Előadás: Országos esport szövetségek szabályrendszerének megalkotása – gyakorlati útmutató / Presentation: A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation

[Please scroll down for the English version]

A Testnevelési Egyetem által harmadik alkalommal megrendezett Sport és Innováció nemzetközi konferencián angolul tarthattam előadást országos esport szövetségek szabályrendszerének megalkotásáról gyakorlati szempontok alapján. Jelen bejegyezésemben röviden bemutatom, hogy miről beszéltem, valamint az előadásom diáit is megosztom.

Az előadás hasznos referencia-útmutatóként kívánt szolgálni egy országos jelleggel működő esport szövetség szabályrendszerének megalkotásához egy olyan gyakorlatorientált szabályozási rendszert bemutatva, amelyet bármilyen esport szövetség elfogadhat és alkalmazhat függetlenül a székhelyén irányadó jogtól és a működési területétől.

Az előadás rávilágított az alapítás fő elemeire, valamint a szövetség szabályzatainak céljára és felépítésére. Ezután bemutatta a valószínűleg valamennyi esport szövetséget érintően felmerülő kulcskérdéseket, és azokra egy esport szövetség számára nyújtott tanácsadásom során szerzett tapasztaltaim alapján megoldási javaslatokat vetettem fel.

Az előadás lényegi pontjai az alábbiak:

• A játékosok státusát, regisztrációját és átigazolását érintő szabályoknak egyértelmű és könnyen kezelhető rendszert kell biztosítaniuk, valamint rugalmasnak kell lenniük a regisztrált játékosok és tagszervezetek száma folyamatos növekedésének elősegítése érdekében anélkül, hogy a versenyek integritását veszélyeztetetnék.
• A versenyszabályoknak figyelembe kell venniük az amatőr és a hivatásos játékosokat, a versenyt lebonyolító platformok szerepét, valamint az online kvalifikációs fordulók megfelelő lebonyolítását is.
• A vagyoni értékű jogok hasznosítása során alkalmas módon kezelni szükséges az érdekelt feleket – különösen a játékkiadókat – megillető szellemi tulajdonjogokkal és egyéb jogokkal összefüggésben felmerülő kérdéseket, továbbá javasolt tekintettel lenni az esportban megszokott „freemium” hasznosítási modellre is.
• Az adatvédelmi szabályoknak lehetővé kell tenniük az esportban kiemelt értékkel bíró szofisztikált adatbázisok felépítését, valamint megoldást kell biztosítaniuk a versenyeken részt vevő jelentős számú játékos adatainak kezelésére és azok harmadik fél platformszolgáltatók részére történő továbbítására.
• Az esportolók többsége fiatal, valamint az esport gyakran kerül pszichés és fizikai jólétet károsító tevékenységként említésre. Ezért kulcsfontosságú a játékosok védelme és oktatása. A szövetségnek az esport kedvező hatásait elősegítő és támogató, illetve a játékosok hatékony védelme és oktatását biztosító intézkedéseket ajánlott elfogadnia.
• A dopping és e-dopping, valamint a versenyek integritását veszélyeztető egyéb tevékenységek megelőzése és leküzdése esetén figyelemmel kell lenni a szabályzatok tényleges végrehajtását megnehezítő körülményekre, különösen arra, hogy a játékosok otthon „edzenek” és hogy a csak online versenyfordulók száma jelentős.
• A szövetségnek folyamatosan tekintettel kell lennie a szerencsejátékra vonatkozó jogszabályi előírásokra, különösen a videojátékokban felmerülő szerencseelemeket, a skin-eket és a loot box-okat érintően.

(Az előadásom diái az angol nyelvű szöveg alatt találhatók.)

_____________________________________________

The University of Physical Education (Budapest) organised the international Sports and Innovation Conference for the third time.  I was lucky enough to present about the practical aspects of establishing the regulatory framework for a national esports federation in English. In this blog I have shared my thoughts and the slides of my presentation.

My presentation aimed to act as a useful reference guide for establishing the regulatory framework for a national esports federation. It introduced a pragmatic structure for regulations that an esports federation can adopt regardless of where it is incorporated or its scope of territorial activity.

The presentation explained the main elements of establishment and the purpose and structure of the federation’s regulations. Then it explored issues that are likely to be encountered from the perspective of the esports federations and provided solutions by sharing my experience in advising an esports federation.

The key aspects of the presentation were the following:

• The regulations on the status, registration and transfer of players should provide for a clear and easy-to-handle system and be flexible to facilitate the continuous growth of the number of registered players and member clubs but without compromising the integrity of competitions.
• The rules for competitions should consider amateurism vs. professionalism and deal with hosting platforms and online qualifying rounds.
• The exploitation of rights should appropriately deal with IP rights of the stakeholders, especially concerning the games publishers and the “freemium” model of rights exploitation in esports.
• The data protection rules should enable to build a tailored database which is a key asset in esports, to deal with the handling the data of large number of participants in competitions and with the transmission of data to third party platform service providers.
• Many esports players are young and esports are often associated with harm to psychological and physical well-being. Therefore, player safeguarding and education is a key point. So the federation should adopt measures promoting the positive effects of esports and create a framework for the effective protection and education of players.
• The anti-doping, e-doping and other integrity rules should take into account that players “training” at home and online qualifying rounds make the actual monitoring and enforcement difficult. Yet the rules should make it possible to prevent any acts compromising the integrity of competitions.
• Federations should continuously monitor no to fall foul of gambling regulations, especially regarding the chance element of games, skins and loot boxes.

Az esport néhány jogi és üzleti kulcskérdéséről – Some key legal and business issues surrounding esports

[Please scroll down for the English version]

Az elmúlt másfél évben ügyvédi munkám során intenzíven foglalkoztam az esportot Magyarországon jelenleg leginkább érintő jogi és üzleti kérdésekkel.  Tapasztalataimat – melyek döntő többsége egyébként jogrendszertől függetlenül érintheti az esport ökoszisztéma stakeholderjeit és ezért nemzetközi szinten is kamatoztathatók – különböző fórumokon  hosszabb-rövidebb írások keretei között meg is osztottam. Alább röviden bemutatom ezeket a publikációimat.

A leginkább olvasott és leghosszabb írásom A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation a LawInSport vezető nemzetközi sportjogi portálon jelent meg. E részletes elemzésben a sportszövetségi alapon – tehát például mint a Magyar Labdarúgó Szövetség vagy más sportági szövetség – és bármely országban működő esport sportszövetségeket érintő leglényegesebb és legösszetettebb gyakorlati kérdésekről írtam a témakört három irányból megközelítve. Bemutatásra kerül, kerülnek

(a) egy lényegében bármilyen esport sportszövetség által átültethető szabályozási struktúra;

(b) az esport sportszövetségek alapítását, működését és stratégiai irányvonalait érintő lényeges jogi és üzleti kérdések; valamint

(c) az esport sportszövetségek működését érintő iránymutatások és megoldási javaslatok az esport sportszövetség szabályzataival és versenyeinek szervezésével összefüggésben.

