[Please scroll down for the English version]
2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“) és egyúttal hatályon kívül helyezi a jelenlegi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hoz az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Blogomon három egymást követő bejegyzésben mutatom be (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket.
A háromrészes bejegyzéssorozat jelen második része – a sportegyesület fogalmának definiálása után – az Új Ptk. olyan előírásait sorolja fel, amelyek a Régi Ptk. szabályival megegyeznek vagy azokhoz nagymértékben hasonlók. Az Új Ptk. új előírásait elemző első rész itt érhető el.
Melyik egyesület minősül sportegyesületnek?
A Sporttörvény szerint a sportegyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület tehát a Sporttörvényben megfogalmazott néhány speciális szabály, továbbá a Régi Ptk., illetve 2014. március 15-től az Új Ptk. (valamint az ún. Civil törvény) általános szabályai szerint működő egyesület. Ebből következően az Új Ptk.-nak az egyesületekre irányadó előírásai alkalmazandók a sportegyesületekre is.
Az Új Ptk. azonos előírásai
- Alapító tagok minimum létszáma és az egyesület alapvető ismertetőjegyei: Az egyesület alapításához továbbra is legalább 10 alapító tag szükséges. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Bár az Új Ptk. az egyesület általános definíciójában már nem említi kifejezetten, az egyesületnek – lényegéből eredően – továbbra is lényeges és alapvető attribútuma az önkéntesség és az önkormányzati, demokratikus alapokon történő működés. Tehát az egyesületek alapítása továbbra is a tagok szabad elhatározásán alapul, továbbá a tagok szabadon dönthetnek egyesületekbe való belépésükről és – figyelembe véve a tagi jogviszony felmondására és a kizárásra vonatkozó szabályokat – egyesületekbe való kilépésükről is. Emellett az egyesület tagjai a jövőben is – az Új Ptk. és az egyéb jogszabályok előírásainak figyelembe vételével – az önkormányzatiság elvén szervezhetik tevékenységüket.
- Egyesület létrejöttének időpontja: Az egyesület a jövőben is az alapszabályán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
- Gazdasági tevékenység: Sportegyesület gazdasági tevékenység céljából továbbra sem alapítható. Mindazonáltal az egyesület – ahogy a bejegyzés első részében részletesebben is kifejtésre került – kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat.
- Tag kötelezettségei: A sportegyesület tagja az Új Ptk. szerint is köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek és nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását sem.
- Ügyvezetés: Bár az Új Ptk. az egyesület vezetését ellátó személyeket, szerveket ügyintéző és képviseleti szerv helyett ügyvezetőnek és elnökségnek nevezi, e szervek feladata továbbra is az ügyvezetés, azaz az egyesület mindennapi ügyeinek vitele. Egyébként az Új Ptk. – ahogy bejegyzéssorozat az első részben már említettem – részletesen felsorolja az ügyvezetés feladatait. E feladatokat eddig lényegében az egyesületek alapszabályai rögzítették.
- Határozat hatályon kívül helyezése iránti perindítás: az Új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó főszabályok között továbbra is lehetővé teszi az egyesület bármely tagja részre, hogy keresetet indítson az egyesület szervei által hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt. Erre a tagnak a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül van lehetősége, azonban a tag a határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével pert nem indíthat (a Régi Ptk. az egyéves jogvesztő határidőt nem tartalmazza). A perindítás a határozat végrehajtását továbbra sem érinti, a bíróság azonban a felperes kérésére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
- Egyesület megszűnése: Az Új Ptk. egyértelműen rögzítette a Régi Ptk. szabályaiból kifejezetten ugyan nem következő, jogilag azonban máshogy nem értelmezhető szabályt, mely szerint egyesület jogutóddal történő megszűnése esetén csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Emellett az Új Ptk. egyértelműsíti, hogy az egyesület abban az esetben is jogutód nélkül szűnik meg, ha célját megvalósította, céljának megvalósítása lehetetlenné vált, továbbá ha tagjainak száma hat hónapon át tíz főnél kevesebb maradt.
Összességében milyen mértékű változással szükséges számolni a sportegyesületek szabályozásában?
Az Új Ptk. és a Régi Ptk. előírásainak áttekintését követően kijelenthető, hogy az Új Ptk. számos olyan előírást tartalmaz, amelyek az egyesületek, sportegyesületek által eddig követett alapszabályi és egyéb szabályozási gyakorlatot, továbbá a kialakult bírói esetjogot követik. Az Új Ptk. több, a Régi Ptk. és a kapcsolódó korábbi jogszabályok által nem vagy nem kifejezetten érintett, jogi és gyakorlati szempontból fontos, garanciális jellegű követelményeket rögzít. Ennek tükrében elmondható, hogy jelentős mértékben bővül és egyértelműbbé válik a sportegyesületeket érintő szabályozási háttér annak ellenére, hogy néhány új előírásból eredő kérdés a kezdeti joggyakorlat során bizonytalanságot okozhat. Mindent összevetve a változás könnyebbé teszi az egyesület alapítóinak, tagjainak az egyesületekre vonatkozó szabályozás megértését és az azzal összhangban álló alapszabályi és egyéb belső rendelkezések, továbbá a hétköznapokat érintő működés megfelelő kialakítását. Összességében az Új Ptk. a Régi Ptk.-val összehasonlítva több részletszabályt tartalmaz, alapjaiban azonban nem változtatja meg a korábbi (sport)egyesületi jogi szabályozást.
______________________________________________________________________________
The new Hungarian Civil Code enters into force as of 15 March 2014. This change will affect sports clubs. They will be required to adjust their statues and day-to-day operations to the new provisions. Thus, being familiar with the new Civil Code is of extreme importance to sports clubs. The above Hungarian version of the post is the second of a three-part series. It describes the regulations currently in force that remain unaffected by the new Civil Code. The first blog (published on 5 February 2014 here) highlights the most important regulations of the new Civil Code and explains how significant the changes will be for sports clubs. The third blog to be published later this month will deal with the timing of the mandatory implementation of the new rules.