ig kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. Utóbbinak tartalmaznia kell különösen a sportsérülések megelőzésére, a sportegészségügyi ellátás biztosítására és a sportbiztosításra vonatkozó sportági előírásokat is.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Erre a feladatra a jogszabályok konkrét határidőt nem írnak elő. Ennek hiányában a legvalószínűbb jogértelmezés az, hogy e módosítás határideje szintén 2017. február 15.

Ha fenti szabályzatok megalkotása és módosítása a sportszövetség alapszabálya szerint a közgyűlés (vagy küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozik, úgy a közgyűlést (küldöttgyűlést) össze kell hívni és gondoskodni kell a szabályzatok közgyűlésen való elfogadásáról. Ha a szabályzatok megalkotása elnökségi hatáskörbe tartozik, azok elfogadásáról elnökségi ülésen szükséges dönteni.

Mi történhet, ha a sportszervezetek nem tesznek eleget a fenti kötelezettségeiknek?

A sportegyesületek, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok és a sportszövetségek esetében az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet és ennek eredményeként a bíróság összehívhatja a legfőbb szervet vagy végső esetben meg is szüntetheti az érintett sportszervezetet. A korlátolt felelősségű társaságok esetében a cégbíróság kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást és az érintett kft.-t vagy annak ügyvezetőjét többek között pénzbírsággal sújthatja vagy felügyelő biztost rendelhet ki.

Fentiek mellett üzleti szempontból fontos lehet az, hogy a sportszervezetek már az Új Ptk. szerint működjenek, hiszen szponzori, támogatási szerződések tárgyalásánál vagy pályázatok esetében kiemelt körülmény lehet az, hogy az érintett sportszervezet a hatályos jogszabályokkal összhangban, átláthatóan és azokat kellő időben követve működik.

A fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.

Korlátolt felelősségű társaságként működő sportvállalkozások: 2016. március 15-étől kötelezően alkalmazandó az Új Ptk.!

2016. március 15. napjától valamennyi korlátolt felelősségű társaság (“kft.“) – így a kft. formában működő sportvállalkozás is – köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Új Ptk.“) rendelkezései szerint működni, azaz legkésőbb eddig az időponting köteles

• a létesítő okiratát az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítani; és

• a jegyzett tőkéjét legalább 3.000.000,- Ft-ra emelni.

1. A Kft. létesítő okiratának módosítása az Új Ptk. előírásainak megfelelően

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden kft. létesítő okiratának (azaz társasági szerződésének vagy alapító okiratának) meg kell felelnie az Új Ptk. előírásainak. A kft. tehát köteles az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló taggyűlési vagy alapítói határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Ezt követően a kft. létesítő okirata nem tartalmazhat az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az Új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az Új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot (például székhelyet, ügyvezető személyét) is érintő változás esetén ez a kedvezmény nem alkalmazható.

2. A jegyzett tőke felemelésére vonatkozó szabályok

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 500.000,- Ft jegyzett tőke minimumot határozott meg a kft.-k részére. Ezt változtatta meg az Új Ptk., mely a kft.-k részére 3.000.000,- Ft-os minimum jegyzett tőkét ír elő.

Legkésőbb 2016. március 15-ig minden Kft.-nek meg kell felelnie az Új Ptk. 3.000.000,- Ft-os tőkeminimumra vonatkozó szabályainak, azaz ezen időpontig kell biztosítani a jegyzett tőke felemelését, ha a Kft. jegyzett tőkéje jelenleg nem éri el a 3.000.000,- Ft-ot.

2.1 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő rendelkezésre áll

Ha a kft. tulajdonosai rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, a tőkeemelésre az alábbi módokon kerülhet sor:

a) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet készpénz befizetéssel való teljesítése; vagy

b) A meglévő jegyzett tőke és az Új Ptk. szerinti jegyzett tőke közötti különbözet nem pénzbeli hozzájárulással (ún. apporttal) való teljesítése (apportként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre, továbbá apportként követelést is szolgáltathat, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul); vagy

c) A jegyzett tőke Új Ptk. előírásainak megfelelő megemelése történhet a törzstőkén felüli vagyonból is abban az esetben, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a kft. saját tőkéjét, és a kft. előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a kft. rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke-emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a kft. 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

2.2 Ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő nem áll rendelkezésre

Ha a kft. tulajdonosai nem rendelkeznek a jegyezett tőke megemeléséhez szükséges tőkeerővel, azonban társaságukat továbbra is kft. formájában kívánják működtetni, a következő megoldások jöhetnek szóba:

a) Készpénz befizetése esetén az Új Ptk. lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok később – akár részletekben – bármiféle időkorlát nélkül fizethessék be a megemelt törzstőke hiányzó összegét.

Ebben az esetben azonban az Új Ptk. hitelezővédelmi szempontok miatt a következő két jogkövetkezményt alkalmazza:

• Osztalékfizetési tilalom: A kft. mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét; és
• Tagi korlátolt felelősség áttörése: A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a kft. tartozásaiért, azaz a tagok korlátolt felelősségének alapelve mindaddig áttörésre kerül, amíg a tag a létesítő okiratban vállalt fizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget nem tesz.

b) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) szolgáltatása esetén, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét – azaz például 3.000.000,- Ft-os jegyzett tőke esetén a 1.500.000,- Ft-ot –, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a kft. rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem bocsátották teljes egészében a Kft. rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a létesítő okiratban meghatározott időpontig kell szolgáltatni, mely időpont három évnél hosszabb nem lehet.

Mivel mindkét fenti esetben a tulajdonosok elhatározták a jegyzett tőke felemelését, a cégbíróság a jegyzett tőke Új Ptk.-nak megfelelő változását a cégjegyzékbe bejegyezi, azaz a Kft. az új előírásoknak megfelelő jegyzett tőkével fog rendelkezni, annak ellenére, hogy annak tényleges rendelkezésre bocsátására csak későbbi időpontban kerül sor.

Egyebekben – ha a szükséges tőkeerő jelenleg és várhatóan a jövőben sem fog rendelkezésre állni – megoldást jelent a tőkeminimummal nem rendelkező, azaz betéti vagy közkereseti társasági formába való átalakulás is. Ebben az esetben a jegyzett tőke megemelésére és pénzbefizetésre nincs szükség, azonban a társasági formaváltás annak komplexebb természete miatt jelentősebb költséggel jár.