Az esporttal kapcsolatban egyik leginkább előtérben lévő és megoldást igénylő témakör a játékosok védelme, jóléte és edukációja. Egyrészről kiemelten fontos a fizikai és pszichikai jólétet veszélyeztető jelenségcsoportok (például a fizikai aktivitás hiánya, az addikció, az agresszió vagy online környezetben előforduló “bullying”) megelőzése és leküzdése, valamint a játékosok által elnyert pénzjutalmak tényleges kifizetésének megoldása. Másrészt ugyanilyen kiemelten előtérbe helyezendők az esportnak a játékosok logikai, kognitív, stratégiai és egyéb szellemi képességeinek, valamint reflexeik és állóképességük fejlődésére gyakorolt pozitív és edukációs hatásai. Ezzel összefüggésben a MediaWrites portálon a versenyszervezők rendelkezésére álló praktikus eszközökről írtam a Player Safeguarding, Welfare and Education in Esports – A Pragmatic Approach for Tournament Organizers című cikkemben.

Hazai vonatkozásban érdekes (sport)jogi kérdés az, hogy az esport sportnak minősül-e, és ha igen, úgy abban az esetben egy magyarországi civil szervezet, tehát esport sportszövetség a hazai Sporttörvény értelmében az esportot országos szinten kizárólagosan szabályzó országos sportági szakszövetséggé vagy országos sportági szövetséggé válhat-e. A MediaWrites portálon megjelent pulikációm ezt a kérdéskört járja körül: Esports: how will an esports federation become the sole governing body of the sport in Hungary?

Végül egy korábbi blogbejegyzésemben megosztottam egy konferencián az esportról tartott előadásom slidejait, amely áttekinthető formában bemutatja az esport és a hagyományos sportok közötti főbb különbségeket és átfedéseket: E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Jó olvasást!

______________________________________________________________

I have been intensively involved in advising on the legal and business issues affecting esports in Hungary in the last one-and-a-half-year. Via various publications I shared my experience most of which may concern the stakeholders of esports around the world and therefore may also be useful for international audience. Below you can find a brief introduction of my articles.

My most read and longest analysis titled A practical guide to establishing the regulatory framework for a national esports federation was published on LawInSport the leading international sports law website. The article aims to act as a useful reference guide for establishing the regulatory framework for a national esports federation, i.e. the article considers esports federations as civil organizations (although the majority of the legal and business issues addressed by the article may concern federations incorporated under a different legal form). Following a general introduction on how and why an esports federation is established, it aims to:

(a) introduce a pragmatic structure for regulations that an esports federation can adopt regardless of where it is incorporated or its scope of territorial activity;

(b) explore key legal and business issues that are likely to be encountered from the perspective of the esports federations; and

(c) provide guidance and solutions by sharing the author’s experience in advising an esports federation in Hungary on its legal and business structure, its regulations, and the organisation of tournaments.

On of the most important topics concerning esports is player safeguarding, welfare and education. On the one hand it is important to prevent and combat harm to psychological and physical well-being, such as addiction, aggression, bullying or lack of genuine exercise as well as to find a proper solution in relation to non-payment of prize monies to players. On the other hand the positive effects of esports such as development of logical, cognitive, strategical skills as well as of reflexes and stamina should be promoted. In my article titled  Player Safeguarding, Welfare and Education in Esports – A Pragmatic Approach for Tournament Organizers which was published on MediaWrites I introduced a pragmatic set of measures available to tournament organizers to deal with these issues.

From a a legal point of view it should be considered whether esports may qualify as a traditional sport and if so then a civil organization, i.e. an esports federation established in Hungary may become a sports federation under the Hungarian Sports Act which would exclusively govern esports in Hungary like a sports federation of a traditional sport. My article published on MediaWrites looks into the topic in more detail: Esports: how will an esports federation become the sole governing body of the sport in Hungary?

Finally, I shared the slides of my presentation on esports I held at a conference last year. It briefly sets out the main differences between esports and traditional sports: E-sport: melyek a legfontosabb jogi és üzleti kérdések?

Good reading!

Sportszervezetek: élesedő határidők az Új Ptk.-val és a kötelező szabályzatalkotással összefüggésben

A sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak és a sportszövetségeknek hamarosan az Új Ptk. szerint szükséges továbbműködniük, a korlátolt felelősségű társaságoknak erre konkrét határidő is van. A sportszövetségeknek kevesebb, mint húsz napja maradt arra, hogy új szabályzatokat alkossanak és ezáltal megfeleljenek a Sporttörvény követelményeinek.

Az Új Ptk.-val kapcsolatban felmerülő határidők

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény már 2014. március 15-én hatályba lépett. Az Új Ptk. előírásai – ahogy ezt korábban már a blogon bemutattam itt, itt és itt – számos helyen különböznek a korábban hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény előírásaitól. A változások átültetése szempontjából könnyebbséget jelent(ett) a sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak, a sportszövetségeknek és a sportvállalkozásoknak (azaz a korlátolt felelősségű társaságoknak és a részvénytársaságoknak), hogy a jogszabály részükre átmeneti időt biztosított az Új Ptk. szerinti továbbműködésre.

A határidő a sportszervezetek egy részét (a hárommillió forint törzstőkével már korábban rendelkezett kft.-ket, valamint az rt.-ket) érintően már korábban, 2016. március 15-én már lejárt.

A jelenleg kevesebb, mint hárommillió forint törzstőkével rendelkező kft.-k részére az Új Ptk. szerinti továbbműködésre előírt végső határidő hamarosan lejár: az ilyen korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről az Új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.

A sportegyesületeknek, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványoknak és a sportszövetségeknek – amennyiben 2014. március 14-e előtt jöttek létre és még nem döntöttek az Új Ptk. szerinti továbbműködésről – a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt kötelesek a létesítő okirataiknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk. szabályainak és egyúttal dönteniük kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről.  Tehát ebben az esetben nincs konkrét határidő (a korábban előírt 2016. március 15-ei és 2017. március 15-ei határidők a legújabb jogszabály-módosítás szerint már nem irányadók). Mindazonáltal figyelemmel kell lenni arra, amennyiben például az érintett sportszervezet székhelye, elnökségének, felügyelő bizottságának létszáma vagy közhasznúsági státusza megváltozik, akkor nem elég ezt átvezetni a létesítő okiraton, hanem egyúttal határozni kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről és felül kell vizsgálni a létesítő okirat azon előírásait, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk.-nak.

Mit jelent az Új Ptk. szerinti továbbműködés a gyakorlatban?

Az érintett sportszervezet legfőbb (döntéshozó) szervének határozatban kell kimondania, hogy az Új Ptk. előírásai szerint működik tovább, illetve a létesítő okiratot módosítania kell oly módon, hogy abban ne legyen az Új Ptk. követelményeinek meg nem felelő előírás. A gyakorlatban a legegyszerűbben ezt úgy oldható meg, hogy a sportszervezet egy teljesen új létesítő okiratot fogad el a korábban hatályban lévő helyett. Ezzel egyrészt időt lehet spórolni, hiszen ebben az esetben nem szükséges mondatonként átvizsgálni a létesítő okiratot, másrészt jelentősen csökkenthető annak az esélye, hogy az eljáró bíróság hiánypótlást bocsát ki, hiszen egy teljesen új, az Új Ptk. logikája szerint felépített létesítő okirat jobban átlátható és átolvasható, illetve kevés eséllyel tartalmazhat az Új Ptk.-val összhangban nem álló előírásokat.

Milyen szabályzatokat, meddig és hogyan kell megalkotniuk a sportszövetségeknek?

