A játék során okozott sportsérülések következményei / Legal consequences of injuries suffered during sports competitions

A legtöbb sportágban előfordul, hogy a sportolók, játékosok komoly testi kontaktusba kerülnek egymással, például ütések, rúgások, fogások révén. Nem ritkán előfordul az is, hogy a sportolók kisebb-nagyobb sérüléseket szenvednek el. Jogi szempontból kérdéses, hogy meddig és mikor tekinthető jogszerűnek a játék során okozott sérülés? Mit tehet egy sportoló, ha sérülést szenved el? Bejegyezésemben e kérdésekre keresem a választ.

A jogszerűen okozott sérülések

A testi, fizikai sérülések jogi szempontból a sérült személy által elszenvedett kárnak minősülnek. Főszabály szerint a jog tiltja a jogellenes károkozást és minden károkozás jogellenesnek minősül.

Ezen általános szabály alól azonban vannak kivételek. Ilyen kivétel az, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta. Ebben az esetben a kár okozása tehát nem jogellenes.

Az adott sportág és sportverseny játékszabályainak elfogadásával a részt vevő sportolók mindegyike beleegyezik a játék során okozott sérülésekbe. Így tehát a fent bemutatott, jogellenességet kizáró kivételről, a sportoló sérülés okozásába történő beleegyezéséről beszélhetünk. A beleegyezés vonatkozik arra az esetre is, ha a károkozás a játék szabályai szerint történik, de arra az esetre is, ha a sportolók egyike ugyan megszegi a játék szabályait, azonban a szabályt szegő ellenfél részéről a károkozási szándék, célzat hiányzik.

A jogellenesen okozott sérülések

Fentiekkel ellentétben azok a sérülések, amelyeket a sportoló a játék szabályait megszegve, szándékosan okoz, és a célja kifejezetten a károkozás, már nem tartoznak azon károk közé, amelyek elszenvedésébe az érintett sportoló beleegyezett.

Leszögezhető azonban az is, hogy általánosságban előre nem határozható meg, hogy mikor beszélhetünk durva, károkozási célzatú szabálysértésről. Így a sérülés okozásának körülményei a mindenkori sportágtól függően a konkrét eset valamennyi körülményének figyelembevételével ítélendők meg. Másképpen úgy is lehet fogalmazni, hogy a sportolók az egymásnak okozott sérülésért csak akkor felelősek, ha túllépik az elfogadott keménység és a fair magatartás határait.

Természetesen előfordulnak egyértelmű esetek is, ilyen volt például Mike Tyson emlékezetes fülleharapása, vagy ha a sérülés a játék, összecsapás keretein kívül történik (például a mérkőzés lefújása után vagy a játék megszakítása során “csattan a pofon“).

Mit tehet a jogellenesen okozott sérülést elszenvedett sportoló?

Ha a sérülés okozására jogellenes módon került sor, a sérelmet szenvedett fél kártérítést követelhet a sérülés okozójától.

A károkozó a sérült teljes kárát köteles pénzben megtéríteni. A sérült sportoló szempontjából a gyakorlatban a kár fogalmába tartozhat jövedelempótló járadék megítélése, ha a sportoló munkabértől, szponzori pénzektől vagy egyéb rendszeres bevételtől esik el. Ebből a szempontból fontos, hogy a sérült fél a kárát megfelelően számszerűsíteni tudja, és hogy olyan kárról legyen szó, amelyet a károkozónak előre kellett látnia.

Emellett a jogszabályok lehetővé teszik egy összegű ún. sérelemdíj követelését is. A teljesség kedvéért megemlítem azt is, hogy szélsőséges esetben nem lehet kizárni feljelentés tételét például súlyos testi sértés bűncselekményének feltételezett elkövetése okán.

_____________________________________________________________________

In the above Hungarian version of this post I deal with the legal consequences of injuries suffered during sports competitions under Hungarian law.