2017. január 1-jén – ahogy azt szintén bemutattam – átfogó módon módosult a sportról szóló 2004. évi I. törvény. A módosítások konkrét feladatokat is előírtak a sportszövetségek részére: a Sporttörvény 45 napos határidővel, azaz legkésőbb 2017. február 15-ig kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. Utóbbinak tartalmaznia kell különösen a sportsérülések megelőzésére, a sportegészségügyi ellátás biztosítására és a sportbiztosításra vonatkozó sportági előírásokat is.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Erre a feladatra a jogszabályok konkrét határidőt nem írnak elő. Ennek hiányában a legvalószínűbb jogértelmezés az, hogy e módosítás határideje szintén 2017. február 15.

Ha fenti szabályzatok megalkotása és módosítása a sportszövetség alapszabálya szerint a közgyűlés (vagy küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozik, úgy a közgyűlést (küldöttgyűlést) össze kell hívni és gondoskodni kell a szabályzatok közgyűlésen való elfogadásáról. Ha a szabályzatok megalkotása elnökségi hatáskörbe tartozik, azok elfogadásáról elnökségi ülésen szükséges dönteni.

Mi történhet, ha a sportszervezetek nem tesznek eleget a fenti kötelezettségeiknek?

A sportegyesületek, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok és a sportszövetségek esetében az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet és ennek eredményeként a bíróság összehívhatja a legfőbb szervet vagy végső esetben meg is szüntetheti az érintett sportszervezetet. A korlátolt felelősségű társaságok esetében a cégbíróság kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást és az érintett kft.-t vagy annak ügyvezetőjét többek között pénzbírsággal sújthatja vagy felügyelő biztost rendelhet ki.

Fentiek mellett üzleti szempontból fontos lehet az, hogy a sportszervezetek már az Új Ptk. szerint működjenek, hiszen szponzori, támogatási szerződések tárgyalásánál vagy pályázatok esetében kiemelt körülmény lehet az, hogy az érintett sportszervezet a hatályos jogszabályokkal összhangban, átláthatóan és azokat kellő időben követve működik.

A fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre az elérhetőségeimen.

A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek / Taking nutritional supplements can have serious legal consequences

[Please scroll down for the English version.]

Manapság számos sportágban egyre elterjedtebb az ún. táplálékkiegészítők használta. Jelen posztban röviden bemutatom, hogy mikor minősül doppingvétségnek egy ún. tiltólistás táplálékkiegészítő használata és ez milyen jogi következményekkel járhat a doppingvétséget elkövető sportoló számára.

Miként minősülhet a táplálékkiegészítő használata doppingvétségnek?

Jogi szempontból a táplálékkiegészítők használata önmagában nem tiltott. Ha azonban olyan táplálékkiegészítő kerül a sportoló szervezetébe, amely vagy amelynek egy összetevője a jogszabályban meghatározott dopping tiltólistán szerepel és ez megállapításra kerül, abban az esetben az érintett sportoló doppingvétséget követ el. (A tiltólisták itt és itt elérhetők a Magyar Antidopping Csoport honlapján.)

Másként fogalmazva, ha tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó – vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő – szer, készítmény vagy élettani vegyület – azaz egy ilyen kategóriába eső táplálékkiegészítő vagy annak összetevője – a mintavétel(ek) szerint bármilyen mennyiségben megjelenik a sportoló szervezetében (vagy egyébként a sportoló annak a használatát megkísérli), abban az esetben doppingvétségről beszélünk.

A sportoló automatikusan felelős

Kiemelendő, hogy ha a sportoló szervezetéből származó mintában a fent írtak szerint jelen van a tiltólistán szereplő tiltott táplálékkiegészítő mint szer vagy annak származéka vagy markerje, abban az esetben a sportolót a doppingvétségért a felelősség vétkességtől függetlenül terheli. Másként fogalmazva a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül, ha a doppingellenőrök a tiltólistán szereplő táplálékkiegészítőt azonosítanak a sportoló szervezetében.

A fenti szigorú felelősség alól egyetlen kivétel van: A sportoló mentesülhet a doppingvétség elkövetése miatt alkalmazandó jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. A gyakorlatban azonban ennek bizonyítása jelentős nehézségekbe is ütközhet, hiszen gyakorlatilag kétséget kizáróan kell bemutatni azt, hogy a tiltott szer a sportoló szervezetébe a sportolón kívülálló, objektív körülmények miatt történt.

Milyen következményekkel számolhat a doppingvétséget elkövető sportoló?

Eltiltás: A doppingvétséget elkövető sportoló főszabály szerint 2 vagy 4 évre tiltható el, súlyosabb esetekben – például ismételt doppingvétség esetén – az eltiltás akár végleges érvényű is lehet. Az eltiltás nemcsak a sportszövetség vagy a sportszervezet által szervezett versenyeken való részvételtől eltiltást jelent, hanem az edzések, edzőtáborok látogatásának tilalmát is. Az eltiltás egyúttal azt is jelenti, hogy a sportoló jövedelemként nem számolhat a versenyeken esetlegesen nyerhető díjazásokkal sem.

Munkaszerződés, megbízási szerződés felmondása: A doppingvétség elkövetése esetén a sportoló munkáltatója vagy megbízója rendkívüli felmondással megszüntetheti a sportoló munka- vagy megbízási szerződését súlyos szerződésszegés miatt. Ennek következtében a sportoló elesik a rendszeres havi munkabértől vagy megbízási díjtól.

Szponzorok, támogatók elvesztése: Ha a doppingvétséget elkövető sportolónak szponzori vagy egyéb hasonló támogatói szerződései is vannak, jó eséllyel számíthat arra, hogy a szponzora vagy támogatója a szerződést szerződésszegésre hivatkozással felmondja. A szponzori szerződések többsége általában kifejezetten tartalmaz olyan klauzulát, amely szerint a szponzorált doppingvétsége esetén a szponzor a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Némely szerződés ilyenkor akár kötbérfizetési kötelezettséget is előírhat a sportoló hátrányára. Egyéni sportok esetén a legtöbb esetben a szponzorok elvesztése a legsúlyosabb anyagi “csapást” jelenti az érintett sportolóra nézve.

Kártérítési igények a sportolóval szemben: Ha a sportoló által elkövetett doppingvétség miatt a sportoló klubját például a sportszövetség szankcióval (támogatás és egyéb juttatások megvonásával) sújtja – lásd Dudás Miklós és az AVSE ügyét –, abban az esetben nem kizárt az sem, hogy a sportolót a sportszervezete az elbukott támogatások, juttatások összegére kártérítés megfizetése iránt perli és a sportolót a bíróság ennek megfizetésére kötelezi.

Összefoglalás

Ha már csak rápillantunk a doppingszereket tartalmazó tiltólistára könnyen belátható, hogy akár több táplálékkiegészítő összetevője is szerepelhet a tiltólistán. A tiltott szernek a sportoló szervezetében való kimutatása minden további nélkül megalapozza az érintett felelősségét, melynek ellenbizonyítása jelentős gyakorlati nehézségekkel jár. A doppingvétség pedig – az adott esetben súlyos egészségügyi kockázat mellett – komoly jogkövetkezményekkel jár. Ezért a sportolók számára bármilyen táplálékkiegészítő fogyasztása előtti javasolt a körültekintő tájékozódás.

[Jelen poszt eredetileg az ellenfelem.hu portálon jelent meg itt.]

___________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post describes the potential legal consequences of taking nutritional supplements that are on the list of prohibited substances. If the athlete is caught then he/she can potentially face suspension, termination of his/her employment contract, lose his/her sponsors and endorsers and face damages claims. Therefore, it is advisable for athletes to consult professionals before taking any unknown substances and, if they are charged with the violation of anti-doping rules, to seek proper legal advice.

Sportegyesületek: közeleg a 2016. március 15-ei határidő!

Több mint másfél éve, 2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“), mely egyúttal hatályon kívül helyezte a korábbi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hozott az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Az Új Ptk. hatálybalépésével a már ebben az időpontban is létező egyesületek számára nem volt rögtön kötelező az Új Ptk. szabályainak alkalmazása. Mindazonáltal van egy végső határidő is: a sportegyesületeknek legkésőbb 2016. március 15-étől az Új Ptk. szabályai szerint kötelező működniük.

Ez azt jelenti, hogy a sportegyesületeknek legkésőbb 2016. március 15-ig az alapszabály Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtaniuk az illetékes bírósághoz. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve nem biztos, hogy érdemes a sportegyesület alapszabályának módosításával megvárni 2016. márciusát, mivel ekkor egyrészt a hirtelen megnövekvő bírósági ügyteher miatt a sportegyesület változásbejegyzési eljárása a megszokottnál több időt vehet igénybe, másrészt a közgyűlés megfelelő összehívása és megtartása is gondot okozhat. Ezért akár már most érdemes lehet dönteni az alapszabály Új Ptk.-nak megfelelő módosításáról és annak bírósághoz való benyújtásáról.

A blogomon korábban három egymást követő részletes bejegyzésben mutattam be (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket. Ezek hasznos útmutatásul szolgálhatnak a sportegyesületeket érintő új szabályok vonatkozásában.

Az MLSZ játékos-ügynöki (közvetítői) szabályzatának problémái / Legal issues concerning the Hungarian FA’s regulations on working with intermediaries

(Please scroll down for the English version)

Lassan két hónapja lépett hatályba a Magyar Labdarúgó Szövetség (“MLSZ”) játékos-ügynökökre vonatkozó közvetítői szabályzata (“MLSZ Közvetítői Szabályzat”). Ezzel a FIFA közvetítőkre vonatkozó 2015. április 1-jén hatályba lépett szabályzatának (‘FIFA Regulations on Working with Intermediaries’, “FIFA Közvetítői Szabályzat”) hazai átültetésére került sor. Az MLSZ Közvetítői Szabályzat jelenlegi formájában azonban számos gyakorlati kérdést nem vagy bizonytalanságra okot adó módon rendez, melyek ráadásul a tegnap zárult fő nyári átigazolási szezonban vezettek feloldhatatlan problémákhoz. Jelen posztban – egy rövid, a szabályzatok hatályba lépésének hátterét leíró bevezető után – bemutatom az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépéséhez, valamint egyes előírásainak gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó problémás jogkérdéseket.

Miért kerültek elfogadásra az új közvetítői szabályzatok?

A FIFA Közvetítői Szabályzat célja a labdarúgók átigazolásában résztvevő játékos-ügynökök – új nevükön “közvetítők” – teljes ellenőrzése és a közvetítői jutalékok összegének csökkentése. Ezért a hatálya nem csak természetes személy játékos-ügynökökre, hanem minden olyan természetes és jogi személyre kiterjed, akik labdarúgókat vagy klubokat képviselnek játékos- vagy átigazolási szerződések megkötése során, vagy ehhez kapcsolódóan bármilyen szolgáltatást nyújtanak. (A FIFA Közvetítői Szabályzatról részletesen itt lehet olvasni korábbi bejegyzésemben.) A FIFA – a FIFA Közvetítői Szabályzat 1(2) cikke szerint – az egyes nemzeti szövetségek – köztük az MLSZ – részére kötelezővé tette a FIFA Közvetítői Szabályzat nemzeti szinten való átültetését, melynek határideje a 11(1) cikk szerint 2015. április 1-je volt. Továbbá FIFA Közvetítői Szabályzat alapján a nemzeti szövetségeknek (i) regisztrációs rendszert kell(ett) felállítaniuk, melyben a közvetítőket minden egyes átigazoláskor regisztrálni kell, illetve (ii) évente kötelesek közzétenni a regisztrált közvetítők nevét, az általuk közvetített tranzakciókat és az ezekért kapott díjazásokat, valamint az esetlegesen alkalmazott szankciókat. A FIFA Közvetítői Szabályzat csak a minden nemzeti szövetség által átültetendő minimum-előírásokat határozza meg. Emellett azonban lehetővé teszi, hogy a szövetségek a közvetítők tevékenységére vonatkozóan további követelményeket írjanak elő.

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépéséhez kapcsolódó gyakorlati és jogi kérdések

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépésével összefüggésben három időpontot szükséges kiemelni:

• 2015. április 1: A FIFA Közvetítői Szabályzat április 1-jén hatályba lépett, mellyel egy időben (i) a korábbi MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat alapján kiadott játékos-ügynöki licenceknek érvényüket kellett volna veszíteniük; és (ii) az MLSZ Közvetítői Szabályzatnak hatályba kellett volna lépnie.

• 2015. június 1: Az MLSZ elnöksége 72/2015 (06.01.) sz. határozatában úgy döntött, hogy a FIFA Közvetítői Szabályzat előírásai érvényesek azon közvetítők vonatkozásában, akik Magyarországon igazolt játékosokat és/vagy magyar sportszervezeteket képviselnek, azaz az MLSZ magyar fordítással szó szerint átvette a FIFA Közvetítői Szabályzatot. Továbbá az MLSZ Közvetítői Szabályzat 11. § 2. mondata szerint 2015. június 1-jével került hatályon kívül helyezésre az MLSZ korábbi játékos-ügynökökre vonatkozó szabályzata (“MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat”) szerinti licencrendszer, mivel a licencek ekkor vesztették érvényüket.

• 2015. július 8: Az MLSZ Közvetítői Szabályzat ekkor lépett hatályba az MLSZ Közvetítői Szabályzat 12. § harmadik mondata alapján, melyet az MLSZ elnöksége a 106/2015 (07.07) számú határozattal fogadott el. Egyúttal az MLSZ hatályon kívül helyezte a 72/2015 (06.01.) sz. határozatát a FIFA Közvetítői Szabályzat közvetlen alkalmazásáról.

Fenti dátumokból megállapítható, hogy a 2015. április 1-je és 2015. június 1-je között még hatályban lévő MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat, valamint 2015. június 1-ig érvényben volt licencrendszer 2015. április 1-je óta – azaz két hónapig – kifejezetten ellentétben állt a FIFA Közvetítői Szabályzattal. Ez az “átmeneti” állapot a játékos-ügynökök / közvetítők, valamint a labdarúgók és a klubok szempontjából kiemelkedő jelentőségű gyakorlati jogkérdéseket veti fel, így többek között:

• Melyik szabályzat – a FIFA Közvetítői Szabályzat vagy az MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat volt irányadó a Magyarország területén tevékenykedő játékos-ügynökökre ebben az átmeneti időszakban?

• Mi a jogi sorsa az ezen időszakban kötött képviseleti szerződéseknek, különösen azokra milyen előírások voltak irányadók 2015. április 1-je és 2015. június 1-je között, amikor bizonytalan volt, hogy melyik szabályzat irányadó Magyarországon?

• Alkalmazhatók-e szankciók azon játékosokkal és klubokkal szemben, akik – a FIFA Közvetítői Szabályzattal ellentétben álló MLSZ szabályozás okán – a FIFA Közvetítői Szabályzattal ellentétesen jártak el 2015. június 1-ig?