First, I describe the case when the injury suffered is not to be considered as caused unlawfully, i.e. where the athlete gives prior consent to the injury that in turn excludes liability of the athlete causing the injury (basically the Hungarian law equivalent of the assumption of risk theory).

Second, I analyse the case when the injury caused is considered an unlawful harm, i.e. when the athlete deliberately and by breaching the rules of the game aims at causing injury to his/her opponent.

Finally, it is described which legal remedies the athlete may have after suffering an unlawfully caused injury.

Advertisements

Kártérítés a katari VB téli rendezése miatt? / Compensation for organising the Qatar WC in the winter?

[Please scroll down for the English version]

Immáron lassan három éve, hogy a FIFA végrehajtó bizottsága – egyébként a korábbi szokásokat megtörve – egyszerre döntött a 2018-as és a 2022-es férfi felnőtt labdarúgó világbajnokságok rendezési jogainak odaítéléséről. A 2018-as VB-t Oroszország, míg a 2022-es VB-t Katar rendezheti. Az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben teret nyernek azok az érvek, melyek szerint a 2022-es katari VB-t – tekintettel az országban június-júliusban uralkodó hőségre – nem nyáron, hanem télen kellene megrendezni, megóvva ezzel elsősorban a labdarúgók és a szurkolók egészségét. Amennyiben azonban a VB az eredeti tervek szerint nyár helyett télen kerülne megrendezésre – melyről a FIFA  jelenlegi információk alapján előreláthatólag csak 2015-ben dönt -, több a rendezés jogára pályázott ország – elsősorban Ausztrália – kártérítési igény érvényesítését tervezi a FIFA ellen. Jelen bejegyzésben egy ilyen igény érvényesíthetőségéről lesz szó.

Háttér és tényállás

A labdarúgó világbajnokságok tradicionálisan négy évente, június-július hónapokban kerülnek megrendezésre. A  FIFA a labdarúgás legfőbb nemzetközi szervezeteként a VB rendezési jogának országok részére való odaítélését, az esemény kereskedelmi jogainak értékesítését és a rendezés megfelelő lefolytatását igazgatja és felügyeli. A vendéglátó ország személyéről mindenkor az érintett világbajnokság előtt kellő időben, évekkel az esemény megrendezése előtt dönt a FIFA végrehajtó bizottsága. (Egyébként az orosz és katari rendezésről döntő szavazást övező vesztegetési botrányok miatt a FIFA alapszabály megváltoztatásra került, azaz a 2026-os VB-ről már a FIFA közgyűlése fog dönteni a végrehajtó bizottság helyett az utóbbi által kiválasztott három kandidáló ország közül (lásd FIFA alapszabály 80. cikk 1. és 2. pontok).

A FIFA pályázati anyagok szerint valamennyi pályázónak az északi félteke nyári hónapjaiban megrendezendő világbajnokságra tekintettel kellett pályázatát összeállítania, azaz a pályázati eljárás lényeges részét képezte az, hogy a nyertes rendező ország a VB-t június/július hónapokban rendezné. Bár a katari pályázatról készült hivatalos FIFA elemzés 7-8. oldalai is kiemelik, hogy Katarban az említett időszakban nagyon meleg van (nappal 37 fok, míg éjszaka is legalább 31 fok van), a FIFA végrehajtó bizottsága mégis Katarnak ítélte a VB rendezési jogát. A katari rendkívüli nyári meleg miatt a FIFA-n (és egyébként az UEFA-n) belül, továbbá más források felvetése alapján is egyre inkább teret nyert az az elképzelés, mely szerint a világbajnokságot inkább január/februárban kellene megrendezni a játékosok, szurkolók és egyéb érintett személyek egészségének megóvása végett.