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat további főbb problémái és kérdéses rendelkezései

• Kérdés, hogy mi a sorsa az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatályba lépése előtt – azaz az MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat hatálya alatt kötött – és az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálya alatt polgári jogilag érvényes képviseleti szerződéseknek, például  szükséges-e azokat módosítani vagy közös megegyezéssel megszüntetni és új szerződést kötni, különösen mivel a korábban kötött szerződéseknek lehetnek olyan előírásai, amelyek ellentétben állnak az MLSZ Közvetítői Szabályzattal? A kérdést az MLSZ Közvetítői Szabályzat 11. §-ának utolsó mondta nem világosan rendezi, azt közvetlenül nem érinti. Egyébként az MLSZ honlapján 2015. június 10-én közölt “információ” szerint a szabályzat hatályba lépése előtt kötött képviseleti szerződések hatályosak addig, ameddig a szerződésben meghatározták. Ezt az információt – melyről hivatalos elnökségi határozat nem érhető el – tulajdonképpen “felülírta” és az itt feltett kérdést nyitva hagyta az MLSZ elnökségének az MLSZ Közvetítői Szabályzatot elfogadó határozata.

• A FIFA Közvetítői Szabályzat 3(1) cikke, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzat 3. § (1) bekezdése szerint az MLSZ – mint nemzeti labdarúgó szövetség – nyilvános regisztrációs rendszert működtet. E rendszer jelenleg sem érhető el az mlsz.hu-n. Így ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a jogi sorsa azon ügyleteknek és képviseleti szerződéseknek, amelyek regisztrációja 2015. június 1-je után nem történhetett meg a nyilvánosan elérhető regisztrációs rendszer hiányában? Továbbá szankcionálhatók-e azon játékosok és klubok, akik a FIFA Közvetítői Szabályzatban, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzatban előírt regisztrációs kötelezettségüknek ezért nem tudtak eleget tenni?

• Az MLSZ Közvetítői Szabályzat 5. § (4) bekezdése szerint a szerződés maximum időtartama két év, míg az ahhoz mintaként csatolt  “képviseleti szerződés minta” 1. pontja szerint a szerződés határozatlan időre is köthető. Kérdés, hogy a két egymástól teljesen eltérő rendelkezés közül melyik az irányadó?

• Az MLSZ Közvetítői Szabályzat 5. § (8) bekezdése szerint 18. évi alatti labdarúgóval nem lehet képviseleti szerződést kötni, azonban a Sporttörvény 7. § (5) bekezdése szerint ez a tilalom csak az amatőr labdarúgókra irányadó. Jogi – és egyébként üzleti-gyakorlati szempontból is – nehezen indokolható, hogy egy szövetség belső szabályzata felülírja egy törvény rendelkezéseit.

Összegzés és szükséges lépések

Összességében látható, hogy a FIFA Közvetítői Szabályzat átültetésével való jelentős késlekedés, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzat néhány rendelkezése komoly gyakorlati és jogi problémákat okoz. A közvetítők, a labdarúgók és a klubok mielőbbi érdeke az, hogy ezen kérdéseket illetően valamennyi tisztán láthassanak és legalább a téli átigazolási időszakot egy a gyakorlathoz hozzáigazított és jogi szempontból is megfelelően módosított közvetítői szabályzattal kezdhessék meg. Egy ilyen szabályzat birtokában az MLSZ is sokkal inkább meg tudná valósítani az MLSZ Közvetítői Szabályzat 1. § (2) bekezdésében megfogalmazott célokat.

_____________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post analyses some important issues concerning the Hungarian FA’s (“MLSZ”) regulations on working with intermediaries (“Regulations”). The Regulations entered into force on 8 July 2015. So there was ca. a three months delay with the implementation of FIFA Regulations on Working with Intermediaries which has been effective since 1 April 2015. Therefore, the stakeholders concerned (agents, players and clubs alike) encountered some tricky issues in the transfer window, like which regulations, i.e. the FIFA or MLSZ regulations, were applicable in the “interim” period or whether they could face some sanctions due to non-compliance with the FIFA Regulations on Working with Intermediaries. In addition, there is no clarity whether the agency contracts concluded prior to the implementation of the Regulations remained in force or must be amended or terminated. Also, the Regulations contain some controversial provisions e.g. on the length of intermediary contracts or the representation of under-aged professional players. Finally, the registration system for intermediaries is still not publicly available on the official website of MLSZ. This fact makes the practical application of the Regulations hardly possible.

Jelentős átalakulás előtt a labdarúgás játékos-ügynöki piaca / FIFA’s regulations on intermediaries may change the market of player agents

(Please scroll down for the English version)

A FIFA elfogadta a közvetítőkre vonatkozó új, 2015. április 1-jén hatályba lépő szabályzatát (‘FIFA Regulations on Working with Intermediaries’). Célja a labdarúgók átigazolásában résztvevő közvetítők, ügynökök teljes ellenőrzése és a jutalékok összegének csökkentése.

A több éves előkészítő munkát követően a FIFA júniusi kongresszusán megszavazott szabályzat elfogadásának több oka van. Egyrészt a FIFA szerint jelenleg csak az átigazolások 25-30 %-át kötik meg engedéllyel rendelkező játékos-ügynökök közreműködésével. Jogsértés esetén azonban az engedély nélküli ügynökök tevékenysége felett a FIFA – megfelelő jogi kapcsolat hiányában – nem képes ellenőrzést gyakorolni és szankciókat alkalmazni. Másrészt a FIFA szerint nemzetközi átigazolások esetében a játékos-ügynökök részére a klubok által fizetett jutalékok átlaga a tranzakció értékének 28 %-át teszi ki. Ez a szám a FIFA szerint jóval meghaladja a játékos-ügynökök által nyújtott szolgáltatások értékét. A FIFA elsősorban e körülményekre kíván hatást gyakorolni a szabályozási környezet radikális megváltoztatásával: a hangsúly a játékos-ügynöki tevékenységhez való hozzáférés szabályozásától magának a tevékenységnek a szabályozása felé tolódik el.

A legfőbb változások a következők:

• A szabályzat hatályba lépésével a jelenleg érvényes licencek hatályukat vesztik, azaz a közvetítőknek sem a nemzeti szövetség által kiadott licenccel, sem felelősségbiztosítással vagy bankgaranciával nem kell rendelkezniük.

• A szabályzat hatálya nem csak természetes személy játékos-ügynökökre, hanem minden olyan természetes és jogi személyre kiterjed, akik labdarúgókat vagy klubokat képviselnek játékos- vagy átigazolási szerződések megkötése során, vagy ehhez kapcsolódóan bármilyen szolgáltatást nyújtanak. A FIFA célja ezzel az, hogy valamennyi közvetítő tevékenysége a FIFA és a nemzeti labdarúgó szövetségek joghatósága alá tartozzon.

• A nemzeti szövetségeknek regisztrációs rendszert kell felállítaniuk, melyben a közvetítőket minden egyes átigazoláskor regisztrálni kell. A bejelentés a közvetítők szolgáltatását igénybe vevő labdarúgót és/vagy klubot terheli. Ehhez a közvetítőnek alá kell írna egy “Közvetítői Nyilatkozatot”, melyben többek között kötelezőként fogadja el a FIFA és tagszövetségeinek szabályzatait. A regisztráció a Közvetítői Nyilatkozat és az írásbeli képviseleti szerződés leadásával történik. Ha ez nem történik meg, az illetékes szövetség az érintetteket szankcióval sújthatja.

• Az írásbeli képviseleti szerződés kötelező tartalma bővül: a jogviszony formájának nevesítése mellett ki kell terjednie a közvetítő által végzett szolgáltatások leírására és a felmondás lehetőségeire is. A jövőben kötelező szerződésminta nem lesz, és a szerződés időtartama a két évet is meghaladhatja.

• A szabályzat – javaslat szintjén – előírja, hogy a közvetítő részére az egy átigazolással kapcsolatban fizetendő díjazás a játékos bruttó fizetésének vagy az átigazolási díj összegének 3 %-át nem haladhatja meg. Fiatalkorú átigazolása esetén díjazás nem fizethető.

• A nemzeti szövetségek évente közzéteszik a regisztrált közvetítők nevét, az általuk közvetített tranzakciókat és az ezekért kapott díjazásokat, valamint az esetlegesen alkalmazott szankciókat.

A fenti minimumkövetelmények mellett a nemzeti szövetségek elfogadhatnak további előírásokat is.

Jogi szempontból elsősorban a 3 %-os “javasolt” díjmaximum vet fel kérdéseket. A FIFA ezen előírásának kötelező alkalmazása bizonyosan versenyjogi – részben a Piau esethez hasonló alapokon a FIFA erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos – kérdéseket vet fel. Egyébként úgy is lehet érvelni, hogy a licencrendszer eltörlésével a FIFA a verseny élénkítése céljából egy zárt piacot nyit meg új belépők részére. Mindazonáltal – bár a labdarúgók és a klubok alapos gondossággal kötelesek eljárni a közvetítők kiválasztása során, melynek eleget tesznek azzal, ha a közvetítővel aláíratják a Közvetítői Nyilatkozatot – számos képzettséggel nem rendelkező közvetítő jelenhet meg a piacon, különösen annak tükrében, hogy az érintettek – elsősorban a játékosok – nem minden esetben tudják felmérni egy közvetítő valós képességeit és tapasztalatát. Az ügyben egyébként az angol játékos-ügynöki szövetség (AFA) augusztus végén az Európai Bizottsághoz fordult, fejlemények a következő hónapokban várhatók.

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a hazai piacon jelenleg tevékenykedő játékos-ügynökök szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az MLSZ – élve a FIFA szabályzat kiegészítésének lehetőségével – a megkövetelt minimum előírásokon kívül támaszt-e további követelményeket, azaz például a regisztrációhoz kötelező lesz-e valamilyen felelősségbiztosítás vagy vizsga letétele. Egyébként látható az is, hogy az eddigi nemzetközi szinten azonos jogosultságot biztosító játékos-ügynöki licenccel ellentétben az egyes nemzeti szövetségek esetleges eltérő követelményrendszere odáig is vezethet, hogy a közvetítőknek más feltételeknek kell megfelelni eltérő országokban bonyolított átigazolások esetében.

A klubok és játékosok számára jelentős adminisztratív teherrel jár, hogy minden esetben alá kell íratniuk és le kell adniuk a Közvetítői Nyilatkozatot, a képviseleti szerződést és a közvetítőknek teljesített kifizetések adatait a szövetségekhez.

Összességében az elérni kívánt célok üdvözítőek, azonban a gyakorlati átültetéssel összefüggésben egyelőre sok a kérdőjel. A változásokkal jelentős munka vár a jogi tanácsadókra is, hiszen az új előírások tükrében a jelenlegi képviseleti szerződések, belső szabályzatok átalakításra szorulnak.

(Jelen bejegyzés Éber Sándor által szerkesztett változatban a Világgazdaság Sportbiznisz rovatában jelent meg 2014. október 2-án, valamint elérhető online a VG honlapján.)

_______________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post examines the FIFA Regulations on Working with Intermediaries (‘Regulations’). It provides an overview on

(i) the background of the adoption of the Regulations (excessive agency fees and lack of control over the activity of unlicensed agents);

(ii) the main changes in regulating the activity of intermediaries (e.g. scope of the Regulations, no requirement for license, Intermediary Declaration and registration of every transaction, content of intermediary services agreements);

(iii) the competition law issues which might arise because of the recommended three per cent remuneration per transaction due to intermediaries;

(iv) the potential downside effects of the Regulations which may result from the different national regulations adopted by national associations in addition to the minimum standards of the Regulations (i.e., it may be that intermediaries will have to comply with different requirements in different jurisdictions).

The edited version of the Hungarian post was published in the leading daily economic newspaper ‘Világgazdaság’ on 2 October 2014.

Legal issues surrounding the sale and running of Formula One

As has been extensively reported in the media, Formula One (F1) Chief Executive Bernie Ecclestone is charged by German prosecutors with paying a bribe to influence the sale of a stake in F1 during 2005. In this post I examine the potential consequences for the governance of F1, should the Munich court find Ecclestone guilty. As well as examining the background to Ecclestone’s trial, this post analyses previous EU case law relating to F1, and its relevance for future F1 stakeholders.

In 2006, the private equity firm CVC Capital Partners (CVC) bought shares in the F1 business. Twenty-five percent of the shares were sold by Bambino, Mr. Ecclestone’s family’s trust, while the remaining 75% were bought by a consortium consisting of JP Morgan, Lehman Brothers and BayernLB. Currently, CVC exercises control of the undertaking SLEC Holdings, the holding company of the F1 group of companies, via its ownership of shares of several intermediary companies[1]. Before the 2006 deal, BayernLB had a 47.2% stake in F1, making the German bank the biggest shareholder at the time. German prosecutors now believe that Mr. Ecclestone paid Gerhard Gribkowsky, who was at the time BayernLB’s Chief Risk Officer, a £26.2 million bribe in May 2005, so that Mr. Gribkowsky would undervalue the shares held by the German bank in F1 and facilitate the sale of those shares to a buyer acceptable to Mr. Ecclestone (i.e. CVC). Although Mr. Ecclestone won a related damages case brought by Constantin Medien[2] in the UK in February 2014, his fate will likely be decided in Munich. A first instance judgment is anticipated for September[3]. It is rumoured that even if Mr. Ecclestone were acquitted, CVC would relieve him of his duties. This could have a major impact on F1’s future, as Mr. Ecclestone currently has day-to-day control of F1 and negotiates its most important deals. It is also speculated that Mr. Ecclestone, as he did in 2005, might procure third parties to buy CVC’s stake in F1 in order to prevent his dismissal.

Considering these current developments, it is likely that F1 will welcome a new supremo and/or shareholder(s) in the foreseeable future. The new parties will likely face various legal issues when they buy shares in F1 or make business decisions concerning commercial contracts. This article briefly looks into the most important EU case law concerning F1, since some of the findings of those cases may also serve as guidance today.

If there were a sale of CVC’s stake in F1, such a transaction might constitute acquisition of control within the meaning of the European Merger Regulation (‘Regulation’)[4], if the combined aggregate worldwide turnover of the undertakings concerned (i.e. CVC and/or the holding companies and the buyer) were to exceed the thresholds set out in the Regulation. In such a case, the European Commission decision on CVC’s purchase of F1 in 2006[5] provides a good starting point regarding the assessment of the relevant markets and the anti-competitive effects, especially if the potential buyer were to have any sports rights in its portfolio. The relevant product market for F1 can be the market for TV rights to major regular free-to-air motor sports events. As was stated in the CVC/SLEC decision, F1 is broadcast free-to-air. This is essential and irreplaceable for F1, since the involvement of manufacturers and sponsors is directly related to F1’s wide TV exposure. The relevant geographic markets tend to be national due to certain specific reasons, primarily regulatory regimes, language barriers or cultural factors. Although the Commission identified significant market overlap regarding TV rights for major sports events and TV rights for major regular free-to-air sports events in certain countries (Spain and Italy), it concluded that there is no (or only minor) overlap in the market of ‘regulatory issues[6],’ advertisement at circuits, motor sport teams (manufacturers) and circuits owners/local promoters. The major issue in CVC/SLEC was that CVC, as a result of the acquisition, would have had joint ownership of the TV rights to F1 and Moto GP. This could have led to an increase in CVC’s bargaining power vis-á-vis broadcasters and media companies in Italy and Spain[7]. Additionally, CVC could have employed bundling strategies in other countries. Thus, if the new buyer holds any rights to or controls certain sports events, the joint ownership of such rights/control and rights to F1 must be carefully assessed from the perspective of possible anti-competitive effects.

There are also some important legal issues that should be kept in mind while running the F1’s day-to-day operations. Most of these issues were outlined in a previous Commission investigation into F1[8]. The case concerned: (i) the dual (regulatory and commercial) role of Federation Internationale de l’Automobile (FIA), the international governing body of motoring organisations and motor car users; and (ii) F1’s commercial agreements.

The Commission concluded that FIA had abused its dominant position and restricted competition by putting unnecessary restrictions on promoters, circuit owners, vehicle manufacturers and drivers, as well as on certain provisions in the commercial agreements with broadcasters. The Commission also found that certain contractual provisions in F1 commercial agreements appeared to contravene the prohibition of agreements restricting competition. In 2001, the case was settled when the Commission and the parties agreed on some modifications to the F1 regulatory and contractual structure. The most important points are:

(i) FIA undertook to enter into a 100-year agreement with a commercial rights holder, Formula One Management (FOM), for the marketing of FIA rights in relation to F1. Under the agreement FIA withdrew from all business activities in order to safeguard its independence and impartiality as a regulatory body of F1 and completely transferred all its broadcasting and commercial rights in F1 to FOM for a one-off fee. The 100-year agreement came into force at the start of 2011. The Commission also required that FIA be recognized in the contract as the sole regulator of F1 and that the contract does not contain any provision requiring FIA to favour F1 over other championships. Should this contract be renegotiated, as is wished by Jean Todt (president of the FIA), the parties must comply with these requirements.

(ii) Mr. Ecclestone, as CEO of F1, was required to relinquish his positions held at FIA in order to achieve a more complete separation between sporting and commercial matters and to increase transparency. Whatever happens in Munich, neither Mr. Ecclestone – nor his eventual successor – should hold any position at FIA, as this may also contravene the EU law.

(iii) If the current Concorde Agreement[9] runs out or is renegotiated, the parties concerned must especially omit provisions which would prevent F1 teams from participating in any other race, competition, exhibition or championship for open wheeler single seat cars, as this was regarded non-compliant with EU law.

(iv) The Grand Prix contracts between Formula One Association (FOA) and local promoters foresaw that no race for open wheeled cars other than F1 races may take place on the circuit. This was held to be incompatible with EU law and FOA unilaterally waived such rights.

(v) Concerning media rights to F1, FOA undertook: a) not to restrict broadcasters to broadcast other open wheeler race; b) to limit the duration of these contracts to five and three years respectively; and c) to invite broadcasters on a non-discriminatory basis to submit offers for F1 broadcasting rights.

In summary, although some time has passed since the above cases, they may prove to be a useful guide for new stakeholders when it comes to changes in personnel or the ownership structure of F1.

(The article was published in the July edition of World Sports Law Report.)

______________________________________________________________________________

[1]. CVC sold part of its stake in F1 to three investment companies in 2012, reducing its holding to 35.5%.

[2]. As the media reported, Constantin Medien lost out on a huge commission as a result of the F1 supremo’s bribery action.

[3]. In addition, according to media news, there is also a criminal action against Mr. Ecclestone pending in Switzerland.

[4]. Council Regulation (EC) No 139/2004 of 20 January 2004 on the control of concentrations between undertakings (the EC Merger Regulation).

[5]. Case No COMP/M.4066 – CVC / SLEC.

[6]. CVC’s subsidiary at the time, Dorna, organised and managed the commercial rights associated with several motorcycle race series. Motorcycle is regulated by FIM (Fédération Internationale de Motocyclisme) and not by FIA.

[7]. In the decision, CVC committed to divest its subsidiary Dorna and not to sell the Spanish TV rights for Moto GP and F1 before the sale of Dorna. Dorna was later bought by Bridgepoint Capital Group Limited of the UK.

[8]. Case COMP/35.613) and case COMP/36.638.

[9]. The Concorde Agreement is a contract between the FIA, the F1 teams and the Formula One Association setting out the basis on which the teams participate in the F1 and share in its commercial success. The current seventh Concorde Agreement is valid for the period 2013-2020.

Milyen változásokat hoz a sportegyesületek életében az új Polgári Törvénykönyv? (3. rész) / New Hungarian Civil Code also affects sports clubs (Part 3)

[Please scroll down for the English version]

2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“) és egyúttal hatályon kívül helyezi a jelenlegi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hoz az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Blogomon három egymást követő bejegyzésben mutatom be (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket.

A háromrészes bejegyzéssorozat jelen harmadik része – a sportegyesület fogalmának definiálása után – azt mutatja be, hogy a sportegyesületeknek mikortól és hogyan kötelező megfelelniük az Új Ptk. előírásainak.

Az Új Ptk. új előírásait elemző első rész itt, míg az Új Ptk.-nak a Régi Ptk. szabályival megegyező vagy azokhoz nagymértékben hasonló szabályait bemutató második rész itt érhető el.

Melyik egyesület minősül sportegyesületnek?

A Sporttörvény szerint a sportegyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület tehát a Sporttörvényben megfogalmazott néhány speciális szabály, továbbá a Régi Ptk., illetve 2014. március 15-től az Új Ptk. (valamint az ún. Civil törvény) általános szabályai szerint működő egyesület. Ebből következően az Új Ptk.-nak az egyesületekre irányadó előírásai alkalmazandók a sportegyesületekre is.

Az Új Ptk. alkalmazására vonatkozó időbeli és megfelelési kötelezettségek

• Időbeli kötelezettség: Az Új Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 2014. március 15. napján bejegyzés alatt álló egyesület az Új Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály módosítással egyidejűleg, legkésőbb azonban 2016. március 15. napjáig köteles az alapszabály mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az Új Ptk. szabályainak.

• Az Új Ptk. vagy a Régi Ptk. szabályainak alkalmazása: 2014. március 15. napjától az első módosítást követően, de legkésőbb 2016. március 15. napjától az egyesület csak az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alapszabály alapján és az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. Ezen időpontig az egyesület a Régi Ptk. alapján működik. 2014. március 15. napjától – tehát az Új Ptk. hatálybalépésének időpontjától – új egyesület természetesen csak az Új Ptk. rendelkezéseivel összhangban alapítható.

• 2016. március 15-ig érvényesülő kivételszabályok: Az egyesület az alapszabályát az Új Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az Új Ptk. és az alapszabály tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban az alapszabály egyéb okból módosul, a sportegyesület az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. Továbbá nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét.

• Önkéntes alapszabály módosítás: Az egyesület – anélkül, hogy egyébként bármilyen változásbejegyzésre okot adó körülmény merülne fel – saját elhatározásból is dönthet úgy, hogy az Új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítja alapszabályát, erre azonban a bíróságnak benyújtott változásbejegyzési kérelemben utalnia kell.

• Változásbejegyzési kérelem: Az alapszabály Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani az illetékes bírósághoz.

____________________________________________________________________________

The new Hungarian Civil Code enters into force as of 15 March 2014. This change will affect sports clubs. They will be required to adjust their statues and day-to-day operations to the new provisions. Thus, being familiar with the new Civil Code is of extreme importance to sports clubs. The above Hungarian version of the post is the third of a three-part series. It describes how and by when clubs have to comply with the new provisions. The first blog (published on 5 February 2014 here) highlights the most important regulations of the new Civil Code. The second post (published on 17 February 2014) describes the regulations currently in force that remain unaffected by the new Civil Code and explains how significant the changes will be for sports clubs.

Milyen változásokat hoz a sportegyesületek életében az új Polgári Törvénykönyv? (2. rész) / New Hungarian Civil Code also affects sports clubs (Part 2)

[Please scroll down for the English version]

2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“) és egyúttal hatályon kívül helyezi a jelenlegi Polgári Törvénykönyvet (“Régi Ptk.“). Az Új Ptk. jelentős változásokat hoz az élet minden területén, így érinti az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is. Blogomon három egymást követő bejegyzésben mutatom be (i) az Új Ptk.-nak a Régi Ptk.-tól eltérő lényeges rendelkezéseit; (ii) a mindkét törvény által hasonló módon szabályozott előírásokat; és (iii) az Új Ptk. szabályainak átültetésére vonatkozó időbeli kötelezettségeket.

A háromrészes bejegyzéssorozat jelen második része – a sportegyesület fogalmának definiálása után – az Új Ptk. olyan előírásait sorolja fel, amelyek a Régi Ptk. szabályival megegyeznek vagy azokhoz nagymértékben hasonlók. Az Új Ptk. új előírásait elemző első rész itt érhető el.

Melyik egyesület minősül sportegyesületnek?

A Sporttörvény szerint a sportegyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület tehát a Sporttörvényben megfogalmazott néhány speciális szabály, továbbá a Régi Ptk., illetve 2014. március 15-től az Új Ptk. (valamint az ún. Civil törvény) általános szabályai szerint működő egyesület. Ebből következően az Új Ptk.-nak az egyesületekre irányadó előírásai alkalmazandók a sportegyesületekre is.

Az Új Ptk. azonos előírásai

• Alapító tagok minimum létszáma és az egyesület alapvető ismertetőjegyei: Az egyesület alapításához továbbra is legalább 10 alapító tag szükséges. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Bár az Új Ptk. az egyesület általános definíciójában már nem említi kifejezetten, az egyesületnek – lényegéből eredően – továbbra is lényeges és alapvető attribútuma az önkéntesség és az önkormányzati, demokratikus alapokon történő működés. Tehát az egyesületek alapítása továbbra is a tagok szabad elhatározásán alapul, továbbá a tagok szabadon dönthetnek egyesületekbe való belépésükről és – figyelembe véve a tagi jogviszony felmondására és a kizárásra vonatkozó szabályokat – egyesületekbe való kilépésükről is. Emellett az egyesület tagjai a jövőben is – az Új Ptk. és az egyéb jogszabályok előírásainak figyelembe vételével – az önkormányzatiság elvén szervezhetik tevékenységüket.

• Egyesület létrejöttének időpontja: Az egyesület a jövőben is az alapszabályán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

• Gazdasági tevékenység: Sportegyesület gazdasági tevékenység céljából  továbbra sem alapítható. Mindazonáltal az egyesület – ahogy a bejegyzés első részében részletesebben is kifejtésre került – kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat.

• Tag kötelezettségei: A sportegyesület tagja az Új Ptk. szerint is köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek és nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását sem.

• Ügyvezetés: Bár az Új Ptk. az egyesület vezetését ellátó személyeket, szerveket ügyintéző és képviseleti szerv helyett ügyvezetőnek és elnökségnek  nevezi, e szervek feladata továbbra is az ügyvezetés, azaz az egyesület mindennapi ügyeinek vitele. Egyébként az Új Ptk. – ahogy bejegyzéssorozat az első részben már említettem – részletesen felsorolja az ügyvezetés feladatait. E feladatokat eddig lényegében az egyesületek alapszabályai rögzítették.

• Határozat hatályon kívül helyezése iránti perindítás: az Új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó főszabályok között továbbra is lehetővé teszi az egyesület bármely tagja részre, hogy keresetet indítson az egyesület szervei által hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt. Erre a tagnak a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül van lehetősége, azonban a tag a határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével pert nem indíthat (a Régi Ptk. az egyéves jogvesztő határidőt nem tartalmazza). A perindítás a határozat végrehajtását továbbra sem érinti, a bíróság azonban a felperes kérésére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

• Egyesület megszűnése: Az Új Ptk. egyértelműen rögzítette a Régi Ptk. szabályaiból kifejezetten ugyan nem következő, jogilag azonban máshogy nem értelmezhető szabályt, mely szerint egyesület jogutóddal történő megszűnése esetén csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Emellett az Új Ptk. egyértelműsíti, hogy az egyesület abban az esetben is jogutód nélkül szűnik meg, ha célját megvalósította, céljának megvalósítása lehetetlenné vált, továbbá ha tagjainak száma hat hónapon át tíz főnél kevesebb maradt.

Összességében milyen mértékű változással szükséges számolni a sportegyesületek szabályozásában?

Az Új Ptk. és a Régi Ptk. előírásainak áttekintését követően kijelenthető, hogy az Új Ptk. számos olyan előírást tartalmaz, amelyek az egyesületek, sportegyesületek által eddig követett alapszabályi és egyéb szabályozási gyakorlatot, továbbá a kialakult bírói esetjogot követik. Az Új Ptk. több, a Régi Ptk. és a kapcsolódó korábbi jogszabályok által nem vagy nem kifejezetten érintett, jogi és gyakorlati szempontból fontos, garanciális jellegű követelményeket rögzít. Ennek tükrében elmondható, hogy jelentős mértékben bővül és egyértelműbbé válik a sportegyesületeket érintő szabályozási háttér annak ellenére, hogy néhány új előírásból eredő kérdés a kezdeti joggyakorlat során bizonytalanságot okozhat.  Mindent összevetve a változás könnyebbé teszi az egyesület alapítóinak, tagjainak az egyesületekre vonatkozó szabályozás megértését és az azzal összhangban álló alapszabályi és egyéb belső rendelkezések, továbbá a hétköznapokat érintő működés megfelelő kialakítását. Összességében az Új Ptk. a Régi Ptk.-val összehasonlítva több részletszabályt tartalmaz, alapjaiban azonban nem változtatja meg a korábbi (sport)egyesületi jogi szabályozást.

______________________________________________________________________________

The new Hungarian Civil Code enters into force as of 15 March 2014. This change will affect sports clubs. They will be required to adjust their statues and day-to-day operations to the new provisions. Thus, being familiar with the new Civil Code is of extreme importance to sports clubs. The above Hungarian version of the post is the second of a three-part series. It describes the regulations currently in force that remain unaffected by the new Civil Code. The first blog (published on 5 February 2014 here) highlights the most important regulations of the new Civil Code and explains how significant the changes will be for sports clubs. The third blog to be published later this month will deal with the timing of the mandatory implementation of the new rules.