Az ausztrál kártérítési igény és megalapozottsága

A 2022-es VB-re kandidált országok egyike Ausztrália – amely egyébként a szavazás első körében egyetlen megnyert szavazattal esett ki a versenyből – nemrégen bejelentette, hogy az ausztrál labdarúgó szövetség (“FFA”) kárigény érvényesítését fontolgatja a FIFA-val szemben. Az FFA álláspontja szerint  a pályázati feltételek esetleges utólagos módosítása – tehát a nyári helyett téli lebonyolítás – “jogellenesnek” tekinthető, mivel az FFA a pályázatokat a nyári megrendezés körülményeit figyelembe véve állította össze, míg a FIFA azokat e körülmény figyelembevétele alapján bírálta el.

A pályázati szerződés 6.10.4 pontja szerint valamennyi, a pályázattal kapcsolatban felmerült kérdésre a svájci jog alkalmazandó, ill. egyébként a viták eldöntésére a Svájci Kereskedelmi Kamara Választottbírósága kizárólagosan illetékes (6.11. pont). A svájci polgári törvénykönyv 41. cikke alapján a a svájci jog kártérítési rendszere hasonló a magyar joghoz. A svájci jog tételes ismerete nélkül valószínű, hogy az FFA-nak a kárigény érvényesítése végett bizonyítania szükséges, hogy (i) kárt szenvedett el; (ii) a FIFA cselekménye miatt; (iii) amely jogellenes volt és (iv) a FIFA nem úgy járt el, ahogy az a körülmények alapján elvárható lett volna. Tehát kártérítés megítéléséhez az alábbi négy körülménynek egyszerre fenn kell állnia:

  • Az FFA-nek kára keletkezett: az FFA állítása szerint 43 millió dollárt költött a pályázat összeállítására, és minden bizonnyal esetleges kárát is ehhez közeli összegben érvényesítené.
  • Okozati összefüggés: A kárt az FFA azért szenvedte el, mivel a FIFA a pályázat összeállítását nyári VB körülményeit figyelembe véve várta el, azonban később – a pályázat lezárását követően – télen rendezi a VB-t.
  • A FIFA jogellenes cselekménye: a pályázati feltételektől való eltérés a pályázat lezárását követően.
  • Kimentés: a FIFA nem tudja magát kivonni a kártérítés megfizetése alól azzal az indokkal, mely szerint a körülmények ismerete alapján nem volt elvárható a szövetségtől, hogy számoljon azzal, hogy a katari nyári hőség a VB télre való áttételét indokolhatja.

Fentiek alapján az FFA szemszögéből nézve a legnehezebb minden bizonnyal az okozati összefüggés bizonyítása lenne (hiszen pl. Ausztrália amúgy is kiesett az első körben, ill. számolnia kellett azzal, hogy nem nyerhet stb.). Emellett kérdéses az is, hogy a pályázati dokumentumok milyen változtatási jogot írnak elő a FIFA részére, azaz azok keretei között értelmezhető-e a VB rendezésének télre való áthelyezése, ill. amennyiben igen, ez megfelel-e a svájci jognak.

Konklúzió

A jelenlegi körülmények ismerete alapján kevés az esélye annak, hogy a VB télre való áthelyezése esetén az FFA a fenti jogalapon sikeresen érvényesíthetne a FIFA-val szemben kártérítési igényt. Mindazonáltal elképzelhető az is, hogy a részletek birtokában az FFA jogászai megtalálják a megfelelő jogeszközöket egy sikeres per lefolytatásához. Amennyiben a VB-t valóban télre teszik át és Ausztrália pert indít, a blogon követni fogom az ügy lefolyását és kimenetelét.

___________________________________________________________________________

The above Hungarian version of this post examines the legal background of a possible compensation claim to be launched by bidding countries (esp. Australia) against the FIFA, if the 2022 Qatar World Cup was switched to winter. In the article I highlight the reasons behind a possible switch of the tournament to the winter and assess how a football association of a bidding country could or should proceed in order to be awarded damages. For more information please contact me at peter.rippel.szabo@gmail.